Újabb kibertámadás Ukrajnában

Publikálás dátuma
2017.10.24. 19:27
Fotó: Shutterstock
Újabb kibertámadás érte kedden Ukrajnát, ezúttal az ország déli részén lévő Odessza repülőterének információs rendszere és a kijevi metró kapcsolat nélküli bankkártyákkal való fizetést lehetővé tevő szolgáltatása bénult meg.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint a metró továbbra is zökkenőmentesen jár, annak közlekedését a támadás nem érintette. Sajtóértesülések alapján a júniusban hatalmas károkat okozó Petya zsarolóvírus egy változata támadhatta meg az informatikai rendszereket.

Az odesszai repülőtér sajtószolgálatának közleményéből az derült ki, hogy a hackertámadás nem érinti a légi közlekedést, viszont az utasok kiszolgálásában hosszabb várakozásra kell számítani, ami miatt elnézést kértek.

A 112.ua hírportál korábban arról számolt be, hogy az infrastrukturális és az egészségügyi minisztérium weoboldalait is megtámadták hackerek, ezt azonban később a kiberrendőrség cáfolta. A hatóság szerint nagyszabású hackertámadás nem történt, de elszigetelt esetekről kaptak bejelentést. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is bekapcsolódott a nyomozásba, vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy állami szerveket ért-e kibertámadás.

Az SZBU és a CERT-UA információvédelmi különleges szolgálat a napokban már figyelmeztetett egy újabb várható, nagyszabású támadásra.

Érintett az Interfax hírügynökség és más orosz médiumok is
Jurij Pogorelij, az Interfax igazgatója a Facebook-oldalán közölte, hogy számítástechnikai szakemberek dolgoznak a "példátlan vírustámadás" elhárításán. A Fontanka a Telegram üzenetközvetítőn működő csatornáján súlyos műszaki hibákról számolt be, amelyek elhárítása órákig is letarthat. A Novaja Gazeta nem kommentálta a történteket.
A moszkvai központú Group-IB kiberbiztonsági vállalat szerint az orosz médiumokat a Badrabbit elnevezésű zsarolóvírus támadta meg. A cég úgy tudja, hogy az áldozatok között ukrajnai célpontok is szerepeltek. A vírus az Interfax esetében a blokkolás feloldásáért 283 dollárt követelt bitcoinban fizetendően.

Június 27-én, az ukrán alkotmány ünnepét megelőző napon lendült támadásba a Petya nevű zsarolóvírus Ukrajnában, és villámgyorsan terjedt el az országban, majd annak határain túl is. Az összes érintett ország közül Ukrajnában okozta a legtöbb gondot, megtámadva a számítógépeket mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos, állami és magánszolgáltató-, illetve gyártóvállalatnál, a Boriszil reptéren, de a leállított csernobili atomerőműben is. Az ukrán kormány közlése szerint a hackertámadás stratégiai létesítmények működésében nem okozott fennakadást. A vírus terjedésének megfékezése két napba tellett, és még további napokba, amíg mindenhol újra működőképessé vált a teljes számítástechnikai rendszer.

Augusztus 23-án, az Ukrajna függetlenné válásának ünnepét megelőző napon ismeretlen hackerek újabb kibertámadást indítottak ukrán állami intézmények és fontos infrastrukturális létesítmények informatikai rendszerei ellen. Az akkori támadás nem okozott különösebb fennakadásokat. A CERT-UA szakemberei akkor a Zeusz néven ismert trójai adathalász vírus terjedését észlelték.

Szerző
Témák
kibertámadás
Frissítve: 2017.10.24. 20:28

Wolfgang Schäublét választották meg a Bundestag elnökévé

Publikálás dátuma
2017.10.24. 15:54
FOTÓ: BERND VON JUTRCZENKA / DPA
Megválasztotta elnökének Wolfgang Schäuble eddigi pénzügyminisztert keddi alakuló ülésén a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselőjét 71 százalékos többséggel választották meg a második világháború utáni 19. Bundestag elnökének. A legtekintélyesebb német politikusok között számon tartott volt minisztert egyedül a CDU-tól és bajor testvérpártjától, a Keresztényszociális Uniótól (CSU) jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) frakciója utasította el egyhangúlag.

A 75 éves politikusnak van a legtöbb képviselői tapasztalata, 45 éve tagja a Bundestagnak. Első elnöki beszédében kiemelte, hogy mindig is voltak nagyon éles viták és válsághelyzetek a Bundestagban, és voltak olyan időszakok, amikor az egész társadalmat a mély megosztottság jellemezte, de mindez nem ártott meg Németországnak, ezért nem aggódik amiatt, hogy a 19. törvényhozási ciklusban is sok heves vitát folytatnak majd a szövetségi parlament képviselői.

Azonban mindig ügyelni kell a viták megfelelő hangnemére, a kölcsönös tisztelet és a méltányosság elvének betartására. Az utóbbi hónapokban megjelent a gyűlölködés, egymás megvetése, aminek nincs helye a Bundestagban, "a demokrácia szívében" - mondta Wolfgang Schäuble. Hozzátette, hogy a többség döntéseit el kell fogadni, egyetlen képviselő vagy frakció sem bélyegezheti jogtalanságnak vagy hazaárulásnak az akaratával ellentétes határozatokat.

Az új Bundestagban hét párt rendelkezik képviselettel és hat frakció működik. Minden korábbinál több, 709 tagja van, így a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után.

A legnagyobb képviselőcsoport a CDU és a CSU frakciószövetsége 246 fővel, a második a szociáldemokrata párt (SPD) frakciója 153 fővel, utánuk az AfD következik 92 képviselővel, majd a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 80 fővel, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 69 fővel, végül a Zöldek 67 fővel. A testületnek 2 független tagja is van, mindketten az AfD jelöltjeként jutottak be, és a szeptember 24-i Bundestag-választás óta kiléptek a pártból.

Az átlagéletkor 49 év 4 hónap, míg a német lakosság átlagéletkora 44 év 3 hónap. A nők aránya csupán 30,7 százalék, messze elmarad 50 százalék feletti országos arányuktól.

Az alakuló ülés levezető elnöke, az FDP-s Herrmann Otto Solms szintén mértékletességre intette a képviselőket. Mint mondta, a Bundestagban nincs helye az uszításnak és az üres lózungoknak, a parlamentben érveket kell érvekkel ütköztetni.

Ugyanakkor az is megengedhetetlen lenne, ha bárkit is kirekesztenének vagy megbélyegeznének a képviselők közül. A Bundestag tagjainak egyenlő jogai és kötelességei vannak - mondta a politikus.

Azzal kapcsolatban, hogy a német sajtóban "XXL-parlament" néven emlegetik az új Bundestagot, Herrmann Otto Solms az előző elnök, Norbert Lammert sokszor hangoztatott követeléséhez csatlakozva felszólította a frakciókat, hogy a képviselők számának csökkentése céljával alakítsák át a Bundestag megválasztásának szabályait. Kiemelte, hogy a minden korábbinál nagyobbra duzzadt testület fenntartása rendkívül drága, és az a veszély fenyeget, hogy hatékonysága csökken, és ez rombolja a parlament tekintélyét.

Az alakuló ülésen változtatás nélkül elfogadták a házszabályt. Az SPD és a Baloldal módosító indítványait a házbizottság elé utalták, az AfD indítványát pedig leszavazták. A párt az alakuló ülés vezetésével kapcsolatban tett javaslatot, miszerint vissza kell állítani a régi rendszert, amelyben az első ülést a legidősebb képviselő vezeti. Ezt a szabályt az előző ciklus egyik utolsó döntésével változtatták meg, az AfD szerint azért, hogy ne az ő egyik képviselőjük, a 77 éves Wilhelm von Gottberg legyen az új Bundestag első ülésének levezető elnöke. A párt vezérszónoka szerint ez az eljárás a náci diktatúra gyakorlatát idézi. Szavait felháborodással fogadták az ülésteremben.

Az első szavazásokon rendre azonosan voksoltak a kormányzati együttműködésre készülő pártok frakciói, a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek képviselőcsoportja.

Szerző
Frissítve: 2017.10.24. 17:20

Október végén alakíthat kormányt Andrej Babis

Milos Zeman cseh államfő jövő kedden, október 31-én kormányalakítási megbízatást ad Andrej Babisnak, a múlt hét végi képviselőházi választásokon győztes ANO mozgalom elnökének - közölte Jirí Ovcácek elnöki szóvivő.

Zeman és Babis a választások után első ízben hétfőn találkoztak, és az államfő kormányalakítási tárgyalásokkal bízta meg az ANO elnökét. A hatályos cseh szabályok és szokásjog szerint ez a választások után kialakult politikai helyzet első felmérése a kormányalakítás szempontjából.

Ovcácek most megerősítette, hogy az új cseh képviselőház alakuló ülését a köztársasági elnök november 20-ra hívja össze.
A hatályos szabályok szerint az államfőnek legkésőbb a választások utáni 30. napra össze kell hívnia az az új parlament alakuló ülését, amelyen megválasztják az alsóház elnökét, elnökségét és megalakítják a parlamenti bizottságokat is. Erre a kormányalakítás miatt van feltétlenül szükség. Három kormányalakítási kísérlet lehetséges, ezek közül az elsőre és másodikra az államfő, a harmadikra pedig már a képviselőházi elnök ad megbízást.

Az ANO mozgalom vezetése már közölte, hogy a képviselőház elnöki tisztségére a párt egyik képviselőjét, Radek Vondráceket, a testület eddigi alelnökét jelöli. Zeman jövő kedden Lányban, a cseh elnökök vidéki rezidenciáján, munkaebéden látja vendégül Babist és Vondráceket, majd sajtótájékoztatót tart.

Az államfő október 28. és november 16. között tárgyalásokat fog folytatni az új parlamentbe bekerült kilenc politikai párt és mozgalom vezetőivel.

Andrej Babis kedd délig már találkozott a kommunistákkal, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom és a Cseh Kalózpárt képviselőivel.

Szerző