Nosztalgikus megyerendezés Szlovákiában

Publikálás dátuma
2017.10.25 07:31
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Két héttel a helyhatósági választások előtt ismét feléledt a több mint 20 éve tartó önkormányzati-politikai vita a közigazgatási rendszer megreformálásáról.

Szlovákiában jelenleg nyolc „magasabb szintű területi egység”, vagyis megye van. Ezt a számot csökkentenék egyes javaslatok háromra, míg a szlovákiai magyar politikusok a megyehatárok történelmi-etnikai alapon történő átrajzolását részesítenék előnyben.

„Még idén szűnjenek meg a megyék, úgy, ahogy vannak” – ez a legradikálisabb megyerendezési elképzelés. Kezdeményezője pedig az a Miroslav Beblavy ellenzéki parlamenti képviselő és volt munkaügyi államtitkár, akinek színházi rendezői és közgazdasági oklevele is van, szabadidejében pedig sci-fi novellákat ír. Bár a megyék egy tollvonással történő megszüntetésének gondolata valóban a tudományos fantasztikum műfaját súrolja, Beblavy elgondolását többen is támogatják. Arra hivatkoznak, hogy a regionális különbségek a megyerendszer reformja óta alig vagy egyáltalán nem csökkentek, és így öt év alatt az állam megspórolna vagy 200 millió eurót, amit most a megyei önkormányzatok működtetésére költ. Beblavy javaslata végül idén eljutott egészen a törvényhozás plénumáig, csak a parlamenti szavazáson vérzett el.

Mióta a rossz emlékű Vladimir Meciar miniszterelnök kormánya az önkormányzati szakértők ellenvéleményét figyelmen kívül hagyva, 1996-ban létrehozta a jelenleg is érvényes közigazgatási beosztást, egyre-másra bukkannak fel a reformot követelő hangok. „A megyéket úgy rajzolták meg, hogy egyikben se érvényesülhessen egyértelműen magyar többség” – magyarázza Bugár Béla, a Híd párt elnöke. Ő is tagja volt annak a kormánykoalíciónak, amely 2001-ben próbálta megváltoztatni a megyerendszert, sikertelenül.

Viktor Niznansky, a Meciar-érát követő kormányzat közigazgatási reformért felelős kormánybiztosa az Új Szó című napilapnak elmondta, a kommunizmus kitartóan igyekezett az emberekben semlegesíteni a regionális hovatartozás érzését. Hivatalosan nem voltak például liptóiak és gömöriek, csak közép-szlovákiaiak. 2001-ben pedig olyan javaslat jutott át a parlamenti szavazáson, amely észak-dél irányban elnyúló megyéket eredményezett, vagyis elég hatékonyan szabdalja fel a magyarok lakta dél-szlovákiai vidéket. Más kérdés, hogy a ma már színszlovák Árva, Liptó és Szepes vármegyék is eltűntek. Pedig az elképzelés más volt. „A tárgyalásokat 15+1 elképzeléssel kezdtük, amelyben tizenöt, javarészt történelmileg is igazolható megyét akartunk” – mondta Niznasky azzal, hogy a plusz egy Pozsony főváros lett volna önálló közigazgatási egységként. A parlament elé végül kompromisszumos megoldásként már egy 12 megyés javaslat került – ám ez is elbukott.

Kommunista nosztalgiának tűnhet Andrej Danko, a nacionalista bélyeget levetkőzni igyekvő Szlovák Nemzeti Párt elnökének elképzelése. A házelnöki tisztséget is betöltő politikus visszatérne a kommunizmus évtizedei alatt működött három megye (az akkori szóhasználat szerint kerület) rendszeréhez, ahol kelet-szlovákiai, közép-szlovákiai és nyugat-szlovákiai régióra osztották az országot.

Besztercebánya lesz a csata színtere
Besztercebánya megye lesz november 4-én az Európában egyre nagyobb teret nyerő szélsőjobboldali, és az ellenük összefogásra kényszerülő demokratikus politikai erők ütközetének helyszíne – írta kedden a Bumm.sk. Besztercebánya élén megyefőnökként négy éve Marián Kotleba, a 150 tagú pozsonyi törvényhozásban 14 fős saját parlamenti frakcióval rendelkező szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk (LSNS) mozgalom első embere áll.
A szélsőségesek népszerűségének növekedését látva Andrej Kiska köztársasági elnök a hónap közepén felszólította a szlovák polgárokat, hogy vegyenek részt a november 4-i választásokon s – az LSNS szélsőségeseire utalva – felhívta a figyelmet a „zöld pólóban terjedő rosszra“. A köztársasági elnök egy Facebook-posztban fasisztának nevezte őket, és kérte az embereket, ne engedjék, hogy elfoglalják az országot.

Robert Fico kormányfő néhány évvel ezelőtt szintén a hármas beosztás mellett kardoskodott, az ő 2013-as elképzelése szerint azonban Pozsony megye is önálló entitás lett volna egy 3+1-es modellben. Az akkori ellenzék élesen bírálta a felvetést, a központosítás igyekezetét látták mögötte. A néhány évvel ezelőtt fellángolt vitában egymást érték a javaslatok: 18, sőt 22 megyéből álló rendszer mellett is kardoskodtak az egyes pártok. A miniszterelnök pártja, a Smer egyébként még mindig ebben az irányban gondolkodik. „Sokkal természetesebb felosztás lenne a 3+1-es, illetve minimum három megyés rendszer. Nem gondolom ugyanakkor, hogy ebben a választási időszakban sor kerül a változásra” – mondta az Új Szónak Martin Glvác, a parlament smeres alelnöke.

Legújabban azonban enyhülni látszik a történelemellenes megyerendezés politikája. A természetes régiókat figyelembe vevő közigazgatási reformról hajlandó tárgyalni a belügyminisztérium, közölte néhány nappal ezelőtt a tárca szóvivője. Lucia Kirinovicová azért hagyott egy kiskaput, mivel hozzátette, az új megyékről társadalmi és politikai konszenzus mellett lehet csak dönteni. Erre pedig jelenleg elég kevés esély mutatkozik.

Nevezéktan
A hivatalos közigazgatási zsargon „önkormányzati kerületeknek“ vagy „magasabb szintű területi egységnek“ nevezi a köznyelvben megyének ismert, korábban pedig vármegyéknek hívott közigazgatási egységeket. Az egyes megyék székhelye Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Trencsén, Besztercebánya, Zsolna, Eperjes illetve Kassa. Élükön a megyei képviselő-testület és a megyeelnök áll, akit az egyszerűség kedvéért „ispánnak“ nevez a népnyelv. A megye elnökét és közgyűlését is közvetlenül a lakosság választja, ötévenként. A megyei önkormányzat több intézmény – köztük múzeumok, középiskolák, színházak – fenntartója, hatáskörébe tartozik a II. és III. osztályú közutak hálózata, a szociális ügyek, az egészségügy, vagy az európai uniós támogatások koordinációja.

2017.10.25 07:31

Míg Európa emberi jogi díjjal tüntette ki, Ankarában terrorizmusért elítélték a volt bírót

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:21

Fotó: ANADOLU AGENCY/ MURAT KAYNAK
A puccsra hivatkozva előzetes letartóztatásban lévő 14 ezer ember közül egy újabb került a 17 ezer elítélt közé.
Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a "gülenista hálózatnak" volt a tagja, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök és rezsimje a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol. A hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője az Erdogan-rezsim Soros Györgye: egy Amerikában élő török hitszónok, Fethullah Gülen. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott. Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült.
A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal.
A hatósági fellépés Törökországban 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat, jogvédőket és civil aktivistákat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Az Európa Tanács tagja - amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja - az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért. Emellett Ankara azért mégis jó viszonyt ápol Európával, például rendszeresen hatalmas mennyiségű fegyvert vesz Németországtól, de tavaly Orbán Viktor is nagy örömmel látta vendégül Budapesten.
2019.01.18 19:21

Nyerésre állnak a spanyol taxisok, mégis tovább sztrájkolnak az Uber ellen

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:55

Fotó: AFP/ Josep LAGO
Nem teljesült minden egyes követelésük, így határozatlan ideig tartó munkabeszüntetésbe kezdenek.
Határozatlan idejű sztrájkba léptek péntek délután a barcelonai taxisok, miután a katalán kormány nem fogadta el az alternatív közösségi személyszállítás (Uber, Cabify) korlátozására vonatkozó összes követelésüket.
A taxisok azt szerették volna elérni a tárgyalások során, hogy kötelező legyen legkevesebb 12 órával korábbi előrendelést leadni az alternatív cégek szolgáltatásaira.
A helyi vezetés ezzel szemben 15 perces előrendelési idő meghatározását tartotta indokoltnak. A katalán kormány elfogadta viszont azt a szintén elképesztő követelést - mely az utak terheltségét és a légszennyezettség mértékét is fölöslegesen növeli -, hogy az Uber és a Cabify autóinak minden egyes fuvar után vissza kelljen térniük a bázisukra, mielőtt új utast vesznek fel. A taxis szervezetek azonban ezt is kevésnek tartják elégségesnek, ezért azonnali tiltakozóakciót hirdettek, és kora délutántól több forgalmas barcelonai főút fogalmát kezdték akadályozni, továbbá lassítani a haladást például a repülőtérre vezető úton.
Madridban jövő hétfőtől lépnek határozatlan idejű sztrájkba a helyi taxisok, követelve az érvényes törvényi szabályozás betartását, amely 30 taxisonként 1 úgynevezett VTC-engedély kiadását teszi lehetővé. Ez az a hatósági dokumentum, amelyet a közösségi személyszállítást végző sofőröknek be kell szerezniük a munkavégzéshez Spanyolországban.
A spanyol fejlesztési minisztérium adatai szerint 2018 végén mintegy 66 ezer taxis-, és több mint 13 ezer VTC-engedély volt érvényben az országban. A spanyol fővárosban mintegy 15 ezer taxiengedélyre mintegy 6500 VTC-engedély jutott. Barcelonában közel 11 ezer taxis mellett több mint kétezer VTC-autó működhetett.
Spanyolországban tavaly július végén csaknem egy hétig tartó sztrájkot tartottak a taxisok több spanyol városban, követelve, hogy az illetékes fejlesztési minisztérium garantálja a törvényi előírások betartását, mert a megengedettnél több Uber és Cabify autó működik, továbbá szerintük az ágazatban a követelmények nem egyformák, így a verseny nem tisztességes. A taxisok tiltakozása több alkalommal is erőszakos cselekményekbe fordult, a spanyol rendőrséghez több mint 60 feljelentés érkezett Uber vagy Cabify sofőröktől az őket ért fizikai agresszió vagy az autójuk megrongálása miatt. A sztrájknak akkor az vetett véget, hogy a szaktárca elfogadta a taxisok fő követelését, és az autonóm kormányok, önkormányzatok hatáskörébe helyezte át az alternatív közösségi személyszállítási szabályozást, azzal a kitétellel, hogy 2022-ig az aktuális állami szabályozás marad az irányadó.
2019.01.18 18:55