Nosztalgikus megyerendezés Szlovákiában

Publikálás dátuma
2017.10.25. 07:31
Fotó: Shutterstock
Két héttel a helyhatósági választások előtt ismét feléledt a több mint 20 éve tartó önkormányzati-politikai vita a közigazgatási rendszer megreformálásáról.

Szlovákiában jelenleg nyolc „magasabb szintű területi egység”, vagyis megye van. Ezt a számot csökkentenék egyes javaslatok háromra, míg a szlovákiai magyar politikusok a megyehatárok történelmi-etnikai alapon történő átrajzolását részesítenék előnyben.

„Még idén szűnjenek meg a megyék, úgy, ahogy vannak” – ez a legradikálisabb megyerendezési elképzelés. Kezdeményezője pedig az a Miroslav Beblavy ellenzéki parlamenti képviselő és volt munkaügyi államtitkár, akinek színházi rendezői és közgazdasági oklevele is van, szabadidejében pedig sci-fi novellákat ír. Bár a megyék egy tollvonással történő megszüntetésének gondolata valóban a tudományos fantasztikum műfaját súrolja, Beblavy elgondolását többen is támogatják. Arra hivatkoznak, hogy a regionális különbségek a megyerendszer reformja óta alig vagy egyáltalán nem csökkentek, és így öt év alatt az állam megspórolna vagy 200 millió eurót, amit most a megyei önkormányzatok működtetésére költ. Beblavy javaslata végül idén eljutott egészen a törvényhozás plénumáig, csak a parlamenti szavazáson vérzett el.

Mióta a rossz emlékű Vladimir Meciar miniszterelnök kormánya az önkormányzati szakértők ellenvéleményét figyelmen kívül hagyva, 1996-ban létrehozta a jelenleg is érvényes közigazgatási beosztást, egyre-másra bukkannak fel a reformot követelő hangok. „A megyéket úgy rajzolták meg, hogy egyikben se érvényesülhessen egyértelműen magyar többség” – magyarázza Bugár Béla, a Híd párt elnöke. Ő is tagja volt annak a kormánykoalíciónak, amely 2001-ben próbálta megváltoztatni a megyerendszert, sikertelenül.

Viktor Niznansky, a Meciar-érát követő kormányzat közigazgatási reformért felelős kormánybiztosa az Új Szó című napilapnak elmondta, a kommunizmus kitartóan igyekezett az emberekben semlegesíteni a regionális hovatartozás érzését. Hivatalosan nem voltak például liptóiak és gömöriek, csak közép-szlovákiaiak. 2001-ben pedig olyan javaslat jutott át a parlamenti szavazáson, amely észak-dél irányban elnyúló megyéket eredményezett, vagyis elég hatékonyan szabdalja fel a magyarok lakta dél-szlovákiai vidéket. Más kérdés, hogy a ma már színszlovák Árva, Liptó és Szepes vármegyék is eltűntek. Pedig az elképzelés más volt. „A tárgyalásokat 15+1 elképzeléssel kezdtük, amelyben tizenöt, javarészt történelmileg is igazolható megyét akartunk” – mondta Niznasky azzal, hogy a plusz egy Pozsony főváros lett volna önálló közigazgatási egységként. A parlament elé végül kompromisszumos megoldásként már egy 12 megyés javaslat került – ám ez is elbukott.

Kommunista nosztalgiának tűnhet Andrej Danko, a nacionalista bélyeget levetkőzni igyekvő Szlovák Nemzeti Párt elnökének elképzelése. A házelnöki tisztséget is betöltő politikus visszatérne a kommunizmus évtizedei alatt működött három megye (az akkori szóhasználat szerint kerület) rendszeréhez, ahol kelet-szlovákiai, közép-szlovákiai és nyugat-szlovákiai régióra osztották az országot.

Besztercebánya lesz a csata színtere
Besztercebánya megye lesz november 4-én az Európában egyre nagyobb teret nyerő szélsőjobboldali, és az ellenük összefogásra kényszerülő demokratikus politikai erők ütközetének helyszíne – írta kedden a Bumm.sk. Besztercebánya élén megyefőnökként négy éve Marián Kotleba, a 150 tagú pozsonyi törvényhozásban 14 fős saját parlamenti frakcióval rendelkező szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk (LSNS) mozgalom első embere áll.
A szélsőségesek népszerűségének növekedését látva Andrej Kiska köztársasági elnök a hónap közepén felszólította a szlovák polgárokat, hogy vegyenek részt a november 4-i választásokon s – az LSNS szélsőségeseire utalva – felhívta a figyelmet a „zöld pólóban terjedő rosszra“. A köztársasági elnök egy Facebook-posztban fasisztának nevezte őket, és kérte az embereket, ne engedjék, hogy elfoglalják az országot.

Robert Fico kormányfő néhány évvel ezelőtt szintén a hármas beosztás mellett kardoskodott, az ő 2013-as elképzelése szerint azonban Pozsony megye is önálló entitás lett volna egy 3+1-es modellben. Az akkori ellenzék élesen bírálta a felvetést, a központosítás igyekezetét látták mögötte. A néhány évvel ezelőtt fellángolt vitában egymást érték a javaslatok: 18, sőt 22 megyéből álló rendszer mellett is kardoskodtak az egyes pártok. A miniszterelnök pártja, a Smer egyébként még mindig ebben az irányban gondolkodik. „Sokkal természetesebb felosztás lenne a 3+1-es, illetve minimum három megyés rendszer. Nem gondolom ugyanakkor, hogy ebben a választási időszakban sor kerül a változásra” – mondta az Új Szónak Martin Glvác, a parlament smeres alelnöke.

Legújabban azonban enyhülni látszik a történelemellenes megyerendezés politikája. A természetes régiókat figyelembe vevő közigazgatási reformról hajlandó tárgyalni a belügyminisztérium, közölte néhány nappal ezelőtt a tárca szóvivője. Lucia Kirinovicová azért hagyott egy kiskaput, mivel hozzátette, az új megyékről társadalmi és politikai konszenzus mellett lehet csak dönteni. Erre pedig jelenleg elég kevés esély mutatkozik.

Nevezéktan
A hivatalos közigazgatási zsargon „önkormányzati kerületeknek“ vagy „magasabb szintű területi egységnek“ nevezi a köznyelvben megyének ismert, korábban pedig vármegyéknek hívott közigazgatási egységeket. Az egyes megyék székhelye Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Trencsén, Besztercebánya, Zsolna, Eperjes illetve Kassa. Élükön a megyei képviselő-testület és a megyeelnök áll, akit az egyszerűség kedvéért „ispánnak“ nevez a népnyelv. A megye elnökét és közgyűlését is közvetlenül a lakosság választja, ötévenként. A megyei önkormányzat több intézmény – köztük múzeumok, középiskolák, színházak – fenntartója, hatáskörébe tartozik a II. és III. osztályú közutak hálózata, a szociális ügyek, az egészségügy, vagy az európai uniós támogatások koordinációja.

Szexuális zaklatás - James Tobackot már több mint 200 nő vádolja

Publikálás dátuma
2017.10.24. 21:38
FOTÓ: TIZIANA FABI / AFP
Már több mint kétszáz nő vádolja James Toback forgatókönyvíró-rendezőt szexuális zaklatással a Los Angeles Times értesülése szerint.

A napilap vasárnap közölt egy cikket, amelyben 38 nő számolt be arról, hogy Toback szexuálisan zaklatta őket. Azóta több mint 200 nő jelentkezett a lapnál, akik szintén azt állítják, hogy zaklatta őket a rendező, ám ezeket a bejelentéseket még nem ellenőrizték - írta kedden a BBC News.

Toback azonnal visszautasította a cikkben szereplő vádakat, az újabb gyanúsításokkal kapcsolatban pedig nem volt hajlandó megszólalni. Közleményében kijelentette, hogy a Los Angeles Times által idézett nőkkel soha nem találkozott, vagy ha mégis, akkor öt percnél kevesebb időre, mert nem emlékszik rájuk.

A rendező azzal védte magát, hogy az elmúlt 22 évben "biológiailag is lehetetlen" lett volna, hogy úgy viselkedjen, ahogy állítják róla, mivel cukorbeteg és a szívével kapcsolatos problémák miatt gyógyszert szed.

Az utóbb jelentkezett több mint 200 áldozat között van Natalie Morales, az NBC televízió Today Show című műsorának bemondója. Mint mondta: szerencséje volt, mert elég gyorsan átlátta, hogy mit akart tőle a rendező.

A Los Angeles-i rendőrség egy nyomozója, Danetta Menifee közölte: vizsgálják, hogy indítható-e nyomozás a Toback elleni vádak alapján. Emellett a manhattani kerületi ügyészség is arra biztatta a nőket, hogy hívják a hivatal szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos forró vonalát, ha a New Yorkban élő Tobackról akarnak bejelentést tenni.

Toback 1991-ben kapott Oscar-jelölést a Bugsy című gengszterfilm forgatókönyvéért. Ő írta és rendezte a Védtelenül című drámát Nastassja Kinskivel, a Fekete-fehér című filmet Robert Downey Jr.-ral, legutóbbi rendezése, a The Private Life of a Modern Woman pedig a velencei filmfesztiválon debütált.

Szerző

A katalán kormány az alkotmánybírósághoz fordul

Az alkotmánybírósághoz és a legfelsőbb bírósághoz fog fordulni a katalán kormány amiatt, hogy megpróbálja megállítani az alkotmány 155-ös cikkének alkalmazását, amit "fenyegetésnek" tart - jelentette be a katalán kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóján Barcelonában.

Jordi Turull úgy vélte, hogy ki kell meríteniük a igazságszolgáltatás összes lehetőségét, hogy megvédjék magukat. Készek arra is, hogy nemzetközi jogi eljárásokat kezdeményezzenek, amennyiben a hazai joghatóságok nem a javukra döntenek - tette hozzá.

A politikus megerősítette: Carles Puigdemont katalán elnök szándéka, hogy személyesen jelenjen meg és érveljen a spanyol parlament felsőházában, a szenátusban, amely ezekben a napokban tárgyalja a spanyol kormány Katalóniában terveztetett intézkedéscsomagját. Ennek része a katalán kormány feloszlatása és előrehozott választások kiírása.

Turull szerint azonban a szenátus az időpontokkal nem könnyíti meg a katalán elnök helyzetét, mivel csütörtökön a katalán parlament is ülést tart.

Madridban megtartotta alakuló ülését az a 27 tagú szenátusi bizottság, amely következő napokban megvitatja a spanyol kormányzati javaslatokat.

A szenátus hivatalos levelet küldött a katalán elnöknek, és egyebek mellett arról tájékoztatta hivatalosan, hogy csütörtök késő délután a bizottság ülésén illetve másnap délelőtt a szenátus plenáris ülésén van lehetősége felszólalni.  Ahogy arra egyébként a javaslatok előterjesztőjeként a spanyol kormánynak is alkalma van. Így nem kizárt, hogy akár a bizottságban, akár a pleneáris ülésen egy "szemtől-szembe" vita is létrejöhet a felek között. Gazdasági, közéleti és politikai szereplők egyre többen kérik nyilvánosan Carles Puigdemontot, hogy megelőzve a szenátus döntését maga jelentsen be előrehozott parlamenti választásokat Katalóniában. 

Margarita Robles, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) parlamenti szóvivője szerint ezzel a lépéssel még leállítható a 155-ös cikk alkalmazásának folyamata. A spanyol parlament legnagyobb ellenzéki erejének számító párt támogatta a kormányzati beavatkozást Katalóniában.

Rafael Catalá spanyol igazságügyi miniszter viszont arról nyilatkozott, hogy szerinte ez már nem változtatna semmin, az elindított folyamatot csak az állíthatja meg, ha a katalán kormány lemond a függetlenségi törekvésekről és visszatér a törvényességhez.

Szerző