Előfizetés

Már nem a Dunától védenék a Római-partot

Publikálás dátuma
2017.10.25. 12:50
MTI FOTÓ: Bruzák Noémi
A római-parti védműtől független, külön projektként kezelik az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak árvízvédelmét - döntött a Fővárosi Közgyűlés a városvezetés javaslatára szerdán.

A testület 24 igennel, 1 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett támogatta a Tarlós István főpolgármester és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést.

A Fővárosi Közgyűlés határozatban mondta ki: egyetért azzal, hogy a csillaghegyi öblözet egészének árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény keretében külön projektként az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak mentén valósuljon meg az árvízvédelem. Ennek érdekében a patakok esetében folytassák le a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást, míg a Dunával párhuzamos védműről mint második ütemben megvalósuló létesítmény fejlesztéséről annak pontos nyomvonalának kijelölését követően, később dönt majd a testület. (A végleges nyomvonalról majd csak a választás után döntenek - szerk.)

Ahogyan lapunk már megírta: ha a beruházások megvalósulnak, akkor semmilyen komolyan vehető indok nem lesz a mobilgát felépítésére, hiszen a védendő öblözet, vagyis a lakott terület már biztonságban lesz, az ártéren pedig sem az államnak, sem az önkormányzatnak nincs mentesítési kötelezettsége.

Áder János: ideje cselekedni

Publikálás dátuma
2017.10.25. 12:30
MTI Fotó: Illyés Tibor
A Föld "természeti tőkéjének" felélésétől óvott a köztársasági elnök az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) szerdai budapesti megnyitóján tartott köszöntő beszédében.

Áder János kijelentette: nem a rendelkezésünkre álló természeti tőke kamatait, hozadékát használjuk, hanem magát a tőkét éljük fel, ezen ideje változtatni, cselekedni kell.

Mára eljutottunk oda, hogy a Földön annyi erőforrást használunk el egy évben, mint amennyit egy több mint másfélszer ekkora bolygó lenne képes újratermelni ugyanennyi idő alatt - közölte.

A világkereskedelem forgalma 1950 óta harminckétszeresére nőtt, a globális GDP-ből való részesedése 5,5 százalékról 21 százalékra emelkedett. A legtöbb gazdasági kutató pedig ennek a tendenciának a folytatását jelzi előre a következő évtizedekre - mondta az államfő.

Emlékeztetett: az elmúlt évtizedekben a kereskedelem fő mozgatórugója az elérhető profit nagysága volt, a gazdasági fejlődés modellje pedig a "kitermeljük, feldolgozzuk, használjuk, eldobjuk" képletére épült.

A siker az volt, ha ezt a folyamatot minél nagyobb sebességre lehetett kapcsolni - tette hozzá Áder János.

A termelési, kereskedelmi láncban azonban nem számoltuk bele azokat a természeti erőforrásokat, amelyeket "ingyen" vettünk igénybe. Nem számított a légkör terhelése, a víz szennyezése, a biodiverzitás hanyatlása, az emberi egészségre káros tényezők felerősítése - közölte.

Áder János a fejlődés fenntarthatóvá tétele érdekében elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését.

A kereskedelmi áruforgalom 80 százaléka ma hajón történik, amely ugyan a legolcsóbb közlekedési forma, de a környezeti lábnyoma óriási: a teherhajózás adja a világ szén-dioxid-kibocsátásának 3 százalékát. Ez meghaladja Németország éves kibocsátását, tizenötszöröse Magyarországénak és megegyezik 230 nagyteljesítményű szénerőmű éves emissziójával - mondta az államfő.

Rámutatott: az előrejelzések szerint 2050-re a szén-dioxid-kibocsátásból 17 százalékra emelkedik a hajózás részesedése, amely több, mint az Európai Unió valamennyi tagországának teljes éves kibocsátása.

Ráadásul a hajózás felelős a kén-dioxid-kibocsátás 13 és a nitrogén-oxid-kibocsátás 15 százalékáért - tette hozzá az államfő.
A köztársasági elnök elkerülhetetlen nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését, valamint azt, hogy a Párizsi Megállapodást a tengerhajózásra is kiterjesszék.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy a kereskedelemben a reklámhordozó, tehát nem a fogyaszthatóságot erősítő csomagolás mennyisége sok terméknél megközelíti az eladott áru tömegét. Az ipar és a kereskedelem rengeteg műanyagot használ csomagolóanyagként - hívta fel a figyelmet Áder János.

Megjegyezte: ma percenként öntenek a tengerekbe egy kukásautónyi szemetet, és már Argentína nagyságú hulladéksziget úszik a vizeken. Úgy vélte, ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re több műanyaghulladék lesz a tengerekben, mint hal.
Átlagosan 20-30 percig használunk egy műanyagzacskót, de a természetnek 200 évre van szüksége, hogy azt lebontsa - mondta Áder János, majd hozzátette: a műanyag mikroszennyeződések beépülnek a táplálékláncba, így "végső soron saját magunkat mérgezzük meg".

Áder János szerint ideje jobb belátásra térni, cselekedni, és áttérni a környezetet kevésbé vagy egyáltalán nem terhelő csomagolóanyagok használatára.

Baj lesz, ha tűz lesz - Aggasztó a létszámhiány

Publikálás dátuma
2017.10.25. 12:07
Shutterstock illusztráció
A tűzoltók hangulata rossz, túlterheltek, alulfizetettek és motiválatlanok.

Több sebből is vérzik a tűzoltóság: jelentős létszámgonddal küzdenek, az állomány hangulata rossz, a szakemberek túlterheltek, alulfizetettek és motiválatlanok – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Salamon Lajos elmondta: a jelenlegi gondok egyik legfőbb forrása az, hogy a szervezet 2012-es „államosítása” során a kormányzat, vagyis a belügyi tárca, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) „maga alá gyűrte” a tűzoltóságot, figyelmen kívül hagyta a szakmai javaslatokat és észrevételeket. Így az elmúlt évek során a korábban vonzó és megbecsült tűzoltószakma leértékelődött.

Ma már toborozni kell az újoncokat, holott korábban túljelentkezés volt a parancsnokságokon. De még így sem lehet elegendő új munkaerőt találni, mert a havi bruttó 180-200 ezer forintos kezdő bérek egyáltalán nem vonzóak a fiatalok körében. Így manapság már ötvenéves embereket is felvesznek, csak azért, hogy meglegyen az állomány. Ha a mostani irány folytatódik, néhány év múlva elöregszik a szakembergárda, s az átlagéletkor 45-50 évre növekszik a mostani csaknem 40 évről.

További részletek a Magyar Nemzetben.