Nyert a TASZ a Magyar Hírlap ellen

Első fokon nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenük. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelte be a civil szervezetet, amelyeket nem kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelte a szervezetet, hogy ők már most is több adatot tesznek közzé honlapjukon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a TASZ-nak adott igazat - írja közleményében a jogvédő szervezet. 

Az újságíró a szervezet alapítására, vagyis 23 évre visszamenőleg kért ki átfogó adatokat a szervezet munkájáról: többek között az összes munkatársuk fizetését, illetve az összes, a szervezet által kötött szerződést. Kacsoh jogi képviselője azzal érvelt, hogy a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás szerint, ha egy szervezet “közhasznú” státuszt nyer, akkor annak következménye, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül és ezért minden, a működésével kapcsolatos információ közérdekű adat.

A tágyaláson a TASZ ügyvédje elmondta, hogy a TASZ kizárólag közpénznek minősülő források (1%-os támogatás, EU pályázat) felhasználásával kapcsolatos adatok esetében kötelezhető adatszolgáltatásra az információszabadság szabályai szerint. A TASZ magánszemélyek elhatározásával alapított és működtetett szervezet, nem minősül közfeladatot ellátó szervnek.

A Fővárosi Törvényszék ítélete a TASZ érvelését fogadta el és kiemelte, hogy a nincsen olyan jogszabály, amely alapján a TASZ szervezeti működésével kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnének. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel kapcsolatos adatokról a TASZ megfelelően tájékoztatta az újságírót.

A civil szervezet korábban is közzétett részletes állaspontja szerint átláhatóság és a közérdekű adatok nyilvánossága nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindent a nyilvánosság számára elérhetővé kell tennie.

“A közérdekű adatok megismerhetőségének funkciója az állam és az állami szervek ellenőrizhetősége, számonkérhetősége. Az önkéntes elhatározás alapján végzett jogvédői tevékenység nem tartozik az információszabadság körébe.”- nyilatkozta dr. Hüttl Tivadar, a TASZ Jogsegélyszolgálatának vezető ügyvédje.

A jogi vita a bíróságon másodfokon folytatódik, a TASZ-t az eljárásban dr. Hüttl Tivadar képviseli- zárul a közlemény. 

Szerző

Sárosdi Lilla sírva fakadt Marton bocsánatkérésétől

Publikálás dátuma
2017.10.26. 17:42
Forrás: Sárosdi Lilla/Facebook
Mint a Bors alapján megírtuk, Marton László nyílt levélben kért - elég sajátos módon - bocsánatot minden névvel vagy név nélkül megszólaló nőtől, akik személyét szóba hozták a szexuális zaklatási üggyel kapcsolatban.

A lap felhívta a hírrel a színésznőt, aki zokogni kezdett a hír hallatán, majd egy nagy sóhajtás után elmondta: megbocsát Marton Lászlónak.

Ez egy hatalmas dolog, hogyne lehetne elfogadni egy ilyen bocsánatkérést? Tőle ez a legnemesebb, amit tehetett. Sajnálom, hogy erre ilyen sokat kellett várni, de örülök, hogy képes volt megtenni ezt az óriási lépést. Ilyen még nem történt Magyarországon, és örülök, hogy ennek a fontos társadalmi ügynek ilyen katartikus lezárása lehetett – mondta a telefonba a Borsnak Sárosdi Lilla.

Szerző

Ezt a három gyerekbarát települést díjazták Magyarországon

Budaörs, Orosháza és Zalaegerszeg vehette idén az UNICEF Gyerekbarát Település címét és az ezzel járó kétmillió forintos támogatást csütörtökön Budapesten.

Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: a 18 beérkezett pályázat elbírálásakor az értékelő bizottság a kreativitást, a meglévő jó gyakorlatokat és gyerekbarát szemlélet melletti elkötelezettséget díjazta.

A nyertes települések vállalják egyebek mellett, hogy gyermekbarát költségvetést és településszintű gyermekjogi stratégiát dolgoznak ki, gyermekjogi képzést indítanak, illetve meghallgatják és figyelembe veszik a gyermekek véleményét a településen. Hozzátette: ezekből több minden már megvalósult a díjazott településeken.

Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója Budaörsről elmondta: a Pest megyei város a kötelező szolgáltatásokon túl nagyon sokat tesz a kora gyermekkori képességfejlesztésért. A városban terápiás uszoda, speciális tornaterem és zeneszoba segíti a fejlődési rendellenességgel született gyermekeket, hogy legyőzzék hátrányukat. A gyermekbántalmazás megelőzésében jó gyakorlat, hogy civil partnerek segítségével dolgoznak, és a prevenciós munkacsoportban is együttműködnek az önkormányzat, a szociális és gyerekjóléti központ munkatársai, valamint a katolikus karitász szenvedélybetegeket segítő szervezete és a rendőrség - ismertette Tausz Katalin.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke Zalaegerszegről szólva kiemelte, hogy a városnak van főállású ifjúsági referense, a diákönkormányzat pedig "önálló költségvetési sorral rendelkezik". A fiatalok élnek is lehetőségeikkel, így öt éve megrendezik a városi gyereknapokat, amelynek keretében egy napra átveszi a város vezetését az ifjúság. Emellett van kamaszjátszótér, tehetségválasztó nap, az újszülöttek érkezését pedig anyagilag is támogatja az önkormányzat - mondta.

Novák Krisztina, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat jogvédelmi biztosa Orosházát méltatva kiemelte: a Békés megyei település az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett, hogy gyermekbaráttá váljon. Az önkormányzat szoros kapcsolatban van az ifjúság képviselőivel, és minden támogatást megad a gyermek- és ifjúsági önkormányzat tevékenységéhez. A város fontos célja, hogy minél korábban megtanítsák a gyermekeknek, milyen jogok illetik meg őket, illetve milyen kötelezettségeik vannak. A fiatalabbak ezért játékos formában, az idősebbek vitaesteken, az iskolai munkába bekapcsolódó szakemberek segítségével mélyítik el az alapvető jogaikról és kötelességeikről szóló tudásukat.

Az UNICEF 1996-ban indította el a gyermekbarát városok programját, a kezdeményezéshez Magyarország 2015-ben csatlakozott. A pályázatra olyan önkormányzatok jelentkezhettek, ahol a gyermekek jogait kiemelten kezelik. 

Szerző