Nyert a TASZ a Magyar Hírlap ellen

Első fokon nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenük. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelte be a civil szervezetet, amelyeket nem kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelte a szervezetet, hogy ők már most is több adatot tesznek közzé honlapjukon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a TASZ-nak adott igazat - írja közleményében a jogvédő szervezet. 

Az újságíró a szervezet alapítására, vagyis 23 évre visszamenőleg kért ki átfogó adatokat a szervezet munkájáról: többek között az összes munkatársuk fizetését, illetve az összes, a szervezet által kötött szerződést. Kacsoh jogi képviselője azzal érvelt, hogy a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás szerint, ha egy szervezet “közhasznú” státuszt nyer, akkor annak következménye, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül és ezért minden, a működésével kapcsolatos információ közérdekű adat.

A tágyaláson a TASZ ügyvédje elmondta, hogy a TASZ kizárólag közpénznek minősülő források (1%-os támogatás, EU pályázat) felhasználásával kapcsolatos adatok esetében kötelezhető adatszolgáltatásra az információszabadság szabályai szerint. A TASZ magánszemélyek elhatározásával alapított és működtetett szervezet, nem minősül közfeladatot ellátó szervnek.

A Fővárosi Törvényszék ítélete a TASZ érvelését fogadta el és kiemelte, hogy a nincsen olyan jogszabály, amely alapján a TASZ szervezeti működésével kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnének. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel kapcsolatos adatokról a TASZ megfelelően tájékoztatta az újságírót.

A civil szervezet korábban is közzétett részletes állaspontja szerint átláhatóság és a közérdekű adatok nyilvánossága nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindent a nyilvánosság számára elérhetővé kell tennie.

“A közérdekű adatok megismerhetőségének funkciója az állam és az állami szervek ellenőrizhetősége, számonkérhetősége. Az önkéntes elhatározás alapján végzett jogvédői tevékenység nem tartozik az információszabadság körébe.”- nyilatkozta dr. Hüttl Tivadar, a TASZ Jogsegélyszolgálatának vezető ügyvédje.

A jogi vita a bíróságon másodfokon folytatódik, a TASZ-t az eljárásban dr. Hüttl Tivadar képviseli- zárul a közlemény. 

Szerző

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.