Előfizetés

"Brüsszel félelme az új keleti blokktól"

A Spiegel Online német hírportál a csehországi és ausztriai választásokkal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.

A Populisták a visegrádi országokban - Brüsszel félelme az új keleti blokktól című írásában Markus Becker kiemelte: Andrej Babis csehországi választási győzelme miatt azért aggódnak Brüsszelben, hogy egy "jobboldali populista tömb keleten elmélyíti az Európai Unió megosztottságát, esetleg Ausztria támogatásával".

Robert Fico szlovák miniszterelnök szavait idézve hozzátette, hogy Szlovákia "+Európa-párti sziget a régióban+, az ország a visegrádi csoport legkisebb tagja, és az utolsó, amelyet nem jobboldali populisták vezetnek".

Kiemelte, hogy Sebastian Kurz ausztriai választási győzelmével a visegrádi négyeket Ausztria is erősítheti, és mindez rosszkor jön az EU számára, mert az Európai Bizottság a holland és francia jobboldali populisták választási veresége révén esélyt lát a mélyreható reformok elindítására, de "egyáltalán nem illene bele ebbe a képbe egy kelet-európai fundamentális ellenzékiség, például a migránsok igazságos elosztása" ügyében.

Azonban "Kaczynski, Orbán és Babis gyakran már egymás között is csak két dologban tudnak megegyezni: nem akarnak migránsokat, és akarják az EU pénzét" - tette hozzá a Spiegel Online szerzője, felidézve, hogy a visegrádi csoport három tagja a negyedik tag, Lengyelország tiltakozása ellenére támogatta Donald Tusk megerősítését az Európai Tanács elnöki tisztségében.

Hozzátette: a visegrádi országok a napokban "még egy számukra igazán fontos ügyben sem tudták megőrizni egységüket": Szlovákia és Csehország támogatta, Lengyelország és Magyarország elutasította a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás módosításáról több éves vita után kidolgozott megállapodást.

MNB: a termelékenységet kell növelni

Publikálás dátuma
2017.10.27. 15:09
FOTÓ: Népszava
Magyarországon lezajlott a foglalkoztatási és növekedési fordulat, most a termelékenység növelését kell elérni, különösen a kis- és középvállalkozásoknál - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója, a jegybank főközgazdásza.

A jegybank vezető munkatársai pénteken mutatták be az MNB Versenyképességi jelentését, amelyet a jegybank rendszeresen, évente publikál a jövőben.

Palotai Dániel szerint már több intézkedés történt eddig a versenyképesség növelése érdekében, azonban szükség van a vállalkozások esetében a munkára rakódó terhek további mérséklésére, az állami bürokrácia csökkentésére, a bankrendszer hatékonyságának javítására, a bankok működési költségeinek visszafogására és a digitalizáció ösztönzésére.

Palotai Dániel kifejtette: az MNB szakemberei a Versenyképességi jelentésben összesen 106 gazdasági jelzőszámot, szakszóval indikátort alkalmaztak, ezek 90 százaléka objektív mutató, míg a Világgazdasági Fórum (WEF) saját jelentésében az ilyen mutatószámok aránya 26 százalékot ér el.

Rámutatott: Magyarországnak nem az olcsó munkaerővel kellene versenyeznie a többi országgal, a béreket tovább lehetne növelni, de a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítását is el kell érni. Jelezte: a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát növelni kellene, ezzel is csökkenteni lehetne a munkaerőhiányt. Úgy vélte: emellett a közszférában is van munkaerő-tartalék, az online ügyintézésnek nagyobb teret lehetne adni, az online ügyintézés a bürökrácia csökkentését, az adminisztrációs folyamatok felgyorsítását is magával hozná.

Szólt arról is, hogy a digitalizáció terén Magyarország elmaradt az EU átlagától, ezen a jövőben mindenképpen javítani kell.
Kitért arra: a demográfiai helyzetet tekintve a termékenységi ráta növelése elengedhetetlen a hosszú távú versenyképesség megőrzéséhez, a cél a 2,1 százalékos ráta lenne.

A versenyképesség növelése érdekében az oktatás területén elsősorban az alapfokú és a felsőfokú szinteken kellene javítani. Egyes felmérések alapján a magyar diákok, egyetemi hallgatók ugyan jól megtanulják a tananyagot, de nem tudják a megtanult ismereteket megfelelően alkalmazni.

Hozzáfűzte: a PISA-tesztek alapján pedig jelentős lemaradásban van a hazai oktatás, amely elsősorban a digitális hiányosságoknak, elmaradásnak tudható be. A piaci igények alapján a reál tantárgyak körét érdemes lenne bővíteni, amihez nélkülözhetetlen a középszintű és a felsőoktatás jelentős fejlesztése.

A versenyképességet növelné az is, hogy ha a magyar lakosság idegennyelv ismerete javulna. A beszélt idegen nyelvek területén jelentősen elmaradunk az EU-tól, a felnőtt lakosság csak 37 százaléka, a fiataloknak 58 százaléka mondta magáról, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél.

Palotai Dániel szerint a prevenció erősítésével lehet javítani a lakosság életminőségét, de az egészségesen eltöltött évek számában már megfigyelhető a felzárkózás. A gyógyszerre költött összegek helyett a megelőzésre szánt nagyobb pénzek nemcsak megtakarítást, hanem az életminőség javulását is hoznák.

Az MNB ügyvezető igazgatója a hazai bankrendszerről elmondta: a banki hitelhez való hozzáférésen is javítani kellene, ezzel tovább lehetne növelni a gazdaság teljesítményét. A vállalkozások szerint bonyolult a hiteligénylés, illetve a bankok hiteltermékei is túl drágák - sorolta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, a nemteljesítő hitelek aránya javult, már 7 százalék közelébe csökkent.

MNB: a termelékenységet kell növelni

Publikálás dátuma
2017.10.27. 15:09
FOTÓ: Népszava
Magyarországon lezajlott a foglalkoztatási és növekedési fordulat, most a termelékenység növelését kell elérni, különösen a kis- és középvállalkozásoknál - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója, a jegybank főközgazdásza.

A jegybank vezető munkatársai pénteken mutatták be az MNB Versenyképességi jelentését, amelyet a jegybank rendszeresen, évente publikál a jövőben.

Palotai Dániel szerint már több intézkedés történt eddig a versenyképesség növelése érdekében, azonban szükség van a vállalkozások esetében a munkára rakódó terhek további mérséklésére, az állami bürokrácia csökkentésére, a bankrendszer hatékonyságának javítására, a bankok működési költségeinek visszafogására és a digitalizáció ösztönzésére.

Palotai Dániel kifejtette: az MNB szakemberei a Versenyképességi jelentésben összesen 106 gazdasági jelzőszámot, szakszóval indikátort alkalmaztak, ezek 90 százaléka objektív mutató, míg a Világgazdasági Fórum (WEF) saját jelentésében az ilyen mutatószámok aránya 26 százalékot ér el.

Rámutatott: Magyarországnak nem az olcsó munkaerővel kellene versenyeznie a többi országgal, a béreket tovább lehetne növelni, de a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítását is el kell érni. Jelezte: a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát növelni kellene, ezzel is csökkenteni lehetne a munkaerőhiányt. Úgy vélte: emellett a közszférában is van munkaerő-tartalék, az online ügyintézésnek nagyobb teret lehetne adni, az online ügyintézés a bürökrácia csökkentését, az adminisztrációs folyamatok felgyorsítását is magával hozná.

Szólt arról is, hogy a digitalizáció terén Magyarország elmaradt az EU átlagától, ezen a jövőben mindenképpen javítani kell.
Kitért arra: a demográfiai helyzetet tekintve a termékenységi ráta növelése elengedhetetlen a hosszú távú versenyképesség megőrzéséhez, a cél a 2,1 százalékos ráta lenne.

A versenyképesség növelése érdekében az oktatás területén elsősorban az alapfokú és a felsőfokú szinteken kellene javítani. Egyes felmérések alapján a magyar diákok, egyetemi hallgatók ugyan jól megtanulják a tananyagot, de nem tudják a megtanult ismereteket megfelelően alkalmazni.

Hozzáfűzte: a PISA-tesztek alapján pedig jelentős lemaradásban van a hazai oktatás, amely elsősorban a digitális hiányosságoknak, elmaradásnak tudható be. A piaci igények alapján a reál tantárgyak körét érdemes lenne bővíteni, amihez nélkülözhetetlen a középszintű és a felsőoktatás jelentős fejlesztése.

A versenyképességet növelné az is, hogy ha a magyar lakosság idegennyelv ismerete javulna. A beszélt idegen nyelvek területén jelentősen elmaradunk az EU-tól, a felnőtt lakosság csak 37 százaléka, a fiataloknak 58 százaléka mondta magáról, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél.

Palotai Dániel szerint a prevenció erősítésével lehet javítani a lakosság életminőségét, de az egészségesen eltöltött évek számában már megfigyelhető a felzárkózás. A gyógyszerre költött összegek helyett a megelőzésre szánt nagyobb pénzek nemcsak megtakarítást, hanem az életminőség javulását is hoznák.

Az MNB ügyvezető igazgatója a hazai bankrendszerről elmondta: a banki hitelhez való hozzáférésen is javítani kellene, ezzel tovább lehetne növelni a gazdaság teljesítményét. A vállalkozások szerint bonyolult a hiteligénylés, illetve a bankok hiteltermékei is túl drágák - sorolta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, a nemteljesítő hitelek aránya javult, már 7 százalék közelébe csökkent.