Kisebbségi kormányt alakíthat a cseh oligarcha

Publikálás dátuma
2017.10.28. 07:32
Milos Zeman cseh elnök újra az alkotmány határait feszegetné FOTÓ: MTI/AP/Petr David Josek
Milos Zeman cseh elnöknek a Barrandov televízióban elhangzott szavaiból egyértelműen kitűnik, kinek volt a legjobb, hogy rendkívül bizonytalan belpolitikai viszonyok alakultak ki az egy héttel ezelőtti parlamenti választás után: neki. Az államfő ugyanis saját elképzelései szerint alakítaná a belpolitikai történéseket, ismét feszegetné az alkotmány határait, amely eredetileg csak korlátozott jogköröket biztosít az államfő számára. Volt már példa ilyenre, még 2013-ban, néhány hónappal államfővé választása után, amikor kihasználva a belpolitikai válságot saját jelöltjét, Jirí Rusnokot jelölte a kormányfői székbe, aki több mint fél évig kormányozhatott.

Most is hasonló helyzet alakulhat ki, mert hiába kapott kormányalakítási megbízást Zemantól a voksolás győztese, a liberális populista ANO milliárdos elnöke, Andrej Babis, első nekifutásra aligha jár sikerrel, mert eddig csak a szélsőjobboldali SPD, a bevándorlás-, és romaellenes Tomio Okamura pártja jelezte, hogy szövetségre lépne vele. Babis azonban azt közölte, nem kíván koalíciót az egész Európa által aggódva szemlélt tömörüléssel.

Zeman azonban nem hagyná annyiban a történéseket. Az interjúban ugyanis jelezte, ha Babis első kísérlete kudarcba fullad, másodszorra is őt bízza meg a kormányalakítással, mert a második helyen végzett jobboldali Polgári Demokrata Párt (ODS) jóval kevesebb mandátumot szerzett, ezért annak elnöke, Petr Fiala nem szolgálna rá a miniszterelnöki tisztségre. (A cseh sajtóban már megjelentek olyan találgatások, hogy Fiala kísérletezhet a kabinet megalakításával.)

Az euroszkeptikus és közismerten oroszbarát Zeman elő is állt nagy tervével: szerinte mindenképpen Babisnak kell próbálkoznia a kabinet életre hívásával, mert előbb-utóbb úgyis úgy dönt, hogy az SPD-vel lép koalícióra. A négymilliárd dolláros vagyonnal rendelkező oligarcha eddig nem mutatott készséget erre, az azonban rendkívüli veszélyeket jelentene az Európai Unió számára is, ha egy ilyen szélsőséges párt kerülne a cseh kabinetbe.

Nem túlzás azt mondani, hogy a cseh politikai színtér vált a leginkább széttöredezetté Európában. Az eddigi kakukktojás a voksolás harmadik helyén végzett Kalózpárt volt, amelynek ideológiájáról vajmi keveset lehetett tudni. Mind több jel utal arra, hogy a „kalózok” a szélsőbalhoz állnak legközelebb, amit az is jelez, hogy Janisz Varufakisz egykori ultrabalos görög pénzügyminiszter is lelkesen ünnepelte a pártnak a választáson elért több mint tíz százalékos eredményét.

Szerző

Gondban Angela Merkel

Publikálás dátuma
2017.10.28. 07:31
FOTÓ: RALF HIRSCHBERGER / DPA
Bár az október 15-i, szociáldemokrata győzelemmel záruló alsó-szászországi tartományi választás után biztosnak látszott Martin Schulz pártelnöki pozíciója az SPD-nél, népszerűsége azért már messze nem akkora, mint a szeptember 24-i szövetségi választás előtt.

Komoly kihívást jelent az Európai Parlament volt elnöke számára, hogy a szociáldemokraták alelnöke, Olaf Scholz irányváltást követel és azt, elemezze a párt a szeptemberi, 20,5 százalékos választási eredmény okait. A hamburgi polgármester egy a Süddeutsche Zeitung által megszerzett leiratban úgy vélte, meg kell vizsgálni, miért nem tudta mozgósítani szavazóit a párt.

Martin Schulz a választást követően személyi és programbeli változásokat jelentett be, s azt is közölte, ő kívánja irányítani az SPD megújításának folyamatát. Meghirdette: folyamatos egyeztetéseket kezd a párttagokkal a hogyan továbbról. Az eszmecseréket október végén kezdik el. Az SPD-nél azonban nyugtalanságot keltett, hogy a kevéssé népszerű Lars Klingbeilt kívánja megtenni főtitkárnak.

Nemcsak Schulz, Angela Merkel sincs könnyű helyzetben, mert nem haladnak gördülékenyen a koalíciós egyeztetések az uniópártok, a liberális FDP és a Zöldek között. Különösen a klíma- és a bevándorláspolitikát illetően távoliak az álláspontok. E tekintetben elsősorban a CDU/CSU és a környezetvédők között merültek fel komolyabb véleménykülönbségek. Miközben ugyanis az uniópártok kikötötték, korlátozni kell a menekültek beengedését, a Zöldek szerint fel kell gyorsítani a külföldön rekedt családtagok beengedését Németországba. A felek végül a tárgyalások elnapolását javasolták, pedig jövő héten már le akarnák zárni a koalíciókötésről szóló előzetes egyezkedéseket. A mintegy 11 órás megbeszéléseket követően Peter Tauber, a CDU főtitkára azt közölte, további tárgyalásokra van szükség.

Szerző

Japán nem fél a robotoktól

Publikálás dátuma
2017.10.28. 07:31
NEM SCI-FI - Turisztikai információs ponton ad tájékoztatást egy robot Japánban FOTÓ: AFP/HITOSHI YAMADA
Hogyan lehet fellendíteni a munkanélküliséget? – a kérdés talán furcsán hangzik, ám mégis ez az egyik legfontosabb probléma Japánban, ahol minden 100 munkahelykeresőre 143 állás jut.

Huszonegy éve nem látott magasságon üdvözölte a Nikkei, a tokiói tőzsde irányadó indexe a japán kormányt immár öt esztendeje vezető Abe Shinzo hét végi újraválasztását, és a piaci hossz kitartónak látszik. A jen árfolyama csökkent, de ez örömet okoz az exportorientált nagyvállalatoknak. Az előrehozott voksolásra jó pillanatban került sor, a japán gazdaság másfél esztendeje töretlenül fejlődik, a kereskedelmi mérleg a deficitből pozitívra fordult, és a vállalatok soha nem látott nyereségeket könyvelnek el az utóbbi időszakban.

Abe Shinzo, kormányra kerülésekor, 2012 decemberében, a gazdasági aktivitás fellendítését, a bérek emelkedését, a befektetések növekedését és nem utolsósorba a 25 éve tartó defláció megfordítását ígérte a választóknak. Ennek csak egy részét tudta valóra váltani, miközben a japán jegybank (BoJ) jó partnere volt.

Ez utóbbi masszív kötvényvásárlásai eredményeként az intézmény birtokolja jelenleg a GDP 250 százalékára rugó államadósság felét, és a tőzsdén is, mint legnagyobb befektető, szemmel tartja a jegyzett vállalatok működését, aktívan irányítva a piacot. A nagyvonalú, 0 kamatszintet fenntartó monetáris politika eredményeként a jen brutális leértékelődése búsásan hizlalta a japán nagyvállalatok profitját, a lakosság azonban egyelőre nem kapott meghívást az ünnepi asztalhoz. A gazdagodó társaságok nem invesztálnak, nem létesítenek új üzemeket és nem mutatnak hajlandóságot arra sem, hogy béreket emeljenek, ehelyett tartalékolnak. Az utóbbi öt évben 30 százalékkal gyarapodott a felhalmozott likviditásuk, amely összegszerűen közel 2000 milliárd euróra rúg.

A tőzsdei cégek közül 2000 mérlegében nincs nettó adósság, miközben az alkalmazottakal nem túl nagyvonalúak. A bérek átlag 0,8 százalékkal rövidültek egy év alatt, és ez alól csak néhány, így az informatikai és a pénzügyi ágazat dolgozóinak javadalmazása jelent kivételt. Fösvénységüket a hosszútávú növekedéssel kapcsolatos bizonytalanságokkal magyarázzák, a belső kereslet lanyhasága, a tartós defláció béklyót jelent az előre lépésben. Senki nem bízik a jegybanki ígéretben, miszerint középtávon elérhető az egészségesnek mondott 2 százalékos infláció, azaz a defláció változatlanul regnál. Mindeközben a belső felhasználásra termelő társaságok már kevéssé fényes eredményekkel dicsekedhetnek. Egyedül az építőipar kilátásai pozitívak, hála a 2020-ban esedékes Olimpiának.

Elemzői vélemények szerint strukturális változtatásokra lenne szükség a hosszútávú fejlődés biztosítása érdekében. Elsősorban a munkaerőpiac szorul orvoslásra, amelyet végveszélybe sodorhat a társadalom elöregedése. Jelenleg a népesség 28 százaléka 65 év feletti, és ha a trend nem változik, 2040-re 35 százalékra nőhet a ráta. Hogyan lehet fellendíteni a munkanélküliséget? – ma ez a legfontosabb kérdés Japánban, ahol minden 100 munkahelykeresőre 143 állás jut, de ez nem tükröződik a bérekben. Bevándorlási reformot sürgetnek a munkaadók, olyat, amely nem csak a képzetlen munkavállalók számára kínál lehetőséget. A munkanélküliségi ráta alig 2,8 százalék, az ideális 3,5 százalék lenne. Így érthető, ellentétben az európai mentalitással, Japán nem fél a robotoktól. A keleti országban minden 10 000 munkavállalóra 300 robot jut, ezekben egyszerűen a hiányzó kezek pótlását látják.

Csökkentek a Nissan megrendelései
A tőzsdén a választások mellett a Nissan botrányára figyelnek a befektetők. Az autógyártó a napokban bejelentette, 20 százalékkal csökkentek megrendelései miután kiderült, nem megfelelően ellenőrizték a helyi piacon értékesített járműveket. A szám szerint 12 300 autót érintő botrány nyomán két hétre leállították a szigetországi gyártósorokat, amelyeket ígéretük szerint a lehető leghamarabb újra indítanak.

Szerző