Michelisz talpra állt

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:53

Rosszul indult Michelisz Norbert hétvégéje Japánban, hiszen a Honda gyári csapatának pilótáit utólag kizárták a túraautó-világbajnokság előző versenyéről, a Kínai Nagydíjról, így a 33 esztendős magyar 27,5 pontot bukott. Mindez rendkívül bosszantó, hiszen hatalmas harcot vív a a vb-címért a volvós Thed Björkkel.

Michelisz számára ezúttal nem okozott nehézséget a Japán térségében tomboló tájfun, megnyerte az időmérőt, így a főfutamon az első helyről indulhatott. Az első versenyen a fordított rajtrács miatt a tizedik helyről startolt volna, de Micsigami Rjo és Nicky Catsburg motorcseréje miatt két helyet nyert. Michelisz a szakadó esőben gyorsan megelőzte Mehdi Bennanit, majd üldözőbe vette az ötödik helyen autózó Nestor Girolamit, aki azonban kilökte őt. Végül hetedikként ért célba.

A főfutamban élről startoló Michelisz maga mögött tartotta Catsburgot, pályafutása nyolcadik győzelmét aratta, s ez volt idei harmadik sikere. Noha az időjárási viszonyok nem tették lehetővé, hogy a futam végéig eljussanak, azonban a táv 75 százalékát teljesítették, így teljes pontokat osztottak ki. Michelisz hátránya így 16,5 pontra csökkent az éllovas Thed Björkkel szemben.

"Összességében elégedett vagyok, sok pontot sikerült gyűjtenem. Versenyzőként mindig szeretném látni a kockás zászlót, szerintem folytatódhatott volna a futam, nem voltak annyira rosszak a körülmények" – nyilatkozta a magyar pilóta.

Az idényből még két verseny van hátra, a következőt három hét múlva rendezik Makaóban.

A bajnokság élmezőnye:

1. Björk 228,5 pont, 2. Michelisz 212, 3. Catsburg 204,5, 4. Monteiro 200.

Szerző

Emberközeli ábrázolás

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:47
Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

A Várkert Bazárban látható Ég és Föld között – A Biblia a magyar képzőművészetben című tárlat a reformáció évfordulója alkalmából azt mutatja be, miképpen ihlette meg a Szentírás az előző század, valamint a kortárs alkotók fantáziáját.

Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

A Testőrpalota épületében kiállított művek tanúsága szerint a Biblia nem pusztán a vallásos világkép tárgyi bizonyítéka, de néhány évszázada már jóval többet jelent a magyar kultúrában is. A képzőművészek fókuszában többnyire a személyes megközelítés áll.

Szalay Lajos, a grafika nagyágyúja, először Párizsba, majd Buenos Airesbe, végül New Yorkba emigrált, folyamatosan változtatta alkotói stílusát, ám az istenhit évtizedeken keresztül végigkísérte pályafutását. Tucatnyi, személyességet árasztó tusrajza került a falakra az 1950-es, a ’60-as és ’70-es évekből. A római iskola képviselői közül Aba-Novák Vilmos sötét tónusú olajfestményei vonzzák a tekintetet, csakúgy, mint Csernus Tibor színes olajfestményei. Utóbbiakat a művész Caravaggio-képek átértelmezéseként, nagy méretben, a szereplőket realisztikusan ábrázolva alkotta meg.

Kondor Béla képei azt sugallják, hogy az alkotót a Szentírásból kizárólag csak a keresztre feszítés érdekli, ezt a benyomást csupán egy-egy ószövetségi példa árnyalja. Borsos Miklós domborművei mellett bemutatják bibliai alakokról készült, a precízen szép tusrajzait. A kortársakat legizgalmasabban Takáts Márton tollal készített Jónás-sorozata és Boldi nonfiguratív szobrai képviselik.

Szerző

Emberközeli ábrázolás

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:47
Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

A Várkert Bazárban látható Ég és Föld között – A Biblia a magyar képzőművészetben című tárlat a reformáció évfordulója alkalmából azt mutatja be, miképpen ihlette meg a Szentírás az előző század, valamint a kortárs alkotók fantáziáját.

Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

A Testőrpalota épületében kiállított művek tanúsága szerint a Biblia nem pusztán a vallásos világkép tárgyi bizonyítéka, de néhány évszázada már jóval többet jelent a magyar kultúrában is. A képzőművészek fókuszában többnyire a személyes megközelítés áll.

Szalay Lajos, a grafika nagyágyúja, először Párizsba, majd Buenos Airesbe, végül New Yorkba emigrált, folyamatosan változtatta alkotói stílusát, ám az istenhit évtizedeken keresztül végigkísérte pályafutását. Tucatnyi, személyességet árasztó tusrajza került a falakra az 1950-es, a ’60-as és ’70-es évekből. A római iskola képviselői közül Aba-Novák Vilmos sötét tónusú olajfestményei vonzzák a tekintetet, csakúgy, mint Csernus Tibor színes olajfestményei. Utóbbiakat a művész Caravaggio-képek átértelmezéseként, nagy méretben, a szereplőket realisztikusan ábrázolva alkotta meg.

Kondor Béla képei azt sugallják, hogy az alkotót a Szentírásból kizárólag csak a keresztre feszítés érdekli, ezt a benyomást csupán egy-egy ószövetségi példa árnyalja. Borsos Miklós domborművei mellett bemutatják bibliai alakokról készült, a precízen szép tusrajzait. A kortársakat legizgalmasabban Takáts Márton tollal készített Jónás-sorozata és Boldi nonfiguratív szobrai képviselik.

Szerző