A tőzsde a Fed-kormányzóra szavaz

A tőzsdék tapsolnak a tengeren innen és túl. Részint üdvözlik Donald Trump amerikai elnöknek a szövetségi jegybank (Fed) vezetőjét illető várható döntését. Az Öreg Kontinensen pedig Mario Draghi keltett elégedettségi hullámokat. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke ugyanis bejelentette: nem nyúlnak a kamatokhoz, illetve, ha fékezetten is, de legalább jövő szeptemberig folytatódik a kötvénypiaci tőkepumpa.

Az Óceán túlpartján nem a Fed-elnök személye, hanem az USA jövőbeni monetáris politikája, ezen belül is a bankok mozgásterének esetleges változásai jelentik a valódi kérdést. Egyelőre úgy tűnik, ha bármi is biztosra vehető Donald Trump szándékait illetően, akkor az az alacsony kamatszint és a banki szabályozás lazítása. Az elnök következetesen az olcsó dollár mellett foglal állást. Többször is meglebegtette: kész megszüntetni a pénzintézetek sajátszámlás spekulációinak tilalmát. A jegybankelnök-jelöltekről megfogalmazott véleménye már kevésbé következetes. Utoljára úgy fogalmazott: „mindegyiket szeretem”; hozzáfűzte ugyanakkor: legkésőbb november 3-ig „megmondom a befutót”. (Ekkor indul ázsiai körútra Trump.) A piac azonban már megtette tétjeit. A részvényárfolyamok emelkedése azt vetíti előre, hogy a monetáris gyeplőt a Fed jelenlegi kormányzója, Jerome Powell veszi át Janet Yellentől. Powell, aki az utóbbi öt évben mindig Yellen javaslatai mellé állt, az óvatos, fokozatos kamatemelést pártolva, zökkenőmentes váltást ígér.

A közelmúlt favoritja, a Stanford-i egyetem közgazdászprofesszora, John Taylor határozottabb monetáris elveket képvisel: kritizálja a Fed lassúságát és érzékelhető kamatemelést sürget. Ez kevéssé illik Trump elképzeléseibe. Bár az utóbbi idők során az elnök barátságosabban nyilatkozik Janet Yellen-ről, a folytatásra esélytelennek tartják. Ennek fő oka, hogy "túlságosan demokrata”, szemben a republikánus Jerome Powellel. Az ő filozófiája, hogy a túlszabályozás nem oldja meg a problémákat. Így ha a kezébe kerülne a gyeplő, szinte bizonyosan enyhítene a banki stresszteszt feltételrendszerén. Ugyanakkor egyetért azzal, hogy véget kell vetni a pénzbőségnek és le kell építeni a jegybank 4500 milliárd dolláros eszközállományát. Az aktívák szintjét 3 ezer milliárd dollár körül tartja megfelelőnek.

Az európai figyelem középpontjában ugyancsak a központi bank piaci aktivitása állt. Az EKB múlt heti ülésén végül is nem hozott fordulatot. Mario Draghi bejelentése, miszerint a pénzcsapok csak szűkebbé válnak, de elzárásuktól legalább is 2018 szeptemberéig nem kell tartani, megnyugtatta a tőzsdéket. Folytatódik a "quantitative easing" (qe), azaz a 2015-óta 2,1 billió eurót felemésztő kötvényvásárlási program. Igaz, a megszokott, havi 60 milliárd euróra csak ez év végéig lehet számítani. Januártól ennek a felét, 30 milliárdot fordítanak e célra. Draghi nem mondta ki a végszót, azaz, hogy mi lesz jövő szeptember után. Sőt célzott arra is: ha a gazdaság helyzete rosszabbra fordul, az intézmény kész emelni a felvásárlásokra szánt összeget. Az európai pénzügyek irányítói egyértelműen a kamatpolitika változatlansága mellett foglaltak állást. 2019-ig nem kell tartani a pénz drágulásától. Azaz maradnak nullán az alapkamatok. A mostani döntéseket az EKB politikáját az utóbbi idők során rendszeresen támadó német jegybankból, de más pénzügyi körökből sem kritizálták. Emellett a pénz- és tőkepiacok is elégedettséget jeleztek. Az irányadó tőzsdeindexek emelkedtek, a kötvénypiaci hozamok lefelé tartottak és az aranyár is csökkent. Eközben az euró dollárárfolyama 0,9 százalékkal hanyatlott: a hetet háromheti mélypontján, 1,1709-en zárta.

Kilőhetnek az üzemanyagárak

Pénteken több mint kétéves csúcsára, 60 dollár fölé ugrott az Európában irányadó Brent típusú kőolaj hordónkénti ára. Így mindenszentekkor ugorhatnak a hazai kutak tarifái is. Az emelkedés valószínűleg ama híreknek tudható be, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és Oroszország akár jövő év végéig érvényben tarthatják tavaly novemberi termeléscsökkentési döntésüket.

Szerző

Szakemberhiánnyal küzdő iparág

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:24

Az energiahatékonyságban érdekelt vállalkozások 61 százaléka csak nehezen tud lépést tartani a megnövekedett igényekkel – áll a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. felmérésében. Ennek legfőbb okaként a szakemberhiányt jelölték meg, ami újdonság. Több mint harmaduk bővítené dolgozói létszámát, elbocsátást pedig egyik megkérdezett se tervez. 35 százalékuk a kapacitáshiányra, körülbelül ugyanennyien pedig a változékony jogszabályi, illetve gazdasági környezetre is panaszkodtak. A tavalyinál jóval többen, immár kétharmaduk bizakodó mind a saját, mind az energiahatékonysági piac helyzetét illetően. A tavalyi évet az iparág 90 százaléka nyereséggel zárta, mintegy kétharmad pedig idén is növelte nyereségét. Míg tavaly a cégek 40 százaléka számolt be megrendeléseik bővüléséről, addig idén ez az arány 68 százalékra nőtt. Tavaly 70, idén 65 százalékuk javított teljesítményén – közölte a MEHI. 

Szerző