Mueller lecsap, de kire?

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:31
Fotó: AFP/Alex Wong
A Fehér Ház növekvő aggodalommal várja, hogy kiderüljön, kit vagy kiket vesznek őrizetbe a Trump-kampány és Moszkva esetleges összejátszása miatt indult vizsgálatban.

Az amerikai közvélemény péntek este óta lélegzetét visszafojtva várja, kit vagy kiket vesznek őrizetbe hétfőn a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett vizsgálattal kapcsolatban. A volt FBI-igazgató dolga annak kiderítése, hogy Donald Trump választási kampányának volt-e törvénytelen kapcsolata orosz állami szervekkel, illetve Oroszország mennyire befolyásolta a 2016-os elnökválasztást. Az amerikai sajtó elsőként három nevet dobott be: Paul Manafortét, aki tavaly nyárig Trump kampányfőnöke volt, Michael Flynn tábornokét, aki néhány hétig a nemzetbiztonsági tanácsadója tisztét is betöltötte, és ifjabb Donald Trumpét.

Mueller csoportja mindhármuk szerepét vizsgálja, Manafortnak az irodáját és házát is átkutatták.

Pénteken a riporterek sürgésforgásra figyeltek fel az eljárás nagyesküdtszékének helyet adó épületben. Ez a testület ítéli meg, hogy az ügyészek meg tudják-e érdemben alapozni a vádat. Elsőként a CNN számolt be arról, hogy hétfőn egy vagy több személy fel fogja magát adni a hatóságoknál. Ha nem, akkor előállítják.

A nagyesküdtszék előtt azonban nem csupán a nyomozás tárgyával kapcsolatos, hanem más, a vizsgálat során kiderült bűncselekmény miatt is meg lehet bukni. Emlékezetes, hogy Bill Clinton volt elnököt 1999-ben kis híján eltávolították hivatalából, mert egy más ügy miatt kezdődött vizsgálat során hazudott a Monica Lewinskyal folytatott viszonyáról. Nem kizárható, hogy Mueller és csapata előbb csak "kishalakat" akar fogni, akik a súlyos büntetés fenyegetése alatt esetleg segíthetik a "nagyhalak" vád alá helyezését.

Donald Trump elnöksége első napjától küzd a kampányára nehezedő gyanúval. Egyrészt azért, mert az orosz beavatkozásról szóló híresztelések a közvélemény szemében csökkentik kormánya legitimitását, másrészt azért, mert Bill Clinton példája alapján a dologból súlyos jogi kellemetlenség, akár teljes bukás is lehet. Az elnök jogászait a hírek szerint mégis felkészületlenül érte, hogy Muellerék a vártnál hamarabb lépnek. A kulcsszemélyek közül többen nem is voltak Washingtonban, amikor a hír kirobbant, a stáb pedig lázasan igyekezett kideríteni, mi történik majd hétfőn. A törvények tiltják, hogy a Fehér Házat előre tájékoztassák arról, hogy kit vesznek őrizetbe. A nagyesküdtszék döntését egy szövetségi bíró szentesítette, aki külön megtiltotta az információk kiadását. Az is lehet, hogy egy darabig később sem árulják el, kiről van szó.

Az elnök a helyzethez képest meglepően visszafogott volt, a jobboldali megmondóemberek azonban dühödten reagáltak: nem csak Hillary Clinton és Barack Obama - szerintük egyéb ügyekből következő - büntetőjogi felelősségét kezdték újra firtatni, de Mueller kirúgását és bíróság elé állítását is követelték. Több megszólaló, köztük a Fehér Házból a hírek szerint már kitiltott Gorka Sebestyén igyekezett visszaterelni a figyelmet az úgynevezett Steele-dossziéra. Ezt egy volt angol hírszerző állította össze Donald Trump oroszországi kapcsolatairól és állítólagos viselt dolgairól. A munkát kezdetben egy republikánus donor finanszírozta, majd miután Trump elnyerte az elnökjelöltséget, a Clinton-kampány és a Demokrata Párt vette át a stafétát. Az elnök most megpróbálja úgy beállítani a dolgot, hogy emiatt a dosszié - és az egész orosz szál - "hamis hír".

Hillary és a mindig gyanús orosz atomlobbi
A Fehér Ház komoly erőfeszítéseket tett, hogy elterelje a figyelmet az elnök számára egyre veszélyesebb orosz kapcsolatról. Donald Trump szerint az Uranium One nevű cég esete például egyenesen a Watergate-botrányhoz hasonlatos, és a sajtónak inkább azzal kellene foglalkoznia. Az Uranium One az amerikai urántermelő kapacitás egyötödét ellenőrzi, de piaci részesedése csak 11 százalék. A Roszatom 2009-ben szerzett benne 17 százalékos részesedést, majd ezt szerette volna 51 százalékra növelni. Ehhez egy tárcaközi bizottság engedélyére volt szükség, amelyben a külügyminisztérium is képviseltette magát. Ebben az időben Hillary Clinton volt a külügyminiszter. A tranzakció végül 2013-ban jött létre. Ezzel nagyjából egy időben egy Ian Telfer nevű, a cégben érdekelt befektető 1.3 és 5.6 millió dollár közötti összeget adományozott a Clinton Alapítványnak.
Eddig azonban senki sem állt elő bizonyítékkal arról, hogy a két dolog közvetlenül összefüggene. Az FBI már 2009 óta vizsgálódott a Roszatom és annak amerikai embere, Vagyim Mikerin korrupcióval, kenőpénzekkel, kényszerítéssel és pénzmosással tarkított üzleti gyakorlata miatt. A nyomozásról azonban nem hogy Clinton, de még az FBI-nak a tárcaközi bizottságban ülő képviselője sem tudott. Az amerikai urániumot nem lehet külön engedély nélkül exportálni, tehát Oroszországnak - bár Trump most az ellenkezőjét sugallja - nincs döntő befolyása az atomerőművek fűtőanyagellátására, illetve a nukleáris arzenálra.

A védőoltások kötelezővé tétele ellen tüntettek

A védőoltások kötelezővé tétele ellen rendeztek tüntetést egyházi és világi egyesületek vasárnap Bukarestben, élő láncot alkotva a parlament épülete előtt, miután a kétkamarás román parlament szenátusa hétfőn csaknem egyhangúlag megszavazta az oltástörvény tervezetét.

A demonstráción a News.ro hírportál szerint több százan, az Agerpres hírügynökség szerint mintegy ezren vettek részt. A tüntetők "Ahol kockázat van, ott választási szabadságnak is kell lennie", "Nem tűrjük az egészségügyi diktatúrát", "Büntetőjogi felelősséget az oltásgyártóknak" feliratú táblákat tartottak a magasba. Sok szülő gyermekét is elhozta, a demonstrációra az ország más településeiről buszok is érkeztek, a megmozduláson ikonokat és kereszteket tartó papok, illetve apácák is részt vettek.

"Beleegyezésünk nélkül akarnak élő mikroorganizmusokat tartalmazó biológiai készítményeket és vegyi anyagokat a testünkbe fecskendezni, amelyekről számos nagyhírű egyetem kimutatta, hogy mérgezőek. Ez sérti a páciensek jogait" - idézte a Agerpres Costel Stanciut, az egyik fogyasztóvédelmi egyesület elnökét. "Első helyen vagyunk Európában a rákos megbetegedésekben. Az oltások meggondolatlan erőltetésével még súlyosabb lesz a helyzet" - vélekedett Cristi Filip, a Romániai Szülők Szövetségének vezetője.

Az oltások kötelezővé tétele ellen fellépő mozgalom aktivistái jövő héten a parlamenti pártok székházai elé szerveznek sztrájkőrséget, hogy a képviselőház - amelynek a végső döntést kell meghoznia - enyhítsen az elfogadásra váró oltástörvény szigorán.

A 35 halálos áldozatot és csaknem tízezer megbetegedést okozó romániai kanyarójárvány közepette a bukaresti kormány augusztusban terjesztette a parlament elé az oltástörvény tervezetét, amely nem ír elő ugyan közvetlen büntetést az oltásmegtagadásért, viszont megbélyegzéssel és kiközösítéssel, megszorításokkal és a folyamatos oltási tanácsadások kötelező tételével akarja rávenni az esetleg ellenkező szülőket arra, hogy ne tagadják meg a hét legfontosabbnak tekintett vakcina beadatását gyermekeiknek.

Szerző

Botrány az Újpest-Videoton mérkőzés után

Publikálás dátuma
2017.10.29. 16:42
Az újpesti Litauszki Róbert (b) és a fehérvári Loic Nego a labdarúgó OTP Bank Liga 14. fordulójában játszott Újpest FC - Videoto
A székesfehérvári klub közleménye szerint rasszista incidens, majd károkozás történt szombaton az Újpest-Videoton élvonalbeli labdarúgó-mérkőzés után a Szusza Ferenc Stadion öltözőfolyosóján. Az Újpest FC vasárnap cáfolta a székesfehérváriak állításait.

A Videoton FC honlapján megjelent közlemény szerint "a hazaiak egyik játékosa megalázó, rasszista jelzővel sértegette az eredmény miatt amúgy is ideges Ezekiel Hentyt, aki ezt követően elveszítette a fejét, és kárt okozott a létesítményben". Hozzátették, hogy Kovács Zoltán sportigazgató a helyszínen szóban elnézést kért, ezt írásban is meg fogják erősíteni, az okozott kárt pedig megfizetik. Bízunk benne, hogy mindenki más is vállalja a felelősséget a mai mérkőzésen történtekért, és a jövőben nem fordulnak elő hasonló esetek a magyar futballpályákon - írták a fehérváriak. Egyben reményüket fejezték ki, hogy a magyar szövetség (MLSZ) az esetet alaposan, tényszerűen kivizsgálja majd.

Vasárnap délután kiadott közleményében az Újpest FC cáfolta a székesfehérváriak állításait, és kiemelte, hogy határozottan elutasít mindenfajta rasszizmussal kapcsolatos cselekedetet. Szerintük Ezekiel Henty a levonulás során belerúgott egyet a játékoskijáróban található vasajtóba, ezért a biztonsági szolgálat egyik tagja rászólt. A fehérváriak nigériai légiósa azt gondolta, a mögötte érkező hazai játékos figyelmeztette, és ekkor követte el a sportszerűtlen és agresszív cselekménysorozatot - olvasható a lila-fehérek honlapján.

Nem hangzott el az a mondat, amire hivatkozással a fehérváriak nigériai játékosa szó szerint csapatunk egyik tagja torkának esett úgy, hogy később négyen szedjék le őt a játékosunkról - áll az újpestiek közleményében, amelyben az is szerepel, hogy teljes mellszélességgel kiállnak Bojan Sankovic mellett, és visszautasítanak mindenfajta rágalmat, sérelmezést. 

A hangosbemondó már a mérkőzés közben figyelmeztette a hazai szurkolókat, akik közül többen is rasszista megnyilvánulásokkal sértegették a vendégek színes bőrű játékosait. Solymosi Péter játékvezető végül nem függesztette fel a találkozót, amely a körülményekhez képest rendben befejeződött - bár az utolsó percekben egy hazai néző egy WC-tetőt dobott a pályára - és 2-2-es döntetlennel zárult.

Szerző