Elbukott az államadósság elleni harc

Publikálás dátuma
2017.10.30 06:21
A kabinet csak nyögvenyelősen hajlandó beszámítani az állami Eximbank hiteleit - Fotó: Molnár Ádám
Az Orbán-kormány elérte, hogy ne legyen a választási küzdelem témája az államadósság-elszámolás módosítása.

A háborúkat leszámítva a GDP-arányos államadósság a 2010-ben, majd 2014-ben hivatalba lépett Orbán-kormányok idején érte el csúcsát. Pedig megválasztásukkor a foglalkoztatottság növelése mellett az államadósság csökkentését is megígérték. Utóbbit a propagandajelszavak ellenére elbukták. Pedig még trükköket is bevetettek a számok (átmeneti) kozmetikázására. Eredménytelenül. A GDP-arányos államadósság 2010 óta legalábbis nem akkora mértékben mérséklődött, ahogy ezt a magyar kormány, illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) állítja. Mindez ádáz vitákat eredményezett egyik oldalról az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat), másrészt az MNB és a KSH között. A felek lassan másfél éve boncolgatják, mi is az államadósság: mi számít magán- illetve állami kiadásnak.

A vita három területet érint: a teljesen állami Eximbank gazdálkodását, a megszületésük óta száz sebből vérző jegybanki alapítványokat és az úgynevezett garanciaalapokat. Az Eurostat álláspontja egyértelmű: ezek - közvetve vagy közvetlenül - a költségvetés részei, ezért veszteségeik növelik az államadósságot. A magyar fél ezt tagadja. Jóllehet a garanciaalapok esetében már engedtünk. Így az elmúlt hónapban az Eurostatnak küldött jelentésünk már tartalmazta a szükséges átsorolást. Ide tartozik például az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap. Ezek álltak helyt 2015 óta a Quaestor-, Buda-Cash- és Hungária Értékpapír-károsultak veszteségcsökkentéséért. Mivel felhalmozott tőkéjük nem fedezte az összes igényt, azt valójában a költségvetést megillető pénzekből pótolták ki. Áttételesen ugyancsak közpénzek kerültek az úgynevezett Szanálási Alapba, amit az MNB az átmenetileg állami tulajdonba került bankok rossz hiteleinek megtisztítására használ. Ilyen hitelintézet például az MKB, amely mára Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Balog Ádám elnök-vezérigazgató és mások érdekkörébe került. E tétel valóságnak megfelelő átsorolása a G7.hu portál számításai szerint 169 milliárddal rontotta a 2015-ös államadósságot.

Az Eximbank ügyében viszont az Orbán-kabinet megmakacsolta magát. Figyelmen kívül hagyták az Európai Statisztikai Döntőbizottság állásfoglalását, amely szerint a hitelintézet gazdálkodása az államháztartás része - értékelte a helyzetet lapunknak Katona Tamás. Az egyetemi tanár szerint ez az ügy önmagában is két százalékponttal növeli a GDP-arányos államadósságot, ami a 2016-os esztendő zárszámadása szerint 73,9 százalékra rúgott. Ha nem számítjuk a magánnyugdíjpénztárak 3 ezer milliárdos vagyonának elkobzását - lényegében államosítását, ami 11 százalékponttal javított az adósságon -, valójában 80 százalék körül járhatunk. És akkor még nem beszéltünk a jegybanki alapítványok tiltott állami pénzeléséről - emlékeztetett Katona Tamás. Ezek állampapírt vásároltak az elsődleges piacon, amit az Európai Központi Bank kifogásolt. Bár szerzeményeik egy részét eladták, a pontos számok nem ismertek és történtek összevonások is. Így ennek államadósság-növelő hatását nehéz meghatározni.

Katona Tamás szerint az államadósság javításának kérdése mégse lesz az országgyűlési választások előtti pártcsatározások témája. A magyar fél ugyanis azt kérte az európai hivataltól: adjon időt a számok átírására, mert az úgymond bonyolult. Bár az Eurostat egy ideje a magyar jelentéseket a módszertani fenntartásaikat hangsúlyozó záradékkal látja el, a kérést valószínűleg elfogadják. Így a kérdésre várhatóan csak jövő év április 23-án térnek vissza. Hetekkel a magyar parlamenti választások várható időpontja után.

Problémás Eximbank
Az Eximbankkal magával is akadnak gondok. Az unió szerint az állami pénzintézet nem eredeti rendeltetése szerint működik, hisz nem csak magyar vállalkozások külpiaci megjelenését segíti. Így beálltak kormányközeli körök belföldi tevékenysége mögé is. Vajna András - Andy Vajna - filmügyi kormánybiztos és médiaguru szintén a tőlük kapott kölcsönből vette meg a TV2-t. Az Eximbank kapcsán - ugyancsak a G7.hu számításai szerint - hozzávetőleg egymilliárd dollár, illetve 400 millió euró a tét.



Szerző

A kormány kiállított egy 300 milliárd forintos biankó csekket

Publikálás dátuma
2019.03.26 20:27
Természetesen a Balaton az egyik kiemelt turisztikai fejlesztési térség
Fotó: Shutterstock
A 2016-ban létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség, amelynek Orbán Ráhel is előszeretettel ad tanácsokat, jóformán szabadon dönthet az öt kiemelt fejlesztési térségre szánt állami forrásokról.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) gyakorlatilag szabad kezet kapott a kormánytól arra, hogy mihez kezd az öt kiemelt fejlesztési térséggel, illetve az ezekre a térségekre odaítélt állami támogatásokkal – olvasta ki egy friss kormányhatározatból a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy az MTÜ jóformán arra költi az eddig odaítélt 300 milliárd forintot, ami a jövőben még jelentősen nőhet is, amire csak akarja.

A szóban forgó határozatban az szerepel, hogy a 2017-2030 között a kormány döntéseivel biztosított forrásokat az MTÜ
„szakmai álláspontja szerinti sorrendben és időrendben” költheti el, bármelyik térség „szakmailag indokolt” további fejlesztéseire, és egyes projekteket akár el is hagyhat.
Sőt a kormány felhatalmazza az MTÜ-t, hogy a források „egyéb egyes turisztikai fejlesztések megvalósítása céljából kerüljenek felhasználásra” – vagyis az öt kiemelt térségre kapott pénzt tulajdonképpen arra költik, amire - és itt jön a kulcsszó - „szakmailag indokoltnak” tartják.

Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnöknek kezelői megállapodás keretében kell felhatalmaznia az MTÜ-t arra, hogy a pénzeket „egyedi támogatói döntéssel” osztogathassa.

Az öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség az alábbi:
  • Balaton
  • Sopron-Fertő-tó
  • Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség
  • Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó
  • Dunakanyar
Ezekre a kormány öt határozatban eddig összesen 630 milliárd forintot irányzott elő, amiből 295 milliárd a hazai forrás, ehhez kapott szabad kezet az MTÜ, az uniós források elköltéséhez nem. Viszont a határozat a „2017–2030. években biztosított forrásokról” beszél, szóval az MTÜ azzal a (hazai) pénzzel is szabadon rendelkezhet majd, amit a kormány csak a jövőben ad oda az öt kiemelt régióra.

A hvg.hu felidézi, a Magyar Turisztikai Ügynökséget 2016-ban hozta létre a kormány a Magyar Turizmus Zrt. átszervezésével. Tanácsadója például a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, aki állítólag szabadidejében, fizetés nélkül küld javaslatokat. A portál - a teljesség igénye nélkül - számba vette azt is, hogy
fideszes parlamenti képviselők panziója és Széles Gábor milliárdos üzletember kastélyszállója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Sőt Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Tállai András testvérének panziója is részesült ilyenben.
Frissítve: 2019.03.26 20:29

Nagyot ütött az MNB a forinton

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:56

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Matolcsy György jegybank elnök azzal kezdte újabb hat éves ciklusát, hogy bebizonyította: a lakosság pénzbeli megtakarításai nem érdeklik, a hitelkamatok gyenge emelkedését pedig nem bánja. 
A hallgatóság nemtetszését jelző morgással indult Matolcsy György jegybank elnök keddi sajtótájékoztatója, amelyet - hat év óta először - a Monetáris Tanács kamatdöntését követően tartott. A tájékoztatóra szintén meghívott banki elemzők számára nem az okozott csalódást, hogy a 2016. májusa óta 0,9 százalékos alapkamatot változatlanul hagyták: erre számítottak. Az azonban meglepte az elemzőket is, hogy a jegybank elnöke azt a csekély - kizárólag a bankszférát érintő - intézkedést, amit mégis végrehajtanak, esetinek nevezte. Az MNB nem vesz tudomást a romló világgazdasági hangulatról, a szinte mindenütt visszaeső növekedési kilátásokról - mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A jegybank kizárólag a számára mérvadónak tekintett, 5-8 negyedévre előretekintő inflációs kilátásokat tartja szem előtt, vagyis azt, hogy az adószűrt maginfláció tartósan túllépi-e a 3 százalékos határt. (Az adószűrt maginfláció számítása során csak azokat a termékeket és szolgáltatásokat veszik figyelembe, amelyeknek árát megtisztítják a külpiacok gyakran változó gazdasági hatásaitól, és a rájuk rakodó adóterhektől.) Ez a mutató az elmúlt két hónapban ugyan meghaladta a 3 százalékot, ám Matolcsy György abban reménykedik, hogy ősszel fordul a kocka. Ezt a jegybanki magatartást rendkívül kedvezőtlenül fogadták a bankközi devizakereskedők. A kora délutáni sajtótájékoztató előtti 316 forintos euróárfolyam Matolcsy György érvelése után hirtelen átlépte a 319 forintot, és ezt követően az este folyamán alig lehetett jelentős változást észlelni. A Monetáris Tanács egyetlen, a lakosság széles körét érintő intézkedésről döntött, amely kis mértékben ugyan, de emeli majd a változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteit. Hét esztendő után kamatot emeltek ugyanis az egynapos betéteknél (itt a bankok mindössze 24 órára  helyezik el az átmenetileg szabad pénzeszközeiket). A 0,1 százalékpontos kamatemelést követően még mindig negatív tartományban, -0,05 százalékon maradt ez az érték. A 3 hónapos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) értéke ehhez van kötve, és erre teszik még rá a kereskedelmi bankok a maguk kamatprémiumát. Így arra lehet számítani, hogy szerdától emelkedik a BUBOR. Ez pedig a változó kamatozású hitelesek számára azt jelenti, hogy a kamatfordulókor hozzávetőleg ezer forinttal megnő majd a havi törlesztőrészletük - mondta Virovácz Péter, aki szerint ez a lakosság fizetőképességét nem fogja érdemben befolyásolni. Az MNB ugyan arra törekszik, hogy a hosszabb futamidejű hitelek minél nagyobb számban fix kamatozásúak legyenek. Az újabb szerződések mintegy 95 százaléka eleget is tesz ennek a kívánalomnak - mondta a sajtótájékoztatón Windisch László, az MNB alelnöke. A régebbi hitelek azonban nem ilyenek, a háztartások hitelállományának mintegy 60 százaléka változó kamatozású: számukat 130 ezerre becsülik. Az MNB felhívásának eleget téve a kereskedelmi bankok valamennyi ilyen ügyfelüknek legkésőbb az év végéig levelet küldenek majd, amelyben ajánlatot tesznek a szerződéseik feltételeinek módosítására, a változó kamatozásról a fixre váltásra. Virovácz Péter szerint ez azért furcsa, mert a változó kamatozású hitelek jelenleg még mindig kedvezőbbek, mint a fixek, ezért csak azzal lehet meggyőzni a hiteleseket a váltás célszerűségéről, hogy esetleg emel az MNB az alapkamaton (ami jobban megemelné a törlesztőrészleteket.) A jegybank azonban évek óta nem hajlandó erre.  A mostani jegybanki kinyilatkozások alapján az alapkamat egyre inkább elveszti a jelentőségét, az MNB egyéb módon igyekszik hatni a kamatok alakulására - véli Virovácz Péter. Az alacsony kamatkörnyezetben alig látható betéti kamatok miatt a lakosság ugyanakkor egyre nagyobb mértékben vásárol ingatlanokat befektetési céllal, hiszen annak van most a legkedvezőbb hozama, ez pedig jelentősen felveri az ingatlanárakat. Az ING szakértője ezzel kapcsolatban azt mondta: az MNB célja, hogy a lakosság fogyasztásának növekedési üteme csökkenjen, mert ez növeli az importot. A beruházásokat és a hitelpiacot ugyanakkor növelni szeretné.

Jönnnek a vállalati kötvények

Magyarországon a vállalati kötvénypiac jelentéktelen, a megtakarításoknak mindössze 1,5 százalékát éri el, szemben a cseh 4-5 vagy a nyugati országok 10-15 százalékával. Ezért a Monetáris Tanács úgy döntött,  elindít egy hosszabb lejáratú vállalati kötvényprogramot, 300 milliárd forintos keretösszeggel, július 1-jétől. A részletes feltételeket április végéig határozzák meg.