Tisztelgés Kocsis Zoltán emléke előtt

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:48

Kocsis Zoltánra emlékezik november 6-án a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában. A zenekar tematikus művekkel, Hamar Zsolt és Dobszay Péter vezényletével tiszteleg a múlt évben elhunyt zongoraművész-karmester előtt. 18 órától a jegytulajdonosoknak a 2015-ben előadott két Richard Strauss-mű, A béke napja és a Daphné bemutatójáról készült filmet vetítik.

Szerző

Emberközeli ábrázolás

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:47
Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

A Várkert Bazárban látható Ég és Föld között – A Biblia a magyar képzőművészetben című tárlat a reformáció évfordulója alkalmából azt mutatja be, miképpen ihlette meg a Szentírás az előző század, valamint a kortárs alkotók fantáziáját.

Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

A Testőrpalota épületében kiállított művek tanúsága szerint a Biblia nem pusztán a vallásos világkép tárgyi bizonyítéka, de néhány évszázada már jóval többet jelent a magyar kultúrában is. A képzőművészek fókuszában többnyire a személyes megközelítés áll.

Szalay Lajos, a grafika nagyágyúja, először Párizsba, majd Buenos Airesbe, végül New Yorkba emigrált, folyamatosan változtatta alkotói stílusát, ám az istenhit évtizedeken keresztül végigkísérte pályafutását. Tucatnyi, személyességet árasztó tusrajza került a falakra az 1950-es, a ’60-as és ’70-es évekből. A római iskola képviselői közül Aba-Novák Vilmos sötét tónusú olajfestményei vonzzák a tekintetet, csakúgy, mint Csernus Tibor színes olajfestményei. Utóbbiakat a művész Caravaggio-képek átértelmezéseként, nagy méretben, a szereplőket realisztikusan ábrázolva alkotta meg.

Kondor Béla képei azt sugallják, hogy az alkotót a Szentírásból kizárólag csak a keresztre feszítés érdekli, ezt a benyomást csupán egy-egy ószövetségi példa árnyalja. Borsos Miklós domborművei mellett bemutatják bibliai alakokról készült, a precízen szép tusrajzait. A kortársakat legizgalmasabban Takáts Márton tollal készített Jónás-sorozata és Boldi nonfiguratív szobrai képviselik.

Szerző

Luther Márton városában kevés a hívő

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:46
1517. október 31-én innen indult útjára a reformáció Fotók: a szerző felvételei
Wittenberg évek óta készül az évfordulóra, csak épp látogatóból nincs sok az emlékkiállításon.

„Kicsit csalódottak vagyunk. A reformáció világkiállításra kétszázezer embert vártak a szervezők, de július közepéig csak ötvenöt-hatvanezer ember volt kíváncsi rá” – mondja Axel Conrad wittenbergi lakos. Az ötvenes éveiben járó férfi ugyanakkor nem tartja elképzelhetetlennek, hogy néhány hónapon belül megsokszorozódjon a Szabadság kapuira keresztelt program látogatottsága. Luther Márton városában, Wittenbergben már 2014-ben elkezdték a készülődést: a városháza előtti téren azóta számlál vissza az évforduló napjáig (október 31.) egy földgömbbe helyezett óra.

A vasúti pályaudvaron Biblia-alakú kilátópont áll; a közelmúltban újra kiadták a Szentírás Luther-féle fordítását. A városba vezető utakon álló kapukra feszített molinókon több világvárosban tevékenykedő reformátor mellett Debrecen, Sopron és Sárvár hitújítóitól származó, magyar nyelvű idézetek is szerepelnek. A világkiállítás szervezői ezzel arra emlékeztetnek, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és teológus, a reformáció atyja 1517. október 31-én Albert mainzi érseknek címzett leveléhez csatolta a 95 tétel című munkáját, amit az egyházszakadáshoz vezető folyamat első mozzanataként tartanak számon.

De Wittenberg csupán kiindulópontja volt az átalakulásnak. A legenda tévesen úgy tartja, hogy Luther, aki a wittenbergi egyetem bibliatanára volt (mellesleg a városban házasodott, s örök nyughelyre is ott lelt), ugyanezen a napon kiszegezte a tételeit a wittenbergi vártemplom oldalsó kapujára.

Három éve számlál vissza az óra a wittenbergi városháza előtti téren

Három éve számlál vissza az óra a wittenbergi városháza előtti téren

Az évfordulótól függetlenül megtekinthető a Luther, valamint munkatársa, Philipp Melanchthon, illetve Lucas Cranach festőművész életművét bemutató tárlat, de az ünnepre Wittenberg utcáit és tereit is felöltöztették: standok, információs táblák segítik a látogatókat. Ezeken a történelmi adalékok mellett arról is olvashatunk, hogy a reformáció út volt a modernizáció, az emberi életszínvonal javulása, a korrupció elleni harc felé is. A középkori jellegét megőrző városban nyomtathatunk egy-egy oldalt egy korabeli nyomdagép másolatával az Újszövetségből, de ellátogathatunk abba a közparkba is, amelyet néhány éve egyházi szervezetek közösen hoztak létre. Egy másik szakaszon különböző méretű farönkök sugallják, hogy a fiatalság az út- és hitkeresés szakasza. Nem messze a különös installációtól pedig a Yadegar Asisi osztrák építész által megalkotott nagyméretű Luther-panoráma mutatja meg, hogy milyen lehetett egy nap az ötszáz évvel ezelőtti Wittenbergben.

S hogy ma mennyire vallásosak az emberek Luther városában? – Hívő vagyok, de kisebbségben vagyok a hitemmel. Sem nálunk, sem Szász-Anhalt tartomány más városaiban nincsen komolyabb vallási élet, aminek valószínűleg az lehet az oka, hogy a kommunizmus és a szocializmus időszakában sokan elfordultak a hitüktől – magyarázza egy hatvanas éveiben járó asszony a városi piacon. Hozzáteszi: a térség lakossága többségében keresztény, javuk evangélikus hitű, de a város nyitottságát mutatja, hogy július végéig Luther Márton és a zsidóság címmel is tartottak kiállítást.

A reformáció évfordulója iránt érdeklődőket Eisenachban és Wartburg várában is várják: előbbi helyszínen járt Luther iskolába, a várban pedig Bölcs Frigyes választófejedelem vendégszeretetét élvezve, álnéven és szakállat növesztve élt. A mesebeli várban egyébként bármikor megtekinthető a Luther-szoba: a helyiség, ahol a reformátor egy évig lakott és dolgozott a protestáns Biblián. Noha Luther élete szorosan nem kapcsolódik Münchenhez, a bajor fővárosban számos helyen hívja fel plakát a figyelmet a Luther Márton és a reformáció Bajorországban című virtuális kiállításra. A huszonegy kulturális intézmény összefogásából létrejött tárlat a bajorországi reformáció fejődését mutatja be, az ellenmozgalmak sorsával együtt.