A mintegy 70 kéményseprő részvételével megtartott rendezvény szónokai, szakszervezeti vezetők, illetve ellenzéki parlamenti pártok képviselői azt hangsúlyozták: amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot - amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek - emberek százezreit sodorják életveszélybe, illetve ellehetetlenítik a kéményseprő szakmát.
Vámos Csaba, a KOSZ vezetője úgy vélekedett, hogy gyermekeink, unokáink jövője a tét.
Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke felidézte: az elmúlt fűtési szezonban 28-an vesztették életüket szén-monoxid-mérgezésben, vagyis a mentőknél senki nem tudja jobban, hogy milyen fájdalmat okoznak ezek, a kémények tisztításával megelőzhető halálesetek.
Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat a kéményseprési rendszer átalakításának a kudarcát mutatja, azt, hogy a katasztrófavédelem képtelen ellátni ezt a feladatot.
Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat gyilkossági kísérlet a magyar társadalommal szemben. Szerinte a fideszes gőg legyőzte a józan észt - mondta.
Vámos Csaba, mögötte Szabó Tímea, Harangozó Tamás, Lévai Katalin és Szilágyi György MTI Fotó: Máthé Zoltán
Demeter Márta, az LMP parlamenti képviselője szintén úgy vélekedett: mivel a katasztrófavédelem képtelen volt ellátni a kéménysepréssel járó feladatokat, erre a feladatok megszüntetése volt a válasz, ami elfogadhatatlan. Amennyiben a kormánytöbbség újra megszavazza a törvényjavaslatot, családok százezreit sodorják veszélybe - tette hozzá.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen a sokszor hulladékokkal fűtő, így a kémény és lakástüzeknek inkább kitett szegényebb családok kerülnek veszélybe. Ugyanakkor a javaslat veszélyezteti az egészséges környezethez való jogot is, hiszen mérgező anyagok kerülhetnek a levegőbe - tette hozzá Szabó Tímea.
Az előzmények
A törvénytervezetet 119 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Az indoklás szerint a jelenlegi szabályok évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés lehetővé tételére kötelezték a családi házakban lakókat, ami adminisztrációs és időbeli terhet jelentett nekik. A jövőben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg a továbbra is ingyenes ellenőrzést és tisztítást egy általuk választott időpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől - hangsúlyozta a belügyi tárca az előterjesztésben. Az Országgyűlés a törvénymódosító csomag kétharmados többséget igénylő passzusait nem fogadta el, miután azok nem kapták meg a szükséges számú szavazatot. Ezek az önkormányzati törvényt módosították volna nagyrészt azért, hogy megteremtsék a közigazgatási perrendtartási törvénnyel az összhangot.
Áder János azonban visszaküldte megfontolásra a törvényt, azért, mert szerinte az önkéntes, megrendelésen alapuló kéményseprőipari szolgáltatás a biztonsági szint radikális csökkenését jelenti, és az életveszélyes helyzetek számának jelentős növekedését eredményezheti. A nemzetközi tapasztalatok szerint a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer működik - hívta fel a figyelmet Áder.
Erre figyelmeztetett Vámos Csaba is. "Franciaországban, Belgiumban, vagy Hollandiában, ahol nem kötelező a kéményseprés, sokkal több a szén-monoxid mérgezés, mint Németországban, ahol minden szezonban kötelező a kémények, fűtési rendszerek ellenőrzése" - erősítette meg a Népszavának a KOSZ elnöke. Ha az Országgyűlés változatlan formában fogadja el a családi házak kéményeinek kötelező ellenőrzésének megszüntetéséről szóló törvénymódosítást, az jelentős mértékben növelheti a szénmonoxid mérgezéses esetek és tragédiák számát - figyelmeztetett Vámos Csaba.
Ennek ellenére október végén kiderült, hogy a Ház nem változtatna a más elfogadott szabályon. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága mindössze egy olyan módosítást fogadott el az előterjesztéshez, amely a sarkalatossági záradékot hagyná el, az indoklás szerint azért, mert minősített többséget igénylő törvényi rendelkezések nincsenek a törvényében.
