Ahmed H. pere - "Ártatlan vagyok"

Publikálás dátuma
2017.10.30 16:51
Illusztráció - Magyar rendőrök összecsapása Horgosnál átlépésére váró menekültekkel 2015. szeptember 16-án. Fotó: CITIZENSIDE /
Mint megírtuk, idén júniusban hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével megvádolt Ahmed H. elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el.

Ma, a megismételt elsőfokú eljárás tárgyalásán a Szegedi Törvényszéken Ahmed H. ismét ártatlannak vallotta magát - informált az MTI.

A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg  agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.

A Cipruson élő, szír állampolgárságú vádlott a tárgyaláson azt mondta, hogy a szüleivel, a testvérével és annak családjával areggeli órákban érkezett a szerb-magyar határhoz, rövid alvás után először délelőtt ment az átkelőt lezáró kordonhoz. Hozzátette, nem tolmáccsal, hanem rendőrrel akart beszélni, édesanyja miatt, aki cukorbeteg és inzulinra volt szüksége, amelyet meg is kapott. Vallomása szerint többször is beszélt a rendőrökkel, próbált a tömeg és a hatóságok között közvetíteni, mondandójának lényege az volt, hogy nem szeretnének problémát, csupán békésen továbbmenni.

A vádlott elismerte, hogy dobált a rendőrök felé, és megafonon keresztül beszélt a tömeghez, de azt tagadta, hogy a határ megnyitását követelte, fenyegetőzött vagy ultimátumot adott volna a határ megnyitására, azt mondta, csupán nyugtatni próbálta a várakozókat. Többször is hivatkozott arra, hogy ideges volt, nem volt magánál, nem tudja, mit csinált, ezt mondta azzal kapcsolatban is, hogy felvételek bizonyítják, a kerítéstől távolabb követ tört.

Kóbor Jenő bíró a tárgyaláson tanúvallomásokat is ismertetett, amelyek szinte mindegyikékhez megjegyzéseket fűzött a vádlott, akit két, fekete csuklyát viselő fegyőr kísért a tárgyalóterembe.

Az egyik helyszíni parancsnok vallomása szerint a tömegből hangzottak el a határ megnyitását követelő felszólítások, de a rendőr nem volt biztos abban, hogy a vádlott mondott-e ilyet. A rendőrséget helyszínen segítő tolmács szerint a vádlott kijeleazt mondta, hogy a menekültek többen vannak, és át fognak menni a határon. Több rendőr azt vallotta, hogy Ahmed H.  ultimátumot adott a határt védő egyenruhásoknak.

Szerző

Orbán folytatja a keleti nyitást: Kazahsztánba és Kínába látogat

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:50
Orbán Viktor a kazah miniszterelnökkel, Karim Maszimovval. A diktatúrának számító Kazahsztánban is otthon érezte magát a kormány
Fotó: Orbán Viktor /Facebook
A miniszterelnök elugrik az önként távozó diktátor után frissen átnevezett kazah fővárosba, hogy aztán Pekingben írjon alá kétoldalú megállapodásokat.
Orbán Viktor kedden Kazahsztánba utazik, ahol hivatalos látogatást tesz, majd április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton az MTI-t.
A magyar miniszterelnök a kazah fővárosban, Nurszultanban megbeszélést folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel és Askar Mamin miniszterelnökkel, valamint a tervek szerint találkozik Nurszultan Nazarbajevvel, Kazahsztán első elnökével is. Tegyük hozzá: Nazarbajev több mint három évtizeden keresztül diktátorként vezette a 18 milliós országot, személyisége pedig annyira rányomja bélyegét a kazah mindennapokra, hogy önkéntes visszavonulása után a parlament róla nevezte át a fővárost, a korábbi Asztanát is. 
Ez olyan, mintha a fideszes kétharmad hálája jeléül egyszerűen Orbánnak vagy Orbániumnak keresztelné át Budapestet.
Kazahsztán tehát továbbra is diktatúra, de mit tegyünk, ha Orbán inkább otthon érzi magát ott, mint Brüsszelben - ahogy ezt már egy 2015-ös látogatása során is elismerte.
Nurszultáni látogatása után Orbán Viktor csütörtökön Pekingben Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd kétoldalú egyezményeket írnak alá. A magyar kormányfőt Hszi Csin-ping kínai elnök is fogadja. Pénteken kezdődik Pekingben a második Egy övezet, egy út (One belt One Road, OBOR) fórum , amelyre 37 kormány-, illetve államfő, valamint más vezető jelezte részvételét. Kína külügyminisztere korábban elmondta: az eseményen olyan témák kerülnek a figyelem középpontjába, mint az összeköttetések fejlesztése, a növekedés új forrásainak feltárása, újabb együttműködési formák kialakítása és a fenntartható fejlődés. Magyarország fő, az OBOR-hoz kapcsolódó projektje a Budapest- Belgrád vasútvonal megépítése lesz, ami több mint 700 milliárd forintos áron épülhetne meg. A projektre a kínai állam ad hitelt, ám azt nehéz lenne megmondani, hogy miért éri meg mindez: egy becslések szerint 130 évbe telne, míg a vasúti összeköttetés gazdaságilag megtérülne Magyarországnak.
Frissítve: 2019.04.20 11:06

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06