Manafort feladta magát

Letartóztatását elkerülendő az FBI-nál jelentkezett Paul Manafort, Donald Trump amerikai elnök egykori kampányfőnöke. Elsőként került sor őrizetbe vételre Robert Mueller különleges ügyész, az FBI korábbi igazgatója nyomozása során, aki azt vizsgálja, mely mértékben avatkozott be Oroszország az amerikai elnökválasztásba. Mueller múlt pénteken nyújtotta be a Manafort elleni vádemelési javaslatot. Mint tegnap kiderült, 12 vádpontot soroltak fel vele szemben, egyebek mellett korábbi ukrajnai üzletei kapcsán pénzmosással vádolják. Őrizetbe vétele rendkívül fontos fejlemény Mueller vizsgálódásai során. Elképzelhetőnek tartják ugyanis, hogy a nagyobb büntetés elkerüléséért „nagyobb halakat” is bemárt majd, így szorulhat a hurok Trump nyaka körül. Manafort mellett korábbi üzleti partnerét, Rick Gatest is vád alá helyezték.

Az amerikai titkosszolgálat bizonyítottnak látja, hogy Moszkva célzottan próbálta meg manipulálni az elnökválasztást, hogy Trump győzelmét segítse elő. Kérdéses azonban, hogy Trump tábora mennyire működött együtt aktívan az oroszokkal. Manafort egyébként helyi idő szerint hétfő reggel jelentkezett a Szövetségi Nyomozó Iroda washingtoni irodáján.

Szerző

Macron aláírta - Vége a rendkívüli állapotnak

Publikálás dátuma
2017.10.30. 18:45
Emmanuel Macron - AFP fotó
Emmanuel Macron francia államfő aláírta hétfőn az új terrorelhárítási törvényt, amely átültetette az általános jogba a november 1-jén véget érő rendkívüli állapot idején érvényes intézkedések egy részét- informál az MTI.

"A törvény holnap életbe léphet" - mondta a köztársasági elnök a francia televíziók által élőben közvetített rövid beszédében, de az alkalmazása az elnöki hivatal utólagos közlése szerint szerda éjfélkor kezdődik meg, amikor is véget ér a hatszor meghosszabbított rendkívüli állapot, amelyet a 2015. november 13-i párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett ki Francois Hollande akkori elnök.

Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Gérard Collomb belügyminiszter és Christophe Castaner kormányszóvivő.

"Ennek a törvénynek köszönhetően úgy ér véget november 1-jével a rendkívüli állapot, hogy állampolgáraink biztonságát teljes mértékben szavatoljuk" - mondta az államfő, aki megerősítette, hogy az október 18-án elfogadott törvényt két éven belül felülvizsgálja és szükség esetén módosítja a parlament. A törvény átülteti a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet, valamint az imahelyek bezárási lehetőségét, és megerősíti az igazoltatásokat a határok és a pályaudvarok környékén. A házi őrizet azonban ezentúl nem egy lakhelyre, hanem a rendőrség által meghatározott körzetre, általában egy településre vonatkozhat, az érintetteknek pedig naponta háromszor jelentkezniük kell a kijelölt rendőrőrsön. A rendkívüli állapothoz képest alapvető különbség, hogy a szigorított intézkedéseket a prefektúrák nem bármikor, hanem célzottan, kizárólag terrorgyanú esetén alkalmazhatják.

A jogvédők és az ENSZ szakértői által a házi őrizet elrendelésének engedélyezése a leginkább vitatott, miután nem szükséges hozzá előzetesen vizsgálóbírói engedély, a házkutatást viszont be kell jelenteni a prefektúráknak az ügyészségen. A törvénytervezet azonban a heves parlamenti vita ellenére alig váltott ki visszhangot a társadalom részéről, amely az elmúlt két évben a 241 áldozatot követelő merényletek következtében hozzászokott a folyamatos rendőri készültséghez. A belügyminiszter szerint a kormánynak sikerült "olyan kiegyensúlyozott szöveget elfogadtatnia, amely tekintettel van arra, hogy egyszerre szükséges az állampolgárok védelme és a szabadságjogok maximális biztosítása".

A rendkívüli állapot két évében mintegy 4500 hátkutatást tartottak terrorgyanú miatt a hatóságok, elsősorban az első hat hónapban az illegálisan tartott fegyverek begyűjtésére, de kevesebb mint ötven esetben indult eljárás. Tizenegy imahelyet zárattak be izgatás gyanúja miatt. Ezek jogosságát "a következő napokban" vizsgálja felül a belügyminisztérium.  Gérard Collomb elmondta, hogy két év alatt 625 fegyvert foglaltak le, ezekből 78 háborús fegyver. Házi őrizetben jelenleg 41 ember van. Egy felmérés szerint a franciák 57 százaléka támogatja a szöveget, de 62 százalékuk úgy véli, hogy az csökkenti a szabadságjogokat.

Emmanuel Macron kedden látogatást tesz Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol beszédet tart az új terrorelhárítási törvény védelmében.

Szerző

Katalónia - Puigdemont elmenekült

Publikálás dátuma
2017.10.30. 15:44
Fotó: LLUIS GENE / AFP
 Csak idő kérdése volt, hogy a központi kormány mikor csap le a feloszlatott katalán kormányra: a spanyol főügyész, José Manuel Maza, hétfő reggel egy szűkszavú közleményben jelentette be, hogy zendülés, lázadás, hűtlen kezelés, valamint egyéb bűncselekmények miatt indulhat eljárás többek között Carles Puigdemont egykori vezető ellen is. 

Nem sokkal később az El Periódico megírta, hogy a menesztett kormány első embere Brüsszelbe menekült. Puigdemont még az Instagramra is feltöltött egy képet, amelyen egy épület részlete és az ég volt látható. A fotó alapján akár Katalónia is lehetett volna, de a „Jó reggelt :)” szöveggel kísért fényképről később kiderült, Belgiumban készítette az ezek szerint megkönnyebbült egykori katalán vezető.

A La Vanguardia beszámolója szerint több kormánytag is Puigdemonttal tartott. A hétvége folyamán már tudni lehetett, hogy talán Belgium lesz az úti céljuk, mivel Theo Francken menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap jelezte: náluk nagy eséllyel kérhetnek menedékjogot. Charles Michel belga kormányfő később tagadta, hogy így lenne, ám a jelek szerint mégis csak befogadná őket Belgium.

Az autonómia felfüggesztésével járó 155. cikkely pénteki aktiválása óta a katalán kormány tagjai nem élhetnek mentelmi jogukkal, így várható volt, hogy az első munkanapon a főügyész büntetőeljárás megindítását fogja kezdeményezni a spanyol központi büntető bíróságon. A katalán parlament elnökségének tagjai ellen – akik egészen a december 21-i előrehozott választásokig folytatják munkájukat – pedig a legfelsőbb bírósághoz nyújtják be a kereseteket.

José Manuel Maza döntését a függetlenség múlt hét pénteki kikiáltásával magyarázta, majd hozzátette: kérvényezte, hogy az érintettek „sürgősen” jelenjenek meg és tegyenek vallomást. Az első meghallgatás után pedig a hivatala megfontolja, hogy óvintézkedés gyanánt – a szökés megakadályozása érdekében – őrizetbe veszik-e a azokat, akik még Katalóniában vannak. Mivel nagyon komoly vádakról van szó, s Puigdemonték is maguk mögött hagyták Barcelonát – emlékeztet az El Mundo – egyáltalán nem kizárt, hogy valóban bebörtönöznek egyeseket. Bár a hétvége az utcai demonstrációk ellenére nagyobb feszültség nélkül telt el, a bebörtönzések ismét kiélezhetik a helyzetet.

Szerző