Voltak kétségei? - Persze, hogy átment a "kéménytörvény"

Publikálás dátuma
2017.10.31. 14:50
Shutterstock illusztráció
Hiába tiltakozás, érvelés, államfői megfontoltatás, vagy akár tüntetés. Ahogy ez megy nyolc éve. 

A Ház kedden 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el másodszor az államfő által megfontolásra visszaküldött előterjesztést, amelynek értelmében a családi házak kéményellenőrzését 2018. január elsejétől a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezheti el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató - írja az MTI. A jelenlegi szabályok évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés lehetővé tételére kötelezik a családi házakban lakókat, ami adminisztrációs és időbeli terhet jelentett számukra. A jövőben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg az ellenőrzést és a tisztítást egy általuk választott időpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől - hangsúlyozta a belügyi tárca az előterjesztésben.

A törvénymódosító csomag emellett eltörli a házi vízigény kielégítésére szolgáló, 80 méternél sekélyebb kutak engedélyezési és bejelentési kötelezettségét. Továbbá kimondja, hogy azoknál a kutaknál sem kell az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ahol a vízjogi engedélyezési eljárás fennmarad.

A Ház a mezőgazdasági célú vízhasználóknak megemelte a vízkészletjárulék-mentesen felhasználható vízmennyiséget, amely így az öntözésnél 50 ezer köbméter/év helyett 400 ezer köbméter/évre, a halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 ezer köbméter/évről 300 ezer köbméter/évre növekszik.

(olvasnivaló:  A családért mindent - Százmilliós állami földvásárlás a Tiborcz-famíliában   és Trükkös földvásárlás és  "Mészáros Lőrinc 2015 legnagyobb közpénzlenyúlója" hogy csak néhány apróságot említsünk, amiért jól jöhet ez a megemelés.)

De gondolnak a közalkalmazottakra is

A parlament a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott több mint négyezer közalkalmazott életpályarendszerére vonatkozó szabályozást is hozott. Az érintettek illetményemelése két ütemben történik: idén szeptember 1-jétől, majd 2018. január 1-jei hatállyal szintén átlagosan 15-15 százalékkal növekedik a keresetük. 

A módosítások érintik a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek mintegy 60 ezres hivatásos állományát is, amelynek tagjai a terveknek megfelelően 2018. január 1-jétől újabb, átlagosan 5 százalékos mértékű illetményemelést kapnak. 

Vissza a kéményekhez

A jogszabályt első ízben október 17-én fogadta el a Ház, Áder János államfő pedig három nap múlva küldte azt vissza megfontolásra. Ezt azzal indokolta, hogy az önkéntes, megrendelésen alapuló kéményseprő ipari szolgáltatás a biztonsági szint radikális csökkenését jelent, és az életveszélyes helyzetek számának jelentős növekedését eredményezheti. A nemzetközi tapasztalatok szerint a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer működik. A köztársasági elnök emellett jogalkotási kifogást is emelt a törvénnyel kapcsolatban. Annak ellenére ugyanis, hogy az Országgyűlés a jogszabály kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit nem fogadta el, az államfőnek megküldött törvényszöveg sarkalatossági záradékot tartalmazott.

Haha, mindenre van megoldás

A kedden elfogadott változat ezt már nem tartalmazza, egy módosítással kivette a szövegből a Ház.

Szerző

Brutális magyarországi kényszervallatásra derült fény

Publikálás dátuma
2017.10.31. 13:52
Kit érdekel, hogy mi van velük, ha nekik mindenünk megvan, és jönnek a szavazatok is - Illusztráció/Népszava, Molnár Ádám
Nem az ISIS, nem is Guantanamo, hanem 2017 magyarországa. Az az ország, ahol a kormány - és a minap Balog Zoltán - Farkas Flóránt tünteti ki figyelmével, teszik őt a mi kutyánk kölykei-alomba, felmutatva: mi ilyen jóban vagyunk a cigányokkal, akkor milyen rasszizmus? 

 A magyar hatóságok megsértették egy roma származású férfi alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást – ezt a hvg.hu cikke szerint keddi ítéletében mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

A férfit 2010-ben állították elő a gyöngyösi rendőrkapitányságra lopás gyanújával, ahol 12 órán át fogva tartották, a férfi állítása szerint pedig a kihallgatása alatt hat rendőr és két biztonsági őr brutálisan bántalmazta és megalázta azért, hogy elismerő vallomást kényszerítsenek ki tőle.

A rendőrök azt mondták, hogy nem érdekli őket az sem, ha megdöglik, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz.

Az esemény lelkileg is megviselte a férfit, de a szabadulása után néhány órával kórházba ment, az ott kiállított lelet szerint a koponyáján, az orrán, a lapockáján, a csípőjén, a karján, a kezén és a combján is voltak sérülések.

A férfi feljelentést tett, de az eljárást az ügyészség arra hivatkozva szüntette meg, hogy nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy valóban a gyanúsítottak követték el a bántalmazást.

A sértett végül a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme miatt. Az eljárásba beavatkozott az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) is, amely az intézményes rasszizmus létezésének figyelembe vételére kérte a Bíróságot.

Az ítélet megállapította, hogy a kormány nem tudta cáfolni az eljárás során, hogy a rendőrségi fogdán keletkeztek a sértett sérülései. A strasbourgi bíróság szerint továbbá a magyar hatóságok nyomozása nem volt hatékony, és nem vizsgálták meg, hogy a bántalmazásnak volt-e rasszista indítéka.

Szerző

Kilakoltatási moratórium - LMP: cinikus a kormány

Publikálás dátuma
2017.10.31. 12:56
Népszava fotó/Tóth Gergő
 A kilakoltatási moratórium meghosszabbítását kezdeményezi a KDNP által benyújtott törvényjavaslat, amelyet kedden tárgyalt az Országgyűlés. Az indítvány értelmében a december 1. és március 1. közötti időszak helyett november 15. és április 30. között nem lehet végrehajtáskor egy magánszemély lakóingatlanát kiüríteni - informál az MTI. A vitában az LMP képviselője azt mondta, hogy a javaslat legjobb példa a kormány cinizmusára.

Ikotity István (LMP) emlékeztetett: nyáron rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett az ellenzék, de arra a kormánypártok el sem mentek, erre most sürgőséggel nyújtanak be javaslatot. Az LMP támogatni fogja az előterjesztést, de az nem jelent igazi megoldást - hangsúlyozta. A politikus bírálta a kormány devizahitelesek érdekében tett intézkedéseit, majd az LMP javaslatát ajánlotta elfogadásra, amely nem csupán a téli időszakban állítaná le a kilakoltatást.

Harrach Péter (KDNP), az egyik előterjesztő szerint a bajba jutott családok számára nyújt védelmet a kilakoltatási moratórium kiterjesztése két és fél hónnappal. Azt azonban ő is elismerte, hogy a módosítás tüneti kezelés, nem jelent végleges megoldást. A következő parlamenti ciklusban egyértelmű, egyszeri és radikális megoldásra van szükség - tette hozzá, a megoldást ismét a jövőbe utalva, nyolc év kormányzással a hátuk mögött. A politikus ezután hosszasan sorolta, hogy a kormány mi mindent megtett az eladósodott családok érdekében. A szintén KDNP-s Szászfalvi László pedig azt tartotta fontosnak közölni: a törvényjavaslat is mutatja, hogy nem vádolható a KDNP szociális érzéketlenséggel, hiszen az előterjesztés a kiszolgáltatott helyzetben lévőket segíti

(olvasnivaló: Nincs kegyelem - Csontrepesztő kilakoltatás Újpesten )

Napirend előtt szó volt egyebek mellett az isztambuli egyezményről, az agrárkamaráról. illetve a reformációról.

Szerző