Tíz év után emelhet kamatot a Bank of England

A piaci várakozások szerint  kamatemelést jelenthet be csütörtökön a brit jegybank, amely legutóbb több mint egy évtizede emelte azóta történelmi mélypontra visszasüllyesztett alapkamatát. Egyes londoni elemzői vélemények szerint mindazonáltal hiba lenne, ha a Bank of England valóban kamatemelésre szánná el magát.

Mark Carney, a Bank of England kanadai kormányzója nemrégiben kijelentette, hogy "viszonylag rövid időn belül" várható az alapkamat emelése. Carney szerint a jegybankot az inflációs nyomás mellett aggasztják az arra utaló jelek is, hogy ismét "felelőtlen" hitelkiáramlási dömping kezdődhetett a brit gazdaságban.

A piac szereplők és a londoni elemzői közösség zöme a nyilatkozatot úgy értelmezte, hogy a Bank of England kormányzója a novemberi kamatemeléshez készítette elő a terepet.

A Bank of England legutóbb 2007 júliusában hajtott végre kamatemelést, alapkamata akkor 5,75 százalékon tetőzött. Az utána bekövetkezett hitelpiaci és bankválság hatására azonban a brit jegybank hatalmas mennyiségi enyhítési programmal kísért gyors kamatcsökkentésbe kezdett, és 2009 márciusáig 0,50 százalékra csökkentette alapkamatát.

A brit EU-tagságról tartott, a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert tavaly júniusi népszavazás sokkjának hatására a bank tavaly augusztusban újabb 0,25 százalékponttal a jelenleg is érvényes 0,25 százalékra - az 1694-ben alapított Bank of England eddigi történetének mélységi kamatrekordjára - csökkentette irányadó rátáját.

A brit jegybank emellett 435 milliárd fontra (több mint 150 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású vállalati kötvényekre.

A tizenkét havi brit infláció azonban szeptemberben a várakozásokat meghaladva 2,9 százalékra gyorsult, és a Bank of England előrejelzése szerint az éves inflációs ütem októberben átlépte a 3 százalékot.

A brit kormány által a jegybank számára előírt inflációs cél 2 százalék. Mindeközben a brit gazdaság növekedési üteme is gyorsabb a vártnál. A brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett előzetes becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) a szeptemberrel zárult három hónapban átlagosan 0,4 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben.

A második negyedévben 0,3 százalékos bővülést mértek a brit gazdaságban. A harmadik negyedévi GDP-növekedésről kiadott előzetes becslés - amely a teljes brit gazdaság aktivitási mérőszámainak 45 százalékára épül, és később módosulhat - meghaladta az elemzői konszenzust és a Bank of England várakozását. Az elemzők és a brit jegybank előrejelzései egyaránt 0,3 százalékos növekedést valószínűsítettek a harmadik negyedévre is.

Ruth Gregory, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó közgazdásza a harmadik negyedévi GDP-növekedési becslést értékelve közölte: a vártnál jobb növekedési adatok nyomán valószínűleg eldőlt, hogy a Bank of England már a monetáris tanács novemberre szóló kamatdöntését ismertető csütörtöki közleményében kamatemelést jelent be. A közgazdász szerint a Capital Economics modellszámításai arra vallanak, hogy a brit hazai össztermék az idei év egészében 1,6 százalékkal, jövőre 2 százalék körüli ütemben növekszik.

Az EY globális pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének új negyedéves helyzetértékelése szerint is valószínűbb, hogy a brit jegybank monetáris tanácsa még az idén - a legnagyobb eséllyel a novemberi kamatdöntő ülésen - 0,50 százalékra emeli az alapkamatot, mint az, hogy a jelenlegi 0,25 százalékos szinten hagyja az irányadó kamatlábat.

Az ITEM Club londoni elemzői azonban közölték: korántsem az a meggyőződésük, hogy a kamatemelés lenne a helyes lépés a Bank of England részéről. A ház várakozása szerint ugyanis a jelenleg 3 százalék közelében járó éves infláció 2018-ban markánsan lassul a font gyengeségéből eredő inflációs átszűrődő hatás fokozatos enyhülésével. A cég emellett a növekedési kilátásokat is a konszenzusnál borúlátóbban ítéli meg: 2017 egészére 1,5 százalékos, 2018-ra mindössze 1,4 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban.

Szerző

Drágább lett a benzin és a gázolaj

Publikálás dátuma
2017.11.01. 09:21
Illusztráció: Shutterstock
Emelte bruttó 4-4 forinttal a benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. 

A gázolaj átlagára 362 forintra, a benziné 351 forintra emelkedett. Az üzemanyagok ára legutóbb október 11-én változott, akkor a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi átlagára 5 forinttal 358 forintra csökkent, a benziné 347 forint maradt.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Szerző

Nem ünnep?

Szanyi Tibor szerint az 1956-os forradalom napját nem lehet ünnepnek nevezni azért, mert lincselés volt a Köztársaság téren, és néhány hasonló eset előfordult másutt is. Tegyük hozzá, hogy olyan esetekről van szó, melyeket nem lehet sem elfogadni, sem mentegetni, azonban az ilyesmi sajnos nem példa nélküli olyankor, amikor az érzelmek veszik át az irányítást.