Luxuspáholyból a meccs is jobb, az elitnek ott a helye

Publikálás dátuma
2017.11.02. 06:51

A legtöbb elsőosztályú futballstadionban olcsó jegyárak várják a nézőket, a modern, újonnan épült vagy felújított létesítmények azonban extra szolgáltatást is nyújtanak, extra áron.

Az elmúlt néhány évben Magyarországon jelentősen megnőtt a labdarúgó-mérkőzéseknek helyt adó stadionok felújítása, rekonstruálása, vagy éppen teljesen új létesítmények megépítése. Ismeretes, hogy a 12 csapatos NB I-ben szereplő együttesek fele Fidesz-közeli, a legtöbb esetben pedig pont ezek kaptak lehetőséget arra, hogy létesítményük megújulhasson, akadnak persze kivételek is.

Az átalakított, esetenként új építményekben emelkedtek a jegyárak, a színvonal viszont maradt, ettől függetlenül azonban megjelent az igény a luxusra, így annak kiszolgálása is, VIP-helyek, valamint SKY-boxok formájában.

A legtöbb stadionban, különösen a vidéki, illetve kis költségvetésű kluboknál szinte alig beszélhetünk VIP-részlegről, vagy különleges bánásmódról. Lapunk érdeklődésére a 12 első osztályú együttestől szinte alig érkezett válasz arra a kérdésre, milyen VIP jegyáraik vannak, s kik veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSz) erre a szezonra érvényes etikai kódexe szerint a kluboknak korrektül kell együttműködni a médiával és kötelesek válaszolni a megkeresésekre, de ezt a kódexet a szövetség sem tartja be, amely a mai napig nem válaszolt a videóbíróval kapcsolatban október 8-án elküldött kérdéseinkre.

"Ezektől a jegyáraktól függetlenül vannak adataink, a külföldi kluboknál a nézőtéri férőhelyek bevételi aránya mintegy 17,- míg Magyarországon csak 3 százalék" - válaszolta a Népszavának a klubköltségvetésekre kiható jegyárakról Muszbek Mihály, sportközgazdász. "Ma itthon mintegy 6000 jelenlévő nézőre lenne szükség klubonként, átlag 3500 forintos jegyár mellett. Napjainkban körülbelül 2500 nézőről beszélhetünk, melynek csak fele a tényleges fizető, aki 2000-2500 forintot ad egy belépőért" - hangsúlyozta Muszbek, aki hozzátette, sportgazdasági értelemben véve üzleti súlya leginkább a televíziós közvetítéseknek, s azok nézettségének van. "A külföldi klubköltségvetésben 25% fölötti az ezekből származó bevétel, amely itthon mintegy 22%. Az, hogy például majd’ kétszázezren néznek egy honi futball-közvetítést, sokkal nagyobb értékkel bír, minthogy 2500 megszámolt néző van kint egy stadionban, többe kerül ugyanis a biztosítás, a jegynyomtatás és annak értékesítése. Egyet azonban valóban nem lehet pótolni: ez pedig a hangulat, és ennek pozitív hatása a csapat teljesítményére" - tette hozzá a szakember.

Bennfentesek - A politikai és gazdasági élet szereplői is fel-fel tűnnek Fotó: Népszava

Bennfentesek - A politikai és gazdasági élet szereplői is fel-fel tűnnek Fotó: Népszava

Sok esetben valóban olcsó jegyárakról beszélhetünk, a legtöbb labdarúgó csapat honlapján a VIP-páholyok ára vagy nincs feltüntetve, vagy ha fel van, akkor sem veheti igénybe akárki. A Balmazújváros stadionjának felújítását követően egy 30 férőhelyes VIP-részleg is rendelkezésre áll, a klub honlapján viszont csak a “legdrágább” felnőtt jegy ára található meg, amely 1200 forintba kerül.

Fentebb említett kérdésünkre az egyik fővárosi együttes, a tavalyi szezon bajnokának válasza ehhez mérten úgy szólt: “a Budapest Honvéd jelenleg a múlt század első felében épített Bozsik Stadionban játszik. A VIP-részleg nem felel meg a XXI. század kihívásainak. Ebbe a részlegbe jegyeket nem árusítunk, kizárólag az ellenfél vezetői és a mi VIP- vendégeink kapnak meghívást, amiért térítést nem fogadunk el. Új stadionunkban természetesen más lesz a helyzet. A VIP-páholyban az ellenfél vezetői és az általunk meghívott szponzorok, prominens személyiségek, a tulajdonos köre, néha más fontos személyiségek kapnak helyet.”

Páholyokról viszont beszélhetünk a piros-feketék esetében, az oda szóló jegy 5000 Ft/mérkőzés, de létezik támogatói páholybérlet is (nem VIP), amely 300.000 forintba kerül évente, cserébe pedig jó rálátás, és belső parkoló is jár a szolgáltatásokat igénybe vevőknek.

Egészen más helyzet és környezet várja viszont azokat, akik újépítésű stadionba látogatnak ki, vagy magántulajdonban van egy együttes. Új stadionban játszik a Felcsút és az FTC, magántulajdonban van az Újpest.

A faluhelyen található felcsúti csapat a kétségtelenül gyönyörű, ám kis létszámú Makovecz Imre tervezte Pancho Arénában játszik, amelyben 6 SKY-box található, köztük az egyiken feltüntetetve az örökös használó, hiszen a díszpáholy a miniszterelnökségé, tekintve, hogy a felcsúti akadémiát Orbán Viktor alapította. A létesítményben többek között bőrfotelekben nézhetik a mérkőzéseket a VIP-részen helyet foglalók, a fotelek háttámláján pedig beépített monitorok segítségével tekinthetik meg a televíziós lassításokat, ismétléseket is.

Orbán Viktor névre szóló kocsibeállóval rendelkezik a székesfehérváristadionnál Fotó: Népszava

Orbán Viktor névre szóló kocsibeállóval rendelkezik a székesfehérváristadionnál Fotó: Népszava

A Szusza Ferenc Stadionban más a helyzet, hiszen a klub a belga Roderick Duchatelet tulajdonában van, s bár a Megyeri úti létesítmény nem vadonatúj – 2001-ben készült el jelenlegi formájában, az előző szezonban voltak benne kisebb felújítások, javítások -, mégis rendelkezik 2 VIP-lelátórésszel, valamint 20 darab SKY-boxszal, ahol extra kiszolgálás várja a vendégeket. Egy egyszerű VIP-jegy 10-12 ezer forintba kerül meccsenként, míg a "luxusdobozok" ára típustól függően alkalmanként 100-300 ezer forint között mozog. Az éves bérlet ezekre a helyekre pedig már egy-hárommillió forint körüli.

Sokak számára horribilis összegnek tűnhet a már említett árkategória is, a Ferencváros viszont ennél is nagyobb árakkal működik, viszont itt a kiemelt árért valóban kiemelt szolgáltatás várja az érdeklődőket.

A Groupama Aréna több mint 20 ezer fő befogadására alkalmas, egy meccsre szóló jegyének ára a kiemelt találkozókon 6400 forint, a sima szektorokba, a felezővonal közelében. A stadion egyik oldala teljes mértékben VIP, ahol 4 különböző kategóriáról lehet beszélni. Ezekről a klub honlapján nem található ár, ajánlat kérésére van csak lehetőség. A soron következő, szombati, Debreceni VSC elleni találkozóra azt a választ kaptuk, helytől függően lehet vásárolni 10.000, 20.000 és 45.000 forintért egy darab belépőt, de a legdrágább kétségtelenül az 1899 szektorba szóló bruttó 95.000 forintos jegy.

A SKY-boxokat egy évre lehet lefoglalni, a szobák kivitelezésétől, méretétől függően 21-35 millió forintért. Itt minden egyénre szabott, pincérek és hostessek lesik az emberek kívánságait, akik a helyszíntől függetlenül a pályának hátat fordítva LCD képernyős televízión is nyomon követhetik az eseményeket.

A SKY-boxok kialakítása, az ott nyújtott szolgáltatások nincsenek olyan távol az európai elitszinttől, mint a pályán mutatott produkció.

Szakértő szemmel

Lapunk érdeklődésére Szabados Gábor sportközgazdász boncolgatta a VIP-szektorok jelentőségét.

- Hogyan tudnak a VIP-részlegek hozzájárulni a klubok költségvetéseihez? Helyenként nagyon nagy a különbség, például egy nagy és népszerű, valamint egy kis klub helyzete között.

- Ez valóban így van. Egyik oka, hogy minél népszerűbb egy klub, annál több VIP jegyet tud értékesíteni. Az új stadionokban az úgynevezett SKY boxok olyan helyek, melyek alkalmasak fizikailag és infrastrukturálisan is arra, hogy komolyabb áron értékesíthessék. A régebbi stadionokban semmilyen plusz szolgáltatást és exkluzív, igényes környezetet nem nyújtottak, ami alapján lehetett volna komoly összegért értékesíteni egy ilyen helyet. Az új stadionoknak az egyik fő gazdasági ereje éppen ez, hogy olyan köröket, illetve fizetőképes közönséget is be tud vonzani, amelyet a korábbi infrastruktúra nem volt képes. Az, hogy például a Ferencvárosnál erre van lehetőség az a stadionhoz magához, erősen kötődik, de nyilván a klub neve és hírneve is nagyon sokat számít. Nagy kérdés, hogy ezek mennyire üzleti alapúak. Sok esetben szponzor kapja meg, vagy olyan személy, aki a klubnak sokat segít. Legyen ez akár politikus, vagy bárki más, de nem feltétlenül jelent ez sem valós bevételt egy klub számára, mert lehet, hogy egyéb más bevételt hálál meg ezzel a klub. Sok esetben előfordul egyébként, hogy ezek piaci áron értékesített VIP helyek, de ez nagyban függ a klub mivoltától is. Ha van megfelelő infrastruktúra, és a klubnak van megfelelő imázsa, akkor a bevételnek ez egy jelentős részét is kiteheti. Egy kisebb klub esetében, ahol nincs infrastruktúra és nincs kereslet sem, viszont megmaradhat azon a szinten, hogy a szponzorokat és partnereket ilyen hellyel jutalmazzuk.

- Mit gondol, mi a fontosabb: hogy a klub bevételt szerezzen, vagy a gazdasági szereplők és vállalkozók becsalogatása a stadionokba?

- Nyilván mindkettő, de látni kell, hogy sok olyan bevételi forrása van egy klubnak, ami nem pusztán a pénzügyi bevételt szolgálja. A magyar kluboknak például az ajándék tárgyak értékesítéséből nem származik valós bevétele, míg egy külföldi klubnál ez 20-30 %-os bevételt is jelenthet. Marketing szempontjából viszont az nagyon fontos, hogy a klubok a saját maguk komolyságát mutassák, amelyhez szükséges lehet egy ajándékbolt. Kell, hogy ott legyenek a különböző termékek. A VIP helyek és SKY boxok működése hasonló ehhez, nem feltétlenül a közvetlen pénzügyi hatás ami igazán fontos, hanem minden egyéb, amit ezek meglétével el lehet érni. Sokaknak, akik a futballt támogatják, legyenek ők tulajdonosok, szponzorok, sok esetben nem a közvetlen nyereség vagy a reklámérték fontos, hanem az, hogy milyen kapcsolatokra tehetnek szert ezáltal, s milyen körökbe tudnak így bekerülni. Akár üzleti, vagy politikai kapcsolatok kiépítésével. Jó példa erre a felcsúti díszpáholy, ahol a gazdasági szereplők élet-halál harcot vívnak, hogy egyszer odakerülhessenek. Ilyen szempontból másodlagos szerepe van egy VIP szektornak, de vannak olyan helyek is, ahol ez közvetlen bevételt is nyújt.

A halál nem isten csapása

Publikálás dátuma
2017.10.31. 06:03
Temető Franciaországban - AFP fotó
A sikeres gyászfeldolgozás a személyiség fejlődésének nagy esélye - állítja Békési Tímea gyászcsoport-vezető. A gyászra, ahogy életünk más fontos eseményeire, legalább egy évet rá kell szánni.

„Bármilyen krízisre, vagy életünk nagy horderejű változásaira, így a gyászra is legalább egy évet kell rászánnunk. Az összes évszakkal, születésnapokkal, névnapokkal, évfordulókkal, karácsonnyal. Ez az egy év nagyon sokat megmutat arról, hogy a gyászoló hová jutott, hogyan tanult meg elveszített hozzátartozója nélkül élni, megszokta-e és hogyan a hétköznapokat. 12 hónap alatt kiderül, hogyan alakultak át a feladatai, tud-e nyitni új kapcsolatok felé, vagy talál-e olyan tevékenységet, ami megújulást hoz az életében. Valami olyasmit, amihez már nem tapad a hozzátartozó emléke.

Egy év alatt megmutatkozik, hogy milyen erőforrások dolgoznak az emberben, milyenek a kapcsolatai, van-e mellette megtartó erő, amelynek védőernyője alá visszavonulhat, szenvedhet. Azt szoktuk mondani a gyászcsoportba való jövetelnél, hogy három hónap teljen el a halál óta, de három évnél ne legyen régebbi a gyász, de ez persze csak az átlag. Van olyan, aki egy hónap után előrébb tart, mint más több év múltán, és olyan is akad, aki megreked ebben a folyamatban” ismerteti tapasztalatait Békési Tímea. „Fontos a gyászoló személyiségének állapota, a halál neme, a halott életkora, kettejük kapcsolata. Lényeges az is, hogy az elveszített hozzátartozó szép hosszú, beteljesedett élet után ment el, vagy fiatalon halt meg.” A félárvává vált gyerekek életben maradt szülőjének túlélését például segítik és nehezítik is a hétköznapok. ”Vinni kell tovább az életet, fel kell nevelni a gyerekeket, és meg kell válaszolni a kérdését: mi lesz, ha te is meghalsz?” - említ egy szívbemarkoló momentumot a gyászterapeuta.

Polcz Alaine pszichológus, írónő, a tanatológia (a halál és gyász "tudománya") magyarországi úttörője, a Hospice Mozgalom mellett gyászcsoportok létrehozását és magyarországi terjesztését is szorgalmazta. Fontosnak tartotta, hogy a lehetőség mindenki számára elérhető legyen, halála után tíz évvel már érezhetővé vált az ezzel kapcsolatos szemléletváltás is. Az önsegítő gyászcsoportok ugyanis legalább részben pótolhatják a generációk együttélésével, a betegség és a halál természetes elfogadásával működő, de ma már egyre inkább eltűnő hagyományos kultúrát.

ÖNSEGÍTŐ CSOPORTOK - Shutterstock fotó

ÖNSEGÍTŐ CSOPORTOK - Shutterstock fotó

Ezekben a csoportokban különböző módszerekkel, inspiráló feladatokkal dolgoznak együtt. Békési Tímea általában tíz alkalommal, kéthetente találkozik a csoporttal, amelybe igyekszik hasonló korosztályú, élethelyzetű tagokat összehozni. Cáfolja az egyszerűen adódó elképzelést: „Nem kell attól félni, hogy ezekben a csoportokban egy nagy közös szenvedés zajlik. Az élet a maga teljességében jelenik meg, nemcsak a halálról, fájdalomról esik szó. A gyászolók gyakran már fél után elszigetelődnek, a többiek élete ugyanúgy folytatódik tovább, de az övék örökre megváltozott. Sokszor fél, egy év után is lenne igényük arra, hogy beszélhessenek veszteségükről. A csoport sorstársi közege biztonságot nyújt, a tagok megértik egymást, és bármennyit beszélhetnek gyászukról. Megoldási stratégiákat tanulnak egymástól, inspirálják egymást, és erőt is merítenek egymásból. Emiatt is lehet több a csoport, mint egy egyéni beszélgetés. Akik eljönnek a csoportokba, tudatosabbak, reflexívebbek a megszokottnál, és a megoldási stratégiákban nem annyira elveszettek. Motivált emberekkel dolgozom.” - mondja Békési Tímea.

Bármilyen furcsa, hozzátartozónk elvesztése lehetőséget is jelent: „A sikeres gyászfeldolgozás a személyiség fejlődésének nagyon nagy esélye. Akármennyire borzasztó a halál, az élet normatív krízise, és ekkor jövünk rá, hogy ilyen, semmihez sem hasonlítható érzelmi hullámvasutat még nem éltünk át. Ha a személyiségünk eléggé érett, a halál az élet normatív krízise, nem isten csapása, hanem valami, ami mindenkivel megtörténik egyszer. Ilyenkor minden mérlegre kerül, újragondoljuk az élet igazán fontos dolgait. Például megmérettetik a hitünk. Ez egy fontos minőségi változás, személyiségünk dúsulása. Páratlan lehetőség” – vet fel új szempontot a gyászcsoport-vezető.

A hagyományos kultúrákban sok mindennel meg kellett küzdeni, de a virtuális közösség problémájával biztosan nem. Manapság a közösségi oldalak is színterei sokunk életének, így a gyásznak, és a halálnak is. Abszurd helyzetek teremtődhetnek, amikor az elhunyt ismerőst távoli ismerőse felköszönti születésnapján, zavarba ejtő posztok árulkodhatnak a veszteségfeldolgozásról, kéretlen emlékek kerülhetnek elő eltávozott ismerősről. „Sok a hasonlóság a gyászfolyamatban, de rengeteg az egyéni különbség. Ez a közösségi oldalakkal kapcsolatban is megmutatkozik. Van, aki rá sem bír nézni elhunyt hozzátartozója oldalára, és nem foglalkozik vele, és van, aki ezen a fórumon is tevékenyen értesíti az ismerősöket a halálesetről, válaszol a kérdésekre, kiteszi a temetés időpontját és utána fenntartja még egy ideig az oldalt, majd él a lehetőséggel, hogy emlékoldallá alakítsa azt. Akad, aki számára jó élmény találkozni vele, mert közel hozza az elhunytat.

Nem szabad sürgetni
A gyászolók érzései, az úgynevezett „normál gyász” folyamatának egyes stádiumai nagyon hasonlóak mindenkinél, kortól és nemtől függetlenül – mondja Hegedűs Katalin, a Semmelweis Egyetem magatartástudományi Intézetének docense, aki a gyászolókkal végzett sok éves munkája során összegyűlt, gyászolók által írt naplókat elemzett. A tapasztalatok szerint előtérbe került a társadalomban a gyász „sürgetése” holott szakemberek szerint a teljes folyamat ritkán zárul le egy éven belül.
Hegedűs Katalin szerint fontos lenne, hogy tudjunk őszintén beszélni a halálról, a haldoklásról és a gyászról is. Tapasztalatai szerint kevesen vannak tisztában az úgynevezett „normál gyász” lefolyásával. Sokan azt gondolják, egy-két hónap alatt lezajlik a neheze, és a külvilág is ezt várja el a gyászolótól. Furcsának találják azt a személyt, akinek gondolatai még ezután is gyász körül forognak. Holott valójában ritkán zárul le egy éven belül a gyász teljes folyamata, az érzéseket az egymást követő évfordulók (például házassági évforduló, születésnap) újra és újra felerősíthetik, és az is természetes, ha az évforduló ismét nehezebb érzéseket hoz elő.
A szakirodalom megkülönbözteti a normál és a komplikált gyászt, előbbi jellemzi az emberek 80-85 százalékát. Bár a normális gyász folyamatát számos egyéni tényező határozza meg, definiálhatóak különböző szakaszok, melyek ismerete segítséget jelenthet. A komplikált gyászra hajlamosíthat a váratlan vagy erőszakos halál, gyermek elvesztése, vagy például, ha a gyászoló hajlamos a depresszióra. Ilyen esetben előfordulhat a késleltetett gyász éppúgy, mint a bagatellizáló, vagy a túlzott, elhúzódó gyász. Az, hogy milyen körülmények között halt meg a szerettünk, nagyban befolyásolja a maradók testi és lelki állapotát. Hegedűs Katalin szerint sajnos elfelejtettük a búcsúzással, gyásszal kapcsolatos évszázados rítusokat, melyek gyógyító hatásúak voltak.


Lehet örülni annak, hogy eltávozott hozzátartozónk nagyon sok emberrel volt kapcsolatban, sokan képeket töltenek fel közös emlékekről. Mindez segít ébren tartani az elhunyt emlékét. Ez is hasonlít a gyász megszokott folyamatára, először még külső, megfogható dolgokban őrizzük az emlékét, ugyanúgy, ahogy ott a pólója, amin még érződik az illata. De ahogy telik az idő és halad a gyász feldolgozása, egyre kevésbé lesznek fontosak a tárgyi emlékek. Sokak számára azonban kényszert jelent a közösségi oldal, plusz feladatot, amit el kell intézni, le kell zárni. Amikor valakit felköszöntenek a születésnapján, és mások figyelmeztetik, hogy már nincs köztünk, ez a Facebook-kapcsolataink minőségéről, illetve az oldal funkciójáról, működéséről árulkodik.”

Békési Tímea azonban pozitívumot is említ: „A közösségi oldalak sokak számára személyes élmények megosztására alkalmas magánéleti fórumot jelentenek, azzal. hogy teret biztosítanak a fájdalom feldolgozására, kibeszélésére is. Ráadásul könnyű csoportokat létrehozni, gyakran tapasztalom, hogy amikor véget ér a közös gyászmunka, a tagok megcsinálják a saját Facebook-csoportjukat, ahol folytatják, amit együtt kezdtünk. Felteszik kérdéseiket, megosztanak egymással verseket, filmeket, zenéket, találkozókat szerveznek. Ez nagyon jó lehetőség, eszköz arra, hogy életben tartsanak kapcsolatokat” – teszi hozzá a gyászcsoport-vezető.

Óvatosságra intik a temetőlátogatókat
Police.hu

Police.hu

Teljes kapacitással dolgozik mindenszentekkor és halottak napján az Országos Mentőszolgálat, országszerte 1500 mentőápoló, mentőorvos, járművezető, és mentésirányító teljesít szolgálatot – közölte lapunkkal Győrfi Pál szóvivő. Ezekben a napokban igen sokan, köztük idős emberek látogatják a temetőket, szeretteik sírját. A mentőszolgálat arra figyelmeztetett: a temetők, sírok felkeresése sokaknak komoly fizikai erőpróbát, megterhelést jelent, ezért az alapbetegségben szenvedők, idős emberek lehetőleg vigyék magukkal rendszeresen, vagy szükség esetén szedett gyógyszereiket is, a láthatási nehézségekre elemlámpával készüljenek, de kérték az autósok fokozott figyelmét is a temetők környékén. Eközben a Katasztrófavédelem arra hívta fel a figyelmet: halottak napján ügyelni kell a tűzesetek megelőzésére a lakásokban és a temetőkben egyaránt, ebben az időszakban ugyanis gyakran előfordul, hogy a kegyeleti gyertya vagy a Halloweenre készített töklámpás tüzet okoz. Évente átlagosan húsz ilyen tűzeset történik országszerte – figyelmeztettek.



Stresszes pályakezdés - Pékből is lehet webfejlesztő

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:05

A mostani egyetemisták életük során akár négyszer is munkahelycserére kényszerülhetnek; ezalatt szakmaváltásra szintén érdemes számítani.

Rendkívül stresszesen élik meg a pályakezdést a mai fiatalok: bizonytalanok abban, hogy a most megszerzett tudásuk hosszú távon elegendő-e a munkavállaláshoz. Nem független ettől, hogy háromnegyedük úgy gondolja: öt év múlva nem a jelenleg tanult szakmájában fog dolgozni – olvasható a Metropolitan Egyetem (METU) legfrissebb kutatásában. Nem kaptak túl derűlátó válaszokat a Medián kutatói sem a 14-25 évesek jövőképét firtató vizsgálatuk során: csak a megkérdezettek fele gondolta úgy, hogy könnyen talál majd diplomájával megfelelő munkát itthon.

Informatikusképző programot indít az NGM
Négy év alatt legalább 4 ezer informatikai fejlesztő állhat munkába a Nemzetgazdasági Minisztérium most induló programja révén. A részvételhez előképzettségre nincs szükség: a hallgatók először egy 3-4 hónapos alapképzést kapnak, majd gondoskodnak munkába állásukról is. A tanfolyamok - a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terhelő költsége - 2,5 milliárd forint. Ehhez az ipari partnerek további 1,45 milliárd forinttal járulnak hozzá. Az Index szerint a Yellowroad nevű informatikai gyorstalpalót működtető, Training360 nevű cég fura tenderen nyerte meg a képzés lebonyolítását. Bár e társaságé volt az egyetlen érvényes ajánlat, a hasonló intézmények nem is tudtak a lehetőségről. Igaz, egyébként se feleltek volna meg a feltételeknek.

A fiatalok aggodalma nem alaptalan. A digitalizáció és a robottechnika felgyorsulása miatt sorra tűnnek el vagy alakulnak át szakmák. A Cornerstone Capital Group legfrissebb kutatása szerint az elkövetkező tíz évben az USA-ban több mint 6 millió kiskereskedelmi dolgozót vált le a digitális fejlődés és a robotok. Hazai felmérések szerint az itteni munkahelyek 12 százaléka lenne kiváltható az új eljárásokkal.

A nemzetközi kutatások azt is előrevetítik, hogy tíz éven belül a világ 500 legnagyobb vállalatának átlagéletkora 13-14 évre lesz tehető, a kisebb cégek pedig még rövidebb ideig működnek majd – mondja Király Zsolt, a METU emberi erőforrások alapszak szakvezetője. A mai egyetemisták életükben tehát 3-4 kényszerű munkahelycserére bizton számíthatnak - és ezen belül szakmaváltásra is sor kerülhet. Rendkívül gyors változások ezek, a hagyományos iskolarendszer mégis csak lassan mozdul. A Magyarországon is egyre népszerűbb online képzések sokkal rugalmasabbak, nincsenek hosszas akkreditációs eljárások – magyarázza az egyetemi docens. Tanítványai közül jópáran – úgy 20 százalékuk - online is képzik magukat.

- A mai fiatalok a tanulás gyors, játékos, egyfókuszú, rugalmas formáját szeretik. Ezt testesítik meg az online tanfolyamok, amelyek önálló feladatmegoldásra ösztönöznek, és az oktatási anyagokat néhány perces, egymásra épülő modulokra bontják. Kutatások szerint az öt percnél hosszabb videókat a diákok 90 százaléka nem nézi végig. Nyilvánvaló, hogy a 45 perces órákra tagolódó frontális oktatással már nem lehet célt érni ennél a generációnál - véli. Király Zsolt mégis inkább kihívást, mint konkurenciát lát az oktatás eme ágában. - Az online világ óriási szabadságot adott a tanulni vágyóknak: szinte bármit, bármikor, bárhol, a saját időbeosztásukhoz igazítva tanulhatnak. De nem csupán internetes felületeken és nem csak digitális eszközök bevonásával lehet izgalmas és hatékony egy képzési program – hangsúlyozza az egyetemi docens. A hagyományos képzések ereje a közösségi élményben rejlik, ám mégis fontos, hogy eme intézmények oktatói is rugalmas, élménydús, tapasztalásra épülő programokban gondolkodjanak - véli.

A nagy nemzetközi egyetemek már évekkel ezelőtt felismerték az online oktatás jelentőségét. A 2012-ben két stanfordi professzor által alapított www.coursera.org oldalon például 149 neves egyetem – köztük amerikai, angol, német, tajvani, kínai intézmények – több mint kétezer kurzusából válogathat az oldalon regisztráló mintegy 25 millió diák. A bárki számára elérhető kurzusok 4-6 hetesek, és 29-99 dollárba kerülnek. Vannak 1-3 éves tanulmányok is: ezek 15-25 ezer dollárba kerülnek, kötelező felvételivel.

Pékből is lehet webfejlesztő

A nemzetközi online oktatási platformokban rejlő lehetőségeket a magyarok kevéssé tudják kiaknázni: a nyelvtudás hiánya mind az oktatók, mind a diákok részéről akadály. Többek között ezt felismerve indult el 2014-ben a magyar nyelvű Webuni, több mint 150 oktatóval és 30 ezer aktív hallgatóval; utóbbiak száma havonta mintegy 600-zal nő. Az oldal több mint 300 kurzust kínál. Az árak az ingyenestől 60 ezer forintig terjednek. Ezek között üzleti, informatikai, pszichológiai anyagok, de általános iskolai ismeretek, sőt zongoraleckék is találhatóak.
Pakucs András, a Webuni alapító ügyvezetője azt mondja: egy multinacionális vállalat vezetői pozíciójánál ma már elvárás, hogy a jelentkező megjelölje, milyen online kurzusokat végzett el. Ez mutatja, hogy tud önállóan tanulni, odafigyel szakmája változásaira. A webunis képzések a gyesen lévő anyukák és vidéken vagy a határon túl élők számára korábban elérhetetlen lehetőséget kínálnak. Biztosító, gyógyszergyár, bank is fizet alkalmazottainak itt kurzusokat. A Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Könyvvizsgáló Kamara tagjai pedig a Webuni által kifejlesztett oktatási keretrendszer zárt felületén gyűjtik a krediteket. Ezen keresztül nemcsak videókat nézhetnek a diákok, de feltölthetik az elkészített feladataikat, jegyzetelhetnek, kommunikálhatnak az oktatókkal, diáktársaikkal. Használja a Szegedi Tudományegyetem, de akár egy műanyaggyárban is ennek segítségével oktatják a fröccsöntést a dolgozóknak. Pakucs András szerint az online képzéseken nem annyira egy új szakma elsajátítása a cél, sokkal inkább a tudás frissen tartása. Egy programozónak például olyan technológiákat kell ismernie, amelyek sokszor még nem is léteztek, amikor egyetemre járt.
Előfordul ugyanakkor olyan is, hogy valaki online képzés segítségével vált szakmát. A programozni vágyóknak online kurzusokat kínáló, 2016-ban alapított CodeBerry tanulói között volt például felvidéki szociális munkás, pék és üveggyári minőségellenőr is: ma ők junior frontend-fejlesztőként dolgoznak kisebb informatikai cégeknél. P. Tóth András alapító azt mondja: 150-200 órányi tanulással már elérhető náluk az az informatikai tudás, amellyel a munkaerő-piac alsó részét be lehet célozni. Ez havi nettó 200-350 ezer forintos fizetést jelent.
- Az informatikai szektorban alakul egy kékgalléros réteg, akik egyszerűbb weboldalakat építenek, apróbb hibákat javítanak. Nagyon kevés a senior programozó, ezért a kisebb cégek tárt karokkal fogadják a juniorokat, akiket továbbképeznek. Az informatikai tudás könnyen mérhető: a cégek nem azt nézik, milyen papírja van a jelentkezőnek, hanem tesztet íratnak vele – magyarázza P. Tóth András.
A CodeBerrynél 10 ezer forintos havidíjért el lehet érni a teljes tananyagot: van, aki 3 hónap alatt végigszáguld rajta, van, aki egy évig is tanul. A képzést eddig 25 ezren próbálták ki, és ezer fizetős diák van. Az átlagéletkor 30-40 év, a legfiatalabb tanuló 12 éves, a legidősebb 72. Sok a gyesen lévő kismama, vagy munkanélküli. Akadnak, akik pályát szeretnének váltani, de harmaduk csupán arra kíváncsi, neki való-e az informatikai pálya.

Nem csak a felsőoktatási intézmények látnak fantáziát az online oktatásban: számos gyűjtőoldal is létezik. Ezek közül az egyik legnagyobb - 12 millió tanulóval és 13 ezer oktatóval - a főként üzleti és marketing-vonalon erős Udemy, ahol 55 ezer kurzus közül válogathatnak 15-200 dollárért. A főként fotósok és designerek között népszerű Skillshare-en a néhány dolláros havidíjért 17 ezer „osztályba” iratkozhat be az oldal hárommillió felhasználója. A két oldal közös jellemzője, hogy akinek van mások számára értékes tudása, tanárrá is válhat. A kurzusokat így aktív szakemberek tartják. A tudásmegosztó felületek nemcsak a diákok, de a vállalkozások számára is előnyösek: egy jól felépített tanfolyam az oktatói díjazás mellett komoly önreklám is lehet. Aki hitelesen oktat, az megbízható szakembernek is látszik. Ráadásul nemzetközi hírnévre is könnyebb így szert tenni.

Egyre kevésbé fontos a papír

Vannak olyan területek, ahol a szakmai tapasztalat fontosabb, mint a szakirányú végzettség – mondja Szigeti Nikoletta, a Profession Services toborzási üzletágának vezetője.

- Értékelik a munkaadók az online képzésben szerzett tudást?

- Az önfejlesztést nagyra becsülik, hiszen bizonyos szakmákban rendkívül gyorsan elévül a tudás. Egy marketingesnek például a digitalizáció miatt teljesen más tudástárral kell rendelkeznie ahhoz képest, amit 5-6 éve az egyetemen megtanult. A cégek ezért a végzettséget igazoló papírok helyett egyre inkább a gyakorlati tapasztalatot nézik, és a nyitottságot az új ismeretek elsajátítása iránt. A munkaadók tavaly a hirdetések több mint 36 százalékánál kértek főiskolai végzettséget. Idén ez az arány már csak 29 százalék. 32 százalék esetében már a középiskola is elegendő volt.

- Vagyis egyre kevésbé szükséges a diploma?

- Számos területen, többek között mérnöki vagy pénzügyi tevékenység esetén továbbra is elengedhetetlen a szakirányú felsőoktatási diploma. De még itt is fontos a tudás folyamatos frissítése, hisz a szükséges ismeretek gyorsan változnak. Ezek megszerezhetőek online képzéseken is, de esetenként még eme kurzusok se tartanak lépést a változásokkal. A munkaadóknak ezért a legfontosabb a szakmai tapasztalat, hisz élesben lehet a legtöbbet tanulni.

- Például hol?

- Egy szakirányú végzettséggel nem, de három éves tapasztalattal rendelkező HR-est jó eséllyel előbb felvesznek, mint ha valaki csak papírral érkezik. Egyre több cég indít informatikai gyorstalpalókat: itt 4 hónap-másfél év alatt elsajátíthatóak a szakma alapjai. A munkaadók örömmel fogadják az itt végzőket. Akkora a hiány fejlesztőkből, hogy nincs idejük kivárni a 3-5 évet, mire az egyetemisták végeznek.

Szerző