Előfizetés

Visszalőtt az Auróra

B. A.
Publikálás dátuma
2017.11.02. 06:05
Jobban szerette a hatalom, ha zárva van. FOTÓ: Tóth Gergő

Bizonyossá vált, hogy jogszerűtlen volt mindkét határozat, amellyel az Auróra nevű, ellenzéki programokat és civil szervezeteket is befogadó közösségi tér bezáratásáról döntött a fideszes Kocsis Máté vezette VIII. kerület jegyzője. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ugyanis keddi jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte az Auróra-Kert – vagyis a létesítmény kerthelyiségének – bezárását elrendelő határozatot. Az Aurórát működtető kft.-t a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte, a civil szervezet pedig azt közölte: a bíróság szerint a jegyzőnek nem volt jogalapja a bezáratásra. A mostani ítéletet megelőzően, még augusztusban a közösségi hely zárt részét, az Auróra Kioszkot bezárató önkormányzati határozatot semmisítette meg a Fővárosi Kormányhivatal.

Az Auróra kálváriája – mint arról többször írtunk – a nyáron azzal kezdődött, hogy egy budapesti szélsőjobboldali konferencián Nick Griffin, a hírhedt brit fajvédő Soros György magyarországi főhadiszállásaként írta le a szórakozóhelyet. Mintha csak ennek folytatása lett volna, júniusban rendőrök szállták meg a közösségi teret. Az intézkedés 14 órán keresztül tartott, 117 embert igazoltattak, 15 huszonéves fiatalt állították elő. A nagyszabású akció azonban szerény eredményt hozott: drogterjesztőt nem fogtak, az egy embernél talált legnagyobb „kábítószergyanús növényi anyag” mennyisége pedig nem érte el a 2 grammot. Mindezek után lépett mégis a józsefvárosi önkormányzat, amely rendőri kezdeményessel, lakossági nyomással, közbiztonsági érdekkel, részben pedig a „vonatkozó engedély” hiányával indokolta a bezárást.

DK: állampolgárság igen, szavazati jog nem

– Ne Sydney-ből, Caracasból vagy Székelyudvarhelyről döntsék el, hogy milyen legyen a magyar egészségügyi vagy nyugdíjrendszer – többek között emiatt kezd aláírásgyűjtésbe a Demokratikus Koalíció annak érdekében, hogy ne vehessenek részt a választáson azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit. Gyurcsány Ferenc, az ellenzéki párt elnöke a távirati iroda szerint hangsúlyozta: az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit, de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, a Magyarországon élők miként éljenek. Azt a volt miniszterelnök elismerte: a választás előtt öt hónappal nem látnak esélyt a választási törvény ilyen tartalmú módosítására, ám az a céljuk, hogy a hatalom „meghallja az emberek szavát”.

Gyurcsány szerint ugyanis Orbán Viktorék 2004 óta folyamatosan tematizálják a közbeszédet, és szembeállítanak magyart magyarral. – Az a kérdés, hogy miként kell együttműködnie a trianoni trauma után a határon belül maradt és a határon kívül rekedt magyarságnak – fogalmazott a DK elnöke, hozzátéve: ő miniszterelnökként azt képviselte, hogy uniós tagságunk révén a trianoni trauma felszámolható. Ám a kettős állampolgársággal járó szavazati jog nem ezt, hanem a mai kormány hatalmi érdekeit szolgálja. A volt kormányfő szerint ugyanis a 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz a határon túli magyarok szavazatával szerzett kétharmados többséget. „Az ehhez szükséges egy mandátum a határon túlról jött” – jelentette ki. Itt érdemes felidézni az akkori adatokat: az érvényes levélszavazatok 95,49 százalékát a Fidesz-KDNP pártszövetség kapta, a Jobbikra 2,28 százalék, a baloldali összefogásra 1,16 százalék, az LMP-re pedig 0,45 százalék voksolt (összesen 128 ezer érvényes határon túli voksról volt szó – a szerk.)

Gyurcsány bejelentése nem aratott osztatlan sikert a pártok körében.

Újabb hivatali sztrájkok jöhetnek tavasszal

G.E.
Publikálás dátuma
2017.11.02. 06:03

Földiák András, a SZEF elnöke szerint be kellene vezetni a diplomás minimálbér kategóriáját.

Országos közszolgálati megmozdulásokat szervez 2018 első negyedévében a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), ha a kormány nem dönt a köztisztviselők és közalkalmazottak bérhelyzetének javításáról. Erről a konföderáció Ügyvivő Testülete hozott döntést, miután a központi bértárgyalásokra kizárólagos jogosítványokkal rendelkező Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) az a megállapodás született, hogy nem nyúlnak a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly egészen 2022-ig elfogadott emelési üteméhez.

A közszféra érdek-képviselete egyrészt tiltakozik az ellen, hogy a részvételük nélkül döntenek a közszolgáltatásokban dolgozó 690 ezer ember fizetéséről, másrészt elfogadhatatlannak tartja a tavalyi bérmegállapodás hatására teljesen összenyomott bértáblákat. A Földiák András elnök közleményében úgy fogalmazott: a kezdők bére ma alig marad el a 30 éve a pályán lévő professzorokétól, ami a tudás és tapasztalat állami megbecsülésének teljes hiányáról árulkodik. Ezért a SZEF azonnali tárgyalásokat sürget a minimálbérről és a garantált bérminimumról, továbbá egy új kategória, a diplomás minimálbér bevezetéséről.

Szövetségi szintre emelt követelésüket először a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) fogalmazta meg, azt javasolva, hogy 2018. január 1-től a közszolgálatban dolgozók számára a minimálbér 145 ezer forintos legyen az érvényben lévő megállapodásban szereplő 138 ezer helyett, a szakmunkás bérminimum a tervezett 180 500 helyett emelkedjen 188 500 forintra, a felsőfokú végzettségűek pedig kapjanak ennél 30 százalékkal többet. A harmadik bérkategória, a 245 ezer forintos diplomás minimálbér bevezetésére azért lenne szükség a SZEF szerint, mert az ország fejlődésének akadálya, ha nincs elég felkészült szakember a közszolgáltatásokban, márpedig az egészségügyi, oktatási és hivatali létszámhiány egyre súlyosabb hazánkban.

Az országos megmozdulások előkészítését azután jelentette be a tömörülés, hogy több mint egy éve nem kaptak érdemi választ a kormánytól a béremelést sürgető kezdeményezéseikre.