Egy brémai szupermarketben is lövöldözés volt

Lövöldözés volt egy brémai szupermarketben csütörtökön, egy ember megsebesült - közölte a németországi nagyváros rendőrsége. A közlemény szerint az eset reggel történt, a város nyugati részén történt. Egy férfi súlyosan megsebesült. Az elkövető szökésben van, nagy erőkkel keresik. Arra utaló jelek nincsenek, hogy a lakosságot veszély fenyegetné részéről. Tettének indítéka egyelőre ismeretlen - áll a közleményben.

lásd még: Lövöldözés, halottak egy coloradói szupermarketben

Szerző
2017.11.02 13:23

Nem segít az áfacsökkentés sem, drágul szinte minden élelmiszer

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Akár tíz százaléknál is nagyobb mértékben emelkednek év végéig az élelmiszerárak a takarmány, az energiaárak, a bérek növekedése miatt. Több termék esetében az öt százalékos áfa csak a még erőteljesebb drágulást ellensúlyozza.
Mélyebben kell a zsebébe nyúlnia a fogyasztóknak, ha sertés-, illetve baromfihúst, kenyeret, tejet, vagy tejterméket akarnak vásárolni. Bár termékenként is eltérő mértékben, de átlagosan 10-12 százalékkal emelkednek az év végéig a legfontosabb élelmiszerek árai. A sertéscomb például kilónként 120-130, a csirke mellfilé 150-160 míg a kenyér minőségtől, fajtától függően 25-80 forinttal kerülhet többe. Az UHT és az ESL tej csak azért nem drágul, mert évekig tartó huzavona után a kormány végül beadta a derekát, és engedett a szakmai és érdekvédelmi szervezetek kérésének és 2019. januárjától az 5 százalékos áfa körbe kerülnek. Az élelmiszerláncok 8-10 százalékos tejárcsökkentéssel számolnak, de nagy kérdés, hogy ebből mi valósulhat meg. Azt ma még nehéz megmondani, mikor jut a tej a sertéshús sorsára, vagyis milyen gyorsan tűnik el a kedvezményes áfa hatása a fogyasztói árakból. A sertéscombnál maradva, jelenleg átlagosan 1210 forint kilója, ami a 2015-től érvényes 5 százalékos áfakör bevezetése óta eltelt 2,5 év alatt 16 százalékos drágulást jelent.
Az áremeléseknek egyszerre vannak hazai és nemzetközi okai. Több mint 10 százalékkal kevesebb búza termett az idén, a tavalyi 5,2 millió tonna helyett 4 825 ezer tonnát takarítottak be. A takarmánybúza aratáskori induló ára 2017-ben tonnánként 43–44 ezer forint volt, 2018. nyarán ez már eleve 47-48 ezerről indult, de már inkább az 50 ezerhez közelít. A kukorica tonnánkénti ára egy évvel ezelőtt átlagosan 40 ezer forint körül volt, míg idén már 44 ezerért kínálják. Az időjárás nemcsak Magyarországon, de Európa és a világ több, nagy gabonatermelő országában sem kedvezett a jó termésnek. Oroszországban és Ukrajnában 25-30 százalékkal kisebb volt a termés a tavalyihoz képest. 
A sertéshús termelői árában a takarmány aránya eléri a 70, de a baromfi esetében is 60-65 százalékot, ami meghatározza az átadási árakat. A sertéstartók az árak csökkenésére számítottak ugyan az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése miatt, de végül ez nem következett be, mert a Romániában fertőzés miatt levágott mintegy 100 ezer jószág hiányt teremtett az export piacokon. Ha a járvány nem terjed tovább, akkor az Európában felhalmozódó készletek mérsékelhetnék a drágulás ütemét. Ellenkező esetben a folyamat felgyorsulhat. A nyerstej árát a feldolgozóipar szeptembertől 12 százalékkal, a többi tejtermékét 5-7 százalékkal emelte, mert az átlagos 0,5 százalékos profit nem elegendő sem a fejlesztésekre, sem a termelői tej átvételi árának emelésére. Márpedig a tejágazatban is növekedtek a költségek, a 38-40 százalékkal nőttek az  energia, a 8-10 százalékkal pedig az üzemanyagárak, míg a bérekre két év alatt átlagosan egyharmaddal többet fordítottak a cégek. A fejlesztésekhez pedig megfelelő profitra van szükség – nyilatkozta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. Legalább ilyen fontos, hogy a termelők se veszteséggel állítsák elő a nyers tejet, hiszen jelenleg a hazai átlagos felvásárlási ár 91,4 forint, miközben az önköltség ennél magasabb, vagyis a tejgazdaságok veszteséggel működnek. A feldolgozóknak emelniük kell a felvásárlási árakat, hiszen létérdekük a termelők talpon maradása. Novembertől a feldolgozóipar további, igaz, a szeptemberinél kisebb mértékű áremelésre készül. A feldolgozóipar óriási munkaerőhiánnyal küzd mert magasabb bérek miatt elmennek a dolgozók, ezért a tejágazatban jövőre is emelni kell a betanított munkások bruttó 180-200 ezer, valamint a szakmunkások a 300-350 ezer forintos fizetését. Emellett erősíteni kell az automatizálást. A baromfihús is drágább lesz a takarmányárak és a kínálati piac szűkülése miatt. Az olcsó dél-amerikai, főleg brazíliai csirkeimport ugyanis elsősorban a szalmonella fertőzés miatt alaposan visszaesik 2018-ban. A tavalyi 500 ezer tonna, jellemzően mellfilé helyett, legföljebb 250-300 ezer tonna érkezik. A hazai baromfiforgalom nagyjából 50 százaléka a csirke, s élősúlyban számolva ez évi 300-330 ezer tonnát tesz ki. Termékféleségenként eltérő mértékben, de átlagosan a baromfihús is 10-15 százalékkal drágul idén. A baromfihús ára európai szinten is emelkedik az említett okok miatt. A hazai 5 százalékos áfának köszönhetően kisebb mértékű a drágulás, mint azokban az országokban, ahol a baromfihús áfája magasabb. Az árakat nemcsak a költségek növekedése mozdíthatja feljebb, hanem az is, hogy idén ősszel is lesz-e madárinfluenza járvány, és sajnos rossz előjel, hogy Oroszországban egy új vírustörzs jelent meg – mondta lapunknak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BAT) elnöke, igazgatója. A szakember szerint ha a dél-amerikai országok és az unió között létre is jön a baromfi hús importjáról szóló megállapodás, az egyelőre csak elméleti lehetőség lesz, hiszen többnyire egyikük sem teljesíti az uniós állategészségügyi előírásokat. Így az olcsó dél-amerikai baromfi egyelőre nem nyomja le az európai árakat.

Tárgyalnak az árakról

Az áremeléseket korlátozza a kereskedelemben az éles verseny, illetve a hazai vásárlók árérzékenysége. Kétségtelen, hogy egyes élelmiszerek esetében megindult egy drágulási folyamat, de a termékpálya minden szereplőjének nemcsak az az érdeke, hogy talpon tudjon maradni, hanem az is, hogy a fogyasztók ne vásároljanak kevesebbet, mert a legalapvetőbb élelmiszereken kívül sok terméknél az áremelkedés forgalom csökkenéssel jár – említette Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A termelők, feldolgozók, kereskedők ártárgyalásain dől el, mi az az ár, amit a vásárló még elfogad. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolti árak között is van különbség ugyanazon termék esetében is.   

2018.09.24 08:00
Frissítve: 2018.09.24 08:00

Nők a politika csúcsain

Publikálás dátuma
2018.09.23 23:17

Fotó: AFP/ Martin Oulellet-Diotte
Társadalmaink politikai, gazdasági, szociális kihívásainak megoldásában alapvető láncszemek a nők, mondta Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter annak a kétnapos, péntek-szombaton rendezett találkozónak a megnyitóján, amelyen a világ női külügyminiszterei vettek részt. Pillanatnyilag az ENSZ 193 tagállama közül 30-ban áll nő a diplomácia élén, a montreáli találkozón 18 ország és az Európai Unió képviseltette magát. Első alkalommal 2006. szeptember 23-án, az ENSZ Közgyűlés keretében, akkor hivatalban lévő Madeline Albright amerikai külügyminiszter kezdeményezésére ültek le egyeztetni a női külügyminiszterek. Tavaly december 4-én, Brüsszelben, az EU-Kanada miniszteri szintű vegyes bizottság első ülése arról is döntött, hogy az „EU és Kanada eltökélten együttműködik a nemek közötti egyenlőség és a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának növelése ügyében”. A bizottság megállapodott abban, hogy az EU és Kanada közösen fogja betölteni a 2018-as női külügyminiszteri találkozó elnöki tisztét, Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője illetve Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter vezetésével. Idén májusban a G7-ek torontói külügyminiszteri találkozóján már azt jelezték, a nemek egyenjogúságának kérdése a G7 prioritásai közé tartozik. A hétvégi montreáli találkozón program szerint négy témakör szerepelt: a nők részvétele és női vezetők a politikában, a demokrácia megerősítése, a béke és biztonság, valamint a nemi alapú erőszak. Mogherini és Freeland  mellett jelen volt Dél-Afrika, Andorra, Bulgária, Costa Rica, Horvátország, Dominika, Ghána, Guatemala, Honduras, Indonézia, Kenya, Namíbia, Norvégia, Panama, Ruanda, Santa Lucia, Svédország. Amint a jelenlévők jegyzéke is mutatja, Európa nem éllovas a női vezető diplomaták tekintetében. De általában a nők politikai szerepvállalás terén sem az öreg kontinens áll a legjobban. Az Interparlamentárius Unió (IPU) összesítése szerint a 193 ENSZ tagállam közül a női parlamenti képviselet terén Ruanda az első 61,3 százalékkal. Második Kuba 53,2, harmadik Bolívia 53,1, negyedik Mexikó 48,2 százalékkal, az első tízbe egyetlen európai állam, Svédország került be a 9. helyen 43,5 százalékkal. Az első húszban még öt európait találunk - Finnország 11., 42 százalékkal, Norvégia 13., 41,4, Franciaország 14., 39,6 százalékkal, 16. Spanyolország 39,1 és 20. Macedónia 38,3 százalékkal. Az európai országok közül az utolsók Málta és Magyarország. Málta 150. helyen áll 11,9 12 százalékkal. Az áprilisi választásokon a budapesti parlament 199 mandátuma közül 23 került nőhöz, ami 11,53 százalék és a  158. helyet jelenti. Egy férfi képviselő visszalépésével előreugrottunk a 149. helyre 

Magyarország

Magyarország 20 év alatt a 42 helyről zuhant európai utolsóvá. Hazánkban egyetlen női külügyminiszter volt, Göncz Kinga 2006-2009 között Közvetlen szomszédaink mind megelőznek. Az IPU rangsorban Ukrajna a 148., 12,3 százalékkal, az uniós szomszédok közül legrosszabb Szlovákia helyezése, a 100. Olyan muszlim országok is megelőznek, mint Szaúd-Arábia (101.), Afganisztán (55.) vagy Albánia (54.). Jelenleg egy női miniszter van Magyarországon, az elmúlt ciklusban egy sem volt. Romániában, Szerbiában női miniszterelnök van, Horvátországban az államfő és a külügyminiszter is nő. Dél-Koreában például a védelmi miniszter és a külügyminiszter is nő. Magyarország a gender esélyegyenlőségi rangsorban a 103.   

2018.09.23 23:17