Előfizetés

Sokkoló a Föld állapota

Publikálás dátuma
2017.11.03. 06:15

Riasztó adatokat közöl a Természetvédelmi Világalap (WWF) 2016-os Élő Bolygó Jelentése: a Földön található gerinces fajok populációi 58 százalékkal szorultak vissza, míg az édesvizekben megfigyelt populációk 81 százalékos csökkenést mutatnak az 1970-es adatokhoz képest.

A legnagyobb mértékben az édesvízi fajok sínylették meg az elmúlt évek kizsákmányoló folyamatait. Az édesvízi élőhelyek, amilyenek a vizesélőhelyek, folyók és tavak, különösen jelentős értéket hordoznak az emberi élet fennmaradása szempontjából. Ezen fajok populációinak mérete azonban 81 százalékos visszaesést szenvedett el az utóbbi négy évtizedben.

A tengeri élőhelyek sincsenek sokkal jobb helyzetben. Közöttük a Föld legnagyobb fajgazdagságú élőhelyeinek számító korallzátonyok vannak a legnagyobb veszélyben. A tudósok elemzése szerint 2015-2016-ban történt meg a földtörténet harmadik legnagyobb mértékű pusztulása, ami miatt a zátonyok háromnegyede van a teljes elhalás közvetlen veszélyében.

A populációk csökkenésének még mindig az egyik legfőbb oka az emberi tevékenység, illetve ennek hatására felgyorsult éghajlatváltozás. "A jelentésből világosan kitűnik, hogy a globális gazdasági folyamatok teljes és haladéktalan átalakítására van szükség egy fenntartható, egyetlen bolygó erőforrásainak megfelelő mértékű termelői-fogyasztói magatartás eléréséhez" - foglalta össze Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

"Az édesvízi élőhelyeket különösen nehéz megóvni, hiszen ezek jelentős mértékben ki vannak téve az ember okozta változásoknak. A folyószabályozások, a gátak, a vízszennyezés, az inváziós fajok és a nem fenntartható vízhasználat okozta ártalmak visszaszorításában csakis szemléletváltozással lehet eredményeket elérni" - foglalta össze Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely védelmi programjának vezetője.

Az élőhelyek pusztulása és eltűnése

Arra utal, amikor egy faj élőhelyének környezete átalakul. Ezt leggyakrabban a következők idézik elő: fenntarthatatlan gazdálkodás, fakitermelés, közlekedés, lakhatási célú vagy kereskedelmi célú fejlesztések, energiatermelés és bányászat. Az édesvízi élőhelyek számára a folyóvizek feldarabolódása, valamint a vízkivétel jelenti a legnagyobb veszélyt.

Fotó: AFP/Gilles Petetin/Biosphoto

Fotó: AFP/Gilles Petetin/Biosphoto

A fajok túlzott kizsákmányolása

Közvetlen kizsákmányolásról fenntarthatatlan vadászat és orvvadászat, valamint betakarítás esetében beszélünk, függetlenül attól, hogy közvetlen fogyasztási vagy kereskedelmi céllal történik. Közvetett kizsákmányolásról akkor beszélünk, amikor egy nem célzott fajt pusztítunk akaratlanul; ilyen például halászterületeken a járulékos fogás.

Környezetszennyezés

A környezetszennyezés közvetlen hatással van az egyes fajokra, mert a túlélésre alkalmatlanná teszi élőhelyüket (ez történik például olajszennyezés esetében). A környezetszennyezés közvetett módon is érinti a fajokat, mivel befolyásolja a táplálékszerzést és a szaporodást is, ami idővel a populációk számának csökkenéséhez vezet.

Invazív fajok és betegségek

Az invazív fajok elveszik az őshonos fajok élőhelyét, táplálékát és egyéb forrásaikat, sokszor közvetlenül is pusztítják az őshonos fajokat, illetve olyan betegségeket terjeszthetnek, melyek korábban nem voltak jelen az adott környezetben.

Éghajlatváltozás

A hőmérséklet változása miatt egyes fajoknak alkalmazkodniuk kell, ki kell terjeszteniük élőhelyüket, hogy megfelelő éghajlatot találjanak.

Élő Bolygó Index
A WWF és a Londoni Zoológiai Társaság készíti el kétévente a biológiai sokféleség változásait mutató trend-analízist. A változások mérésére meghatározták az úgynevezett Élő Bolygó Indexet (LPI), melyet a gerinces állatfajok előfordulásának változásai mentén kalkulálnak. Ez nem egy pontos egyedszámot jelölő adat, sokkal inkább egy olyan index, amely megmutatja a vadon élő madár-, emlős-, hüllő-, kétéltű- és halpopulációk méreteinek változásait. A 2016-os Élő Bolygó Index a 2012-ben lezárt kutatási adatok feldolgozását közli, és figyelembe veszi az azóta 668 fajra és 3772 populációra összegyűlt adatokat is.

Tabon nem a "migránsoktól" félnek a legjobban - Hanem?

Fónai Imre írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.11.03. 06:08
A FÉNYKÉP A SZERZŐ FELVÉTELE
Miközben a dolgozók a bérekre panaszkodnak Tabon, aggódva figyelik a híreket, amelyek szerint robotokkal váltja ki a "melósokat" a kisváros legnagyobb munkaadója.

A friss álláshirdetések most például operátorokat, targoncavezetőket, minőségellenőröket, szalagtöltőket keresnek.

Nemcsak az alig több mint négyezres lélekszámú, a Balatontól 25 kilométerre fekvő Tab, hanem az egész hátrányos helyzetű kistérség számára csapással érne fel, ha bezárna, vagy termelését automatizálná a Flex, Somogy megye legnagyobb foglalkoztatója. Márpedig az utóbbi hetekben az elbocsátások miatt a bezárásról és a robotizálásról is felröppentek hírek.

– Gyere, Gyuri, nyilatkozz, mondd el, milyen jó a Flex! – szólítja meg a tabi üzem kapuján kilépő kollégáját egy fiatalember.

– Persze, hogy jó. Holnap is jövök! – feleli a kissé kopaszodó Gyuri.

Délután két óra, műszakváltás a Flex (korábban Flextronics) tabi gyáregységében. Tucatnyi busz fut be majdnem egyszerre, Bedegkér, Szakcs, Tamási és számos más település nevét olvashatjuk rajtuk. Gyors felszállás és már indulnak is a munkásjáratok a szélrózsa minden irányába. Hamar kiürül az imént még cigarettázóktól, diskurálóktól zsúfolt hatalmas parkoló. A tabi gyár megrendeléstől függően 1600-2000 dolgozót „szív fel” a régióból.

- Valahol dolgozni kell - fújja rám a füstöt egy hölgy felszállás előtt, amikor arról érdeklődöm, igazak-e a hírek, hogy egye kevesebb a dolgozó és így a megrendelés is. (A tabi üzem a Napi.hu szerint az eddig készített 16 terméktípusból már csak 9-et gyárt, mert több partnercég visszamondta a megrendelést a munkaerőhiány okozta fennakadás miatt, s mert nem látja biztosítottnak a minőségi munkát, valamint a határidőre történő feladatvégzést.)

- Á, ez Tabon megszokott, hol dolgozókat vesznek fel, hol meg elküldik őket, folyton óriási a változás, attól függően, éppen mennyi a megrendelés - feleli egy fiatal hölgy arra a kérdésemre, hogy nagyobb-e a baj, mint eddig bármikor.

- Most az a legfőbb gond, hogy egyre silányabb munkaerőt hoztak, olyanokat, akik a kevés pénzért se lázadoztak; romániai vendégmunkásokat, meg fogyatékosokat. Csakhogy ezzel a minőség is visszaesett. Az a baj, hogy túl nagy a követelmény, a fizetés meg gyenge. Aki csak tud, menekül.

- Hová, külföldre?

- Van, aki oda, más közelebb, ahol jobbak a körülmények.

- Tamásiban is van egy elektronikai cég, ott 160 ezret is meg lehet keresni, és csak két műszak van, nem három, mint itt. Meg is pályáztam egy állást - állítja egy középkorú, szintén a buszára váró férfi. - 150 ezer az alapbérem és legutóbb 120 ezret kaptam... Jó, nem? A túlórát se akarják rendesen megfizetni, legutóbb kétszer négy óráért kaptam ötezret, ennyiért hülye leszek legközelebb.

- Tabon csak az marad meg, akinek nincs más lehetősége – mondja egy huszonéves, közeli községben élő férfi. - De az a térség tragédiája lenne, ha tovább romlana a helyzet és esetleg bezárna az üzem. Már most is 60-80 kilométerről hozzák buszok a dolgozókat, már Pécs mellől is járnak és hallani, hogy Szegedről toboroznak, de azt is, hogy robotok fognak fölváltani bennünket. Na, az lesz a szép világ!

A Flex Somogy megye legnagyobb foglalkoztatója – az anyacég a világ egyik legjelentősebb elektronikai bérgyártója –, 2015-ben a hazai vállalatok rangsorában a tizenegyedik volt 510 milliárd forintos bevételével. Magyarországon a tabin kívül öt telephelyen csaknem hétezer főt foglalkoztatnak.

A friss álláshirdetések Tabra most például operátorokat, targoncavezetőket, minőségellenőröket, szalagtöltőket keresnek, a Napi.hu azonban rátalált a társaság beszámolójában a robotokra, amire az általunk megszólaltatott fiatal dolgozó is utalt. Azt írják, hogy 2018-ban „a munkaerővel kapcsolatos negatív hatások enyhítését” is várják attól, hogy „nagy hangsúlyt fektetnek a gyártási automatizálás fejlesztésére”.

- Szó sincs arról, hogy be akarnák zárni a gyárat, de még a termelés megszokott ingadozásánál nagyobb visszaeséséről sem, ezekre a hírekre a térég számára megnyugtató választ adtak az illetékesek – fogalmazott lapunknak Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere. Schmidt egyébként úgy látja, rövidesen az országon belül is elindul egyfajta elvándorlás, méghozzá az élhetőbb kistérségek felé. A tabi polgármester szerint települése kedvező fekvése vonzó lehet, a városfejlesztéssel is a műszaki értelmiséget szeretnék családostul még inkább Tabra vonzani.

– Létszámproblémák a Flexnél is vannak, ezt nem tagadták a cégvezetők – folytatta a polgármester. – De ma már az egész Dunántúlra jellemző, hogy egyre nehezebb munkaerőt találni. Éppen az a gond, hogy emiatt egyre nehezebb határidőre teljesíteni a megrendeléseket. A robotizáció viszont maga a jövő az iparban.

Tabon nem a "migránsoktól" félnek a legjobban - Hanem?

Fónai Imre írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.11.03. 06:08
A FÉNYKÉP A SZERZŐ FELVÉTELE
Miközben a dolgozók a bérekre panaszkodnak Tabon, aggódva figyelik a híreket, amelyek szerint robotokkal váltja ki a "melósokat" a kisváros legnagyobb munkaadója.

A friss álláshirdetések most például operátorokat, targoncavezetőket, minőségellenőröket, szalagtöltőket keresnek.

Nemcsak az alig több mint négyezres lélekszámú, a Balatontól 25 kilométerre fekvő Tab, hanem az egész hátrányos helyzetű kistérség számára csapással érne fel, ha bezárna, vagy termelését automatizálná a Flex, Somogy megye legnagyobb foglalkoztatója. Márpedig az utóbbi hetekben az elbocsátások miatt a bezárásról és a robotizálásról is felröppentek hírek.

– Gyere, Gyuri, nyilatkozz, mondd el, milyen jó a Flex! – szólítja meg a tabi üzem kapuján kilépő kollégáját egy fiatalember.

– Persze, hogy jó. Holnap is jövök! – feleli a kissé kopaszodó Gyuri.

Délután két óra, műszakváltás a Flex (korábban Flextronics) tabi gyáregységében. Tucatnyi busz fut be majdnem egyszerre, Bedegkér, Szakcs, Tamási és számos más település nevét olvashatjuk rajtuk. Gyors felszállás és már indulnak is a munkásjáratok a szélrózsa minden irányába. Hamar kiürül az imént még cigarettázóktól, diskurálóktól zsúfolt hatalmas parkoló. A tabi gyár megrendeléstől függően 1600-2000 dolgozót „szív fel” a régióból.

- Valahol dolgozni kell - fújja rám a füstöt egy hölgy felszállás előtt, amikor arról érdeklődöm, igazak-e a hírek, hogy egye kevesebb a dolgozó és így a megrendelés is. (A tabi üzem a Napi.hu szerint az eddig készített 16 terméktípusból már csak 9-et gyárt, mert több partnercég visszamondta a megrendelést a munkaerőhiány okozta fennakadás miatt, s mert nem látja biztosítottnak a minőségi munkát, valamint a határidőre történő feladatvégzést.)

- Á, ez Tabon megszokott, hol dolgozókat vesznek fel, hol meg elküldik őket, folyton óriási a változás, attól függően, éppen mennyi a megrendelés - feleli egy fiatal hölgy arra a kérdésemre, hogy nagyobb-e a baj, mint eddig bármikor.

- Most az a legfőbb gond, hogy egyre silányabb munkaerőt hoztak, olyanokat, akik a kevés pénzért se lázadoztak; romániai vendégmunkásokat, meg fogyatékosokat. Csakhogy ezzel a minőség is visszaesett. Az a baj, hogy túl nagy a követelmény, a fizetés meg gyenge. Aki csak tud, menekül.

- Hová, külföldre?

- Van, aki oda, más közelebb, ahol jobbak a körülmények.

- Tamásiban is van egy elektronikai cég, ott 160 ezret is meg lehet keresni, és csak két műszak van, nem három, mint itt. Meg is pályáztam egy állást - állítja egy középkorú, szintén a buszára váró férfi. - 150 ezer az alapbérem és legutóbb 120 ezret kaptam... Jó, nem? A túlórát se akarják rendesen megfizetni, legutóbb kétszer négy óráért kaptam ötezret, ennyiért hülye leszek legközelebb.

- Tabon csak az marad meg, akinek nincs más lehetősége – mondja egy huszonéves, közeli községben élő férfi. - De az a térség tragédiája lenne, ha tovább romlana a helyzet és esetleg bezárna az üzem. Már most is 60-80 kilométerről hozzák buszok a dolgozókat, már Pécs mellől is járnak és hallani, hogy Szegedről toboroznak, de azt is, hogy robotok fognak fölváltani bennünket. Na, az lesz a szép világ!

A Flex Somogy megye legnagyobb foglalkoztatója – az anyacég a világ egyik legjelentősebb elektronikai bérgyártója –, 2015-ben a hazai vállalatok rangsorában a tizenegyedik volt 510 milliárd forintos bevételével. Magyarországon a tabin kívül öt telephelyen csaknem hétezer főt foglalkoztatnak.

A friss álláshirdetések Tabra most például operátorokat, targoncavezetőket, minőségellenőröket, szalagtöltőket keresnek, a Napi.hu azonban rátalált a társaság beszámolójában a robotokra, amire az általunk megszólaltatott fiatal dolgozó is utalt. Azt írják, hogy 2018-ban „a munkaerővel kapcsolatos negatív hatások enyhítését” is várják attól, hogy „nagy hangsúlyt fektetnek a gyártási automatizálás fejlesztésére”.

- Szó sincs arról, hogy be akarnák zárni a gyárat, de még a termelés megszokott ingadozásánál nagyobb visszaeséséről sem, ezekre a hírekre a térég számára megnyugtató választ adtak az illetékesek – fogalmazott lapunknak Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere. Schmidt egyébként úgy látja, rövidesen az országon belül is elindul egyfajta elvándorlás, méghozzá az élhetőbb kistérségek felé. A tabi polgármester szerint települése kedvező fekvése vonzó lehet, a városfejlesztéssel is a műszaki értelmiséget szeretnék családostul még inkább Tabra vonzani.

– Létszámproblémák a Flexnél is vannak, ezt nem tagadták a cégvezetők – folytatta a polgármester. – De ma már az egész Dunántúlra jellemző, hogy egyre nehezebb munkaerőt találni. Éppen az a gond, hogy emiatt egyre nehezebb határidőre teljesíteni a megrendeléseket. A robotizáció viszont maga a jövő az iparban.