Metró - Félmilliárdot kaszált egy ügyvédi iroda a BKV-tól

Publikálás dátuma
2017.11.02 19:34
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Hiába a káosz és a botrányok sora, a vitás metróügyekkel és a beszerzésekkel is nagyon jól jár a Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda, amely csaknem félmilliárdot kaszált már a BKV-tól.

Minél több volt a baj a metrókkal, és minél nagyobb volt a főváros beszerzése, annál jobban ment a Perenyei és Társa Ügyvédi Irodának az elmúlt években – derült ki lapunk összesítése nyomán. Az iroda, amelyet az első Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának államtitkára, Perenyei Tamás visz, hat év alatt közel félmilliárd forintnyi megbízást kapott. Egyik figyelemre méltó feladata a BKV és a 222 metrókocsit szállító orosz Metrovagonmas közötti 69 milliárd forintos szerződés előkészítése volt.

A BKV közlése szerint 2013 és 2017 között, évente átlagosan 19,2 millió forintot kapott a társaság erre a feladatra. Nem is az összeg, hanem a 2013-as kezdési dátum az érdekes: az ugyanis csak 2015 júliusa óta ismert, hogy egyáltalán létrejön a szerződés a Metrovagonmassal, hiszen ekkor hirdette ki a BKV a szerelvények felújítására kiírt tender eredményét. Márpedig akkor érdemes megbízni egy ügyvédi irodát azzal, hogy készítsen elő egy szerződést, ha már tudható, kivel, milyen tárgyban, milyen feltételekkel kell megkötni azt. Nem tudni, milyen jogi feladatok álltak elő korábban ebben az ügyben, hiszen a szerződéskötés előtt csak a közbeszerzési eljárás lebonyolítása volt a kényszer, amire a BKV-nak van saját jogi apparátusa.

A BKV-tól kapott válaszok alapján 2013-ban Perenyeiék már dolgoztak a két évvel később megkötendő szerződésen, méghozzá úgy, hogy csak 2014 augusztusában határozott a Fővárosi Közgyűlés arról, Budapest egyáltalán megpályáztatja a szerelvények felújítását. Az erről szóló felhívást is ebben a hónapban tette közzé a BKV, vagyis a Perenyei és Társa már jóval azelőtt dolgozhatott az oroszokkal kötendő szerződésen, hogy egyáltalán eldőlt volna, lesz-e, és ha igen, kivel.

Perenyeiék más megbízásokat is kaptak metrós ügyekben, azokért is tisztességesen fizetett és fizet az irodának a BKV. A 2-es és a 4-es metróvonalak szerelvényeit gyártó Alstom elleni perben való képviseletért 2011 és 2017 között évente 40 millió forintért bízták meg a jogászokat – közölte a Népszavával a BKV. Az elmúlt hét év során tehát ez a megbízásuk 280 millió forintot tett ki. A per 2010 novemberében kezdődött, miután az Alstom-szerelvények nem kaptak típusengedélyt, a késedelmes teljesítés miatt pedig a BKV lehívta a francia gyártó hasonló esetekre fenntartott bankgaranciáját. Ezt támadta meg az Alstom, a pert a BKV első fokon elvesztette, majd az eljárás 2011 májusában egy versailles-i bíróságon folytatódott.

A BKV azt is tudatta lapunkkal, hogy az évi átlagosan 40 millió forintos ügyvédi számlák kiegyenlítésébe 2015-ben az Európai Unió is beszállt, legalábbis erre a célra is használtak fel brüsszeli pénzt. Az Alstommal ráadásul nem csak a késedelem miatt került perbe a BKV, de viták maradtak a szerződés módosítása után is: a közlekedési vállalat követelése 10 milliárd, a franciáké 11 milliárd forint.

A fentiekhez képest csekély az az összeg, amit „a Siemens-szerződéssel kapcsolatban felmerült jogviták" miatti feladatok ellátásáért kapott az iroda. Ezért évente átlagosan 6,8 millió forint, 2011-2017 között összesen 48 millió forint megbízási díjat fizettet a BKV. A jogvitát úgy sikerült elrendezni, hogy a Siemens, egy kormánydöntésnek köszönhetően, 9 milliárd forintos fájdalom díjat kapott.

Mindez azt jelenti, hogy a vitás metróügyekkel és a beszerzésekkel is nagyon jól jár a Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda. A szerelvényvásárlás 96 milliós, az Alstom-per 280 milliós, a Siemens-eset pedig 48 milliós megbízást, vagyis 2011 óta összesen 424 millió forintot hozott a társaságnak. Lapunk megkereste Perenyei Tamást, aki azonban egyetlen kérdésünkre sem kívánt válaszolni.

Homályosan
A Metrovagonmassal kötött szerződésnek van egy másik feltűnő formai sajátossága, egyik oldalon sem olvasható tisztán a Perenyei Ügyvédi Iroda pecsétje. Úgy tűnik, mintha kerülni akarták volna az azonosíthatóságot az oldalakon, vagy az történhetett, hogy valamilyen okból a 48 pecsételés egyikét se tudták úgy elvégezni, hogy olvasható legyen. Nem vettek példát a szerződésben közreműködő kollégáiktól, az oroszokat képviselő Illés Géza Márton ügyvédi irodától, amelynek sikerült tisztán lepecsételni a teljes dokumentumot.

2017.11.02 19:34

"Az egész országot nem lehet kirúgni" - Pécsett is a rabszolgatörvény ellen tüntettek

Publikálás dátuma
2019.01.19 18:16

Fotó: Népszava/
A kormánynak az a célja, hogy rabszolgák legyünk a Mészáros Lőrincek országában - hangzott el a pécsi tüntetésen.
Pécsett ezúttal is megtelt a város emblematikus főtere, itt valamivel több mint ezren demonstráltak a kormány ellen. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pécsi ügyvivője szólalt fel elsőnek, s minden munkavállalót arra biztatott, hogy lépjen be a munkahelyén a szakszervezetbe, mert csak teljes összefogással van esély a sikerre. Az ügyvivő hozzátette, hogy akkor is csatlakozzanak az érdekképviselethez, ha elégedetlenek annak munkájával, váltsák le a rossz vezetőket, helyettük válasszanak meg olyan embereket, akik valóban a dolgozókat képviselik. A később felszólalók is az összefogás fontosságát hangsúlyozták. Varga Orsolya egy, a nők jogaiért harcoló civil egyesület képviseletében azt mondta: a rabszolgatörvény csak a jéghegy csúcsa, mert a kormánynak már régóta az a célja, hogy rabszolgák legyünk Magyarországon, ami a Mészáros Lőrincek magánbirtokává vált, s ahol a hatalom emberei szabadon vegzálhatnak egy 18 éves diáklányt, ha az szót emel ellenük. Varga arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy mindannyian álljanak ki önmagukért és a jogaikért, mert az egész országot nem tudják „kirúgni”.
2019.01.19 18:16
Frissítve: 2019.01.19 18:17

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Radó Ferenc
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42
Frissítve: 2019.01.19 17:47