Előfizetés

Tömeges fókapusztulás a Bajkál-tónál

Publikálás dátuma
2017.11.06. 06:17
Fotó: Wikipédia

A Bajkál tóban eddig jól éltek a fókák, bár még rejtély, hogyan kerültek oda, mert a legközelebbi tengerpart több száz kilométerre van. A bajkáli fóka nem csak a legkisebb a világon, de az egyetlen, amely csak és kizárólag édesvízben él. Valami azonban nincs rendben: „Mintegy 130 elpusztult fókát találtunk” – mondta Nikolai Gudkov, az orosz környezetvédelmi minisztérium szóvivője. „Vízmintákat vettünk, hogy megtudjuk, beszélhetünk-e okként a szennyezésről” – tette hozzá. A környező településekről származó szennyezés valóban komoly tényező, nagyban hozzájárul a tó élővilágának átalakulásához. A víz ökológiai állapota az összeomlás szélén van. A biomasszatartalom a tizenöt évvel ezelőtti 25 millió tonnáról mindössze 10 millió tonnára csökkent. Bár a kormány megtiltotta az egyik legfontosabb halfajta, a lazacféle omul halászatát, a halállomány pusztul, az algásodás mértéke aggasztó, ezért a szivacsok száma is megtizedelődött. Feltételezések szerint a fókák pusztulása kapcsolatba hozható a halak mennyiségének csökkenésével.

Zsugorodott az ózonlyuk

Publikálás dátuma
2017.11.06. 06:16

A Földet a Nap UV-sugárzásától védő ózonrétegen az Antarktisz felett keletkezett lyuk 1988 óta nem látott méretűre zsugorodott. A Föld légkörét védő ózonrétegen keletkezett rés idei legnagyobb kiterjedését szeptemberben érte el, amikor 19,6 millió négyzetkilométer volt, majd a hónap közepétől kisebb lett.

Tízmilliók menekülhetnek a klíma elől

Varga Péter
Publikálás dátuma
2017.11.06. 06:16
Fotó: Jim Watson/AFP
Ha hozzáadjuk az éghajlatváltozást a már meglévő gazdasági, társadalmi és politikai feszültségekhez, az olyan konfliktusokhoz vezet, amelyeknek katasztrofális lesz a következményük.

Az éghajlatváltozás következményeként emberek tízmilliói indulhatnak útnak a szub-szaharai övezetből az elkövetkezendő évtizedekben. Vezető amerikai katonai és biztonsági szakértők szerint a klímaváltozás menekültjei nagyságrendekkel többen lesznek, mint a szíriai háború miatt útra kelők. A tanulmányt az Environmental Justice Foundation (Környezeti Méltányosság Alapítvány) jelentette meg, a melyet a The Guardian ismertetett.

„Nézzék meg, mi történik majd, amikor az éghajlatváltozás elűzi az embereket Afrikából, legtöbbjüket a Száhel-övezetből, amely a Szaharától délre található. Nem egy-két, hanem tíz-húsz millió emberről beszélünk, ők nem dél felé indulnak majd el, hanem a mediterrán térségen keresztül”- mondja Stephen Cheney, nyugalmazott dandártábornok.

Kényszer
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2008 óta körülbelül 21,5 millió ember hagyta el kényszerűen lakóhelyét a klímaváltozással összefüggő időjárási anomáliák hatására. A klímaváltozás ráadásul ebben az esetben is egyfajta felerősítő hatással bír: a globális felmelegedés által súlyosabban érintett régiókban könnyebben robbannak ki helyi konfliktusok, de az elvándorlás mértékét és embertelen jellegét is fokozza.

A jelentés szerint a szíriai polgárháború egyik kiváltó oka a szárazság volt, amelynek következtében 2006 és 2011 között másfél millió ember keresett menedéket a városokban, ahol azután nem jutott elég élelemhez, vízhez és munkához. A tanulmány felhívja a kormányokat, hogy dolgozzanak ki törvényi kereteket a menekültek megvédésére, és arra, hogy a november 3-7-e között tartandó németországi klímacsúcson tegyenek többet a párizsi egyezmény céljainak betartatásáért. "Gyorsan változó világunkban arra van szükség, hogy a klímaváltozást és következményeit - a véres konfliktusokat és a tömeges migrációt - a politikusok és üzletemberek elsőrangú megoldandó feladatként kezeljék" – mondta Steve Trent, az alapítvány vezérigazgatója.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai nem csak a Közel-Keletet és Afrikát fenyegetik, hanem az olyan gazdagabb országokat is, mint az Egyesült Államok, ahogyan azt a hurrikánok pusztítása megmutatta. „Még nincs késő határozott intézkedéseket kell tennünk az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentéséért. Törvényileg szabályozott nemzetközi mechanizmust kell kiépíteni, hogy megvédjük a klímamenekülteket, akik a legszegényebbek és a legvédtelenebbek globális társadalmunkban. A klímaváltozás nem vár, és nem várhatunk mi sem, a klímamenekültek számára már a holnap is túl késő”- tette hozzá Trent.

Humanitárius vízum
A Csendes-Óceán bizonyos szigeteit különösképp fenyegeti az állandóan emelkedő tengerszint. Az ilyen szigetek lakóinak hamarosan végleg el kell hagynia otthonukat, mivel azok végérvényesen víz alá fognak kerülni. Az új-zélandi kormány számukra egy speciális, kísérleti humanitárius vízum kategóriát biztosítana. Az egyik legfőbb gond, hogy hogyan határoznák meg pontosan, ki lesz jogosult a vízumra, és mikor fogadható el a jelentkezés. Ha még lakható a sziget, akkor elutasítják? Csak akkor fogadják el, ha a lakhelye víz alatt van? Rengeteg kérdést vet fel az új vízum kategória, de remélhetőleg az új-zélandi kormány minél előbb meghatározza, kik lesznek jogosultak a vízumra.