Tízmilliók menekülhetnek a klíma elől

Publikálás dátuma
2017.11.06 06:16
Fotó: Jim Watson/AFP
Fotó: /
Ha hozzáadjuk az éghajlatváltozást a már meglévő gazdasági, társadalmi és politikai feszültségekhez, az olyan konfliktusokhoz vezet, amelyeknek katasztrofális lesz a következményük.

Az éghajlatváltozás következményeként emberek tízmilliói indulhatnak útnak a szub-szaharai övezetből az elkövetkezendő évtizedekben. Vezető amerikai katonai és biztonsági szakértők szerint a klímaváltozás menekültjei nagyságrendekkel többen lesznek, mint a szíriai háború miatt útra kelők. A tanulmányt az Environmental Justice Foundation (Környezeti Méltányosság Alapítvány) jelentette meg, a melyet a The Guardian ismertetett.

„Nézzék meg, mi történik majd, amikor az éghajlatváltozás elűzi az embereket Afrikából, legtöbbjüket a Száhel-övezetből, amely a Szaharától délre található. Nem egy-két, hanem tíz-húsz millió emberről beszélünk, ők nem dél felé indulnak majd el, hanem a mediterrán térségen keresztül”- mondja Stephen Cheney, nyugalmazott dandártábornok.

Kényszer
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2008 óta körülbelül 21,5 millió ember hagyta el kényszerűen lakóhelyét a klímaváltozással összefüggő időjárási anomáliák hatására. A klímaváltozás ráadásul ebben az esetben is egyfajta felerősítő hatással bír: a globális felmelegedés által súlyosabban érintett régiókban könnyebben robbannak ki helyi konfliktusok, de az elvándorlás mértékét és embertelen jellegét is fokozza.

A jelentés szerint a szíriai polgárháború egyik kiváltó oka a szárazság volt, amelynek következtében 2006 és 2011 között másfél millió ember keresett menedéket a városokban, ahol azután nem jutott elég élelemhez, vízhez és munkához. A tanulmány felhívja a kormányokat, hogy dolgozzanak ki törvényi kereteket a menekültek megvédésére, és arra, hogy a november 3-7-e között tartandó németországi klímacsúcson tegyenek többet a párizsi egyezmény céljainak betartatásáért. "Gyorsan változó világunkban arra van szükség, hogy a klímaváltozást és következményeit - a véres konfliktusokat és a tömeges migrációt - a politikusok és üzletemberek elsőrangú megoldandó feladatként kezeljék" – mondta Steve Trent, az alapítvány vezérigazgatója.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai nem csak a Közel-Keletet és Afrikát fenyegetik, hanem az olyan gazdagabb országokat is, mint az Egyesült Államok, ahogyan azt a hurrikánok pusztítása megmutatta. „Még nincs késő határozott intézkedéseket kell tennünk az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentéséért. Törvényileg szabályozott nemzetközi mechanizmust kell kiépíteni, hogy megvédjük a klímamenekülteket, akik a legszegényebbek és a legvédtelenebbek globális társadalmunkban. A klímaváltozás nem vár, és nem várhatunk mi sem, a klímamenekültek számára már a holnap is túl késő”- tette hozzá Trent.

Humanitárius vízum
A Csendes-Óceán bizonyos szigeteit különösképp fenyegeti az állandóan emelkedő tengerszint. Az ilyen szigetek lakóinak hamarosan végleg el kell hagynia otthonukat, mivel azok végérvényesen víz alá fognak kerülni. Az új-zélandi kormány számukra egy speciális, kísérleti humanitárius vízum kategóriát biztosítana. Az egyik legfőbb gond, hogy hogyan határoznák meg pontosan, ki lesz jogosult a vízumra, és mikor fogadható el a jelentkezés. Ha még lakható a sziget, akkor elutasítják? Csak akkor fogadják el, ha a lakhelye víz alatt van? Rengeteg kérdést vet fel az új vízum kategória, de remélhetőleg az új-zélandi kormány minél előbb meghatározza, kik lesznek jogosultak a vízumra.

2017.11.06 06:16

Araikrek keltek ki Debrecenben

Publikálás dátuma
2018.09.21 15:35
Facebook/Debreceni Állatkert
Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert/
Először keltek ki sárga-kék ara ikrek a Debreceni Állatkertben.
Napra pontosan egy hónappal a zöldszárnyú ara papagáj fióka bemutatását követően újabb színpompás ara papagájok érkeztek a Debreceni Állatkertbe - tájékoztatott az intézmény.  Az állatkert történetében először keltek ki sárga-kék ara iker fiókák. A két, még ismeretlen nemű ara papagáj két hete repült ki a biztonságot nyújtó odúból, ahol az elmúlt három hónapban a szülőpár gondozta.
Az arák nagyon érzékeny állatok, nagy figyelmet, gondoskodást és sok játékot igényelnek. Az állatkert vendégei már láthatják, ahogy a papagájok az állatgondozókkal tréningeznek vagy, ahogy feltűnnek a biciklivel közlekedő gondozók vállán.
Október végéig hétvégente a látogatók testközelből találkozhatnak a Debreceni Állatkert négy, kézből nevelt ara papagájával. Tavasztól pedig látványos papagáj-bemutatót is lehet látni; az állatok játékosságukkal, ügyességükkel és intelligenciájukkal szórakoztatnak.  
A Földünk legnagyobb testű papagájféléi közé tartozó arákat jelenleg elsősorban az élőhelyvesztés és a nagyfokú illegális kereskedelem fenyegeti. Mindkét faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajok vörös listáján.
2018.09.21 15:35
Frissítve: 2018.09.21 15:35

Még lehet szavazni az év fájára

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Idén 35 nevezés érkezett az Év Fája címre, amelyek közül tizenkettőt juttatott a döntőbe verseny szakmai zsűrije. Az idén kilencedik alkalommal szervezett vetélkedő célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat tovább erősítése.
Nyáron már több mint tízezer szavazat érkezett a tizenkét döntősre, most a pécsi havi-hegyi mandulafa, a ceglédberceli falu fája, és a Római-part fái vetélkednek a dobogós helyekért. Az izgalmak fokozása érdekében a szavazás utolsó hetében titkossá teszik a verseny állását, és csak a november eleji díjátadón derül ki a végleges eredmény. A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet a fák, a természet és a közösségek fontos kapcsolatára, illetve tovább erősítse azt – olvasható a szervező, Ökotárs Alapítvány honlapján.
Bármely olyan egyedi fát vagy facsoportot be lehetett nevezni a versenybe, amely valamiért fontos szerepet tölt be a körülötte élők életében. A vetélkedőben nem számít a fák kora és mérete, előny azonban, ha a jelölt őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. Az Év Fája cím mellett az a jelölt, amelyek élete vagy természetes környezete, élőhelye leginkább veszélyben van, elnyerheti a Hős Fa címet.
A 2018-as magyarországi Év Fája a jövő év eleji európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen háromszor nyert magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

Az idei verseny jelöltjei:

  • A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye)
  • Fák a Rómain (Budapest, III. kerület)
  • A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye)
  • A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület)
  • Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye)
  • A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye)
  • A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye)
  • A szebényi Nagy Fa (Baranya megye)
  • A tudás fája Kamuton (Békés megye)
  • A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye)
  • A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület)
  • Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye)
Az Év Fájára október 8-ig itt lehet szavazni. 
Témák
Év Fája
2018.09.21 12:14