Tízmilliók menekülhetnek a klíma elől

Publikálás dátuma
2017.11.06. 06:16
Fotó: Jim Watson/AFP
Ha hozzáadjuk az éghajlatváltozást a már meglévő gazdasági, társadalmi és politikai feszültségekhez, az olyan konfliktusokhoz vezet, amelyeknek katasztrofális lesz a következményük.

Az éghajlatváltozás következményeként emberek tízmilliói indulhatnak útnak a szub-szaharai övezetből az elkövetkezendő évtizedekben. Vezető amerikai katonai és biztonsági szakértők szerint a klímaváltozás menekültjei nagyságrendekkel többen lesznek, mint a szíriai háború miatt útra kelők. A tanulmányt az Environmental Justice Foundation (Környezeti Méltányosság Alapítvány) jelentette meg, a melyet a The Guardian ismertetett.

„Nézzék meg, mi történik majd, amikor az éghajlatváltozás elűzi az embereket Afrikából, legtöbbjüket a Száhel-övezetből, amely a Szaharától délre található. Nem egy-két, hanem tíz-húsz millió emberről beszélünk, ők nem dél felé indulnak majd el, hanem a mediterrán térségen keresztül”- mondja Stephen Cheney, nyugalmazott dandártábornok.

Kényszer
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2008 óta körülbelül 21,5 millió ember hagyta el kényszerűen lakóhelyét a klímaváltozással összefüggő időjárási anomáliák hatására. A klímaváltozás ráadásul ebben az esetben is egyfajta felerősítő hatással bír: a globális felmelegedés által súlyosabban érintett régiókban könnyebben robbannak ki helyi konfliktusok, de az elvándorlás mértékét és embertelen jellegét is fokozza.

A jelentés szerint a szíriai polgárháború egyik kiváltó oka a szárazság volt, amelynek következtében 2006 és 2011 között másfél millió ember keresett menedéket a városokban, ahol azután nem jutott elég élelemhez, vízhez és munkához. A tanulmány felhívja a kormányokat, hogy dolgozzanak ki törvényi kereteket a menekültek megvédésére, és arra, hogy a november 3-7-e között tartandó németországi klímacsúcson tegyenek többet a párizsi egyezmény céljainak betartatásáért. "Gyorsan változó világunkban arra van szükség, hogy a klímaváltozást és következményeit - a véres konfliktusokat és a tömeges migrációt - a politikusok és üzletemberek elsőrangú megoldandó feladatként kezeljék" – mondta Steve Trent, az alapítvány vezérigazgatója.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai nem csak a Közel-Keletet és Afrikát fenyegetik, hanem az olyan gazdagabb országokat is, mint az Egyesült Államok, ahogyan azt a hurrikánok pusztítása megmutatta. „Még nincs késő határozott intézkedéseket kell tennünk az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentéséért. Törvényileg szabályozott nemzetközi mechanizmust kell kiépíteni, hogy megvédjük a klímamenekülteket, akik a legszegényebbek és a legvédtelenebbek globális társadalmunkban. A klímaváltozás nem vár, és nem várhatunk mi sem, a klímamenekültek számára már a holnap is túl késő”- tette hozzá Trent.

Humanitárius vízum
A Csendes-Óceán bizonyos szigeteit különösképp fenyegeti az állandóan emelkedő tengerszint. Az ilyen szigetek lakóinak hamarosan végleg el kell hagynia otthonukat, mivel azok végérvényesen víz alá fognak kerülni. Az új-zélandi kormány számukra egy speciális, kísérleti humanitárius vízum kategóriát biztosítana. Az egyik legfőbb gond, hogy hogyan határoznák meg pontosan, ki lesz jogosult a vízumra, és mikor fogadható el a jelentkezés. Ha még lakható a sziget, akkor elutasítják? Csak akkor fogadják el, ha a lakhelye víz alatt van? Rengeteg kérdést vet fel az új vízum kategória, de remélhetőleg az új-zélandi kormány minél előbb meghatározza, kik lesznek jogosultak a vízumra.

Szerző

Elpusztult Hubert, a Budakeszi Vadaspark hiúzmatuzsáleme

Publikálás dátuma
2017.11.03. 20:02
FOTÓK: Surányi Linda/Budakeszi Vadaspark
Elpusztult Hubert, a Budakeszi Vadaspark hiúzmatuzsáleme. A nagyragadozó idén már a 23. életévét ünnepelte - emlékeztetett az állatpark közleményében. 

A fokozottan védett, Európa vadonjaiból már szinte teljesen eltűnt eurázsiai hiúzt a Budakeszi Vadaspark szakemberei még a széltől is óvták, Hubert távozása mindenkit megrendített - írják.  Hubert 2011-ben érkezett a Budakeszi Vadasparkba, és már akkoriban is kifejezetten aggastyánnak számított – hiszen a vadonban egy hiúz átlagosan és legjobb esetben is csupán csak 13 évig él.

„Az előzetesen diagnosztizált mozgásszervi problémái miatt már több éve folyamatos állatorvosi kezelés alatt állt. Sajnos a fogazata és a csontozata sem volt a régi, így kizárólag puhára főtt csirkehúst ehetett, míg öregecske ízületei „karbantartására” porcerősítőt kapott. A korához képest az elmúlt időszakban jó egészségi állapotban volt, azonban csütörtök kora délután hirtelen rosszullét lépett fel nála. A roham után, a gyors orvosi segítség ellenére, úgynevezett sokszervi elégtelenség tüneteit mutatta, ami után sajnos már teljesen nem tért magához – mondta Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark igazgatója.

Szerző

Sokkoló a Föld állapota

Publikálás dátuma
2017.11.03. 06:15

Riasztó adatokat közöl a Természetvédelmi Világalap (WWF) 2016-os Élő Bolygó Jelentése: a Földön található gerinces fajok populációi 58 százalékkal szorultak vissza, míg az édesvizekben megfigyelt populációk 81 százalékos csökkenést mutatnak az 1970-es adatokhoz képest.

A legnagyobb mértékben az édesvízi fajok sínylették meg az elmúlt évek kizsákmányoló folyamatait. Az édesvízi élőhelyek, amilyenek a vizesélőhelyek, folyók és tavak, különösen jelentős értéket hordoznak az emberi élet fennmaradása szempontjából. Ezen fajok populációinak mérete azonban 81 százalékos visszaesést szenvedett el az utóbbi négy évtizedben.

A tengeri élőhelyek sincsenek sokkal jobb helyzetben. Közöttük a Föld legnagyobb fajgazdagságú élőhelyeinek számító korallzátonyok vannak a legnagyobb veszélyben. A tudósok elemzése szerint 2015-2016-ban történt meg a földtörténet harmadik legnagyobb mértékű pusztulása, ami miatt a zátonyok háromnegyede van a teljes elhalás közvetlen veszélyében.

A populációk csökkenésének még mindig az egyik legfőbb oka az emberi tevékenység, illetve ennek hatására felgyorsult éghajlatváltozás. "A jelentésből világosan kitűnik, hogy a globális gazdasági folyamatok teljes és haladéktalan átalakítására van szükség egy fenntartható, egyetlen bolygó erőforrásainak megfelelő mértékű termelői-fogyasztói magatartás eléréséhez" - foglalta össze Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

"Az édesvízi élőhelyeket különösen nehéz megóvni, hiszen ezek jelentős mértékben ki vannak téve az ember okozta változásoknak. A folyószabályozások, a gátak, a vízszennyezés, az inváziós fajok és a nem fenntartható vízhasználat okozta ártalmak visszaszorításában csakis szemléletváltozással lehet eredményeket elérni" - foglalta össze Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely védelmi programjának vezetője.

Az élőhelyek pusztulása és eltűnése

Arra utal, amikor egy faj élőhelyének környezete átalakul. Ezt leggyakrabban a következők idézik elő: fenntarthatatlan gazdálkodás, fakitermelés, közlekedés, lakhatási célú vagy kereskedelmi célú fejlesztések, energiatermelés és bányászat. Az édesvízi élőhelyek számára a folyóvizek feldarabolódása, valamint a vízkivétel jelenti a legnagyobb veszélyt.

Fotó: AFP/Gilles Petetin/Biosphoto

Fotó: AFP/Gilles Petetin/Biosphoto

A fajok túlzott kizsákmányolása

Közvetlen kizsákmányolásról fenntarthatatlan vadászat és orvvadászat, valamint betakarítás esetében beszélünk, függetlenül attól, hogy közvetlen fogyasztási vagy kereskedelmi céllal történik. Közvetett kizsákmányolásról akkor beszélünk, amikor egy nem célzott fajt pusztítunk akaratlanul; ilyen például halászterületeken a járulékos fogás.

Környezetszennyezés

A környezetszennyezés közvetlen hatással van az egyes fajokra, mert a túlélésre alkalmatlanná teszi élőhelyüket (ez történik például olajszennyezés esetében). A környezetszennyezés közvetett módon is érinti a fajokat, mivel befolyásolja a táplálékszerzést és a szaporodást is, ami idővel a populációk számának csökkenéséhez vezet.

Invazív fajok és betegségek

Az invazív fajok elveszik az őshonos fajok élőhelyét, táplálékát és egyéb forrásaikat, sokszor közvetlenül is pusztítják az őshonos fajokat, illetve olyan betegségeket terjeszthetnek, melyek korábban nem voltak jelen az adott környezetben.

Éghajlatváltozás

A hőmérséklet változása miatt egyes fajoknak alkalmazkodniuk kell, ki kell terjeszteniük élőhelyüket, hogy megfelelő éghajlatot találjanak.

Élő Bolygó Index
A WWF és a Londoni Zoológiai Társaság készíti el kétévente a biológiai sokféleség változásait mutató trend-analízist. A változások mérésére meghatározták az úgynevezett Élő Bolygó Indexet (LPI), melyet a gerinces állatfajok előfordulásának változásai mentén kalkulálnak. Ez nem egy pontos egyedszámot jelölő adat, sokkal inkább egy olyan index, amely megmutatja a vadon élő madár-, emlős-, hüllő-, kétéltű- és halpopulációk méreteinek változásait. A 2016-os Élő Bolygó Index a 2012-ben lezárt kutatási adatok feldolgozását közli, és figyelembe veszi az azóta 668 fajra és 3772 populációra összegyűlt adatokat is.

Szerző