Jól megbántott öregdiákok

Attól tartok, hogy egyre inkább elsekélyesedik a történelmi megemlékezés – nyilatkozta lapunknak Valter Ferenc. A Budapesti Műszaki Egyetem negyedéves hallgatója volt 1956-ban, villamosmérnöknek tanult. Részt vett az egyetemisták felvonulásának szervezésében, majd nemzetőrnek állt. Most azt kifogásolja, hogy a hagyományos október 22-i műegyetemi megemlékezésre már nem automatikusan küldik ki a meghívót az érintett öregdiákoknak, hanem regisztrációhoz kötik a részvételt. Azok, akik valamilyen ok miatt tavaly nem regisztrálták magukat, idén sem kaptak meghívót.

Az ünnepséget korábban a rendszerváltás után alakult Műegyetem 1956 Alapítvány rendezte, amely azonban tavaly megszűnt, a szervezési feladatokat pedig az egyetem kancelláriája vette át. A sérelmesnek tartott eljárás miatt Valter Ferenc levelet írt a kancelláriának, hangsúlyozva, hogy korosztálya számára érzelmi kérdésről van szó: „ez a szelekció mélyen sértő, a közös emlékezés lehetőségét korlátozza egy rosszul értelmezett takarékossági intézkedéssel”.

Lapunknak elmondta, négy-öt éve lehet érzékelni a törekvést, hogy az egyetemi megemlékezést a kormány egyre inkább állami ünnepséggé szeretné átalakítani. Valter Ferenc ezzel együtt nem gondolja, hogy valamiféle politikai megfontolás állna a regisztrációs kérelem ügyének hátterében. Az egyetem kancelláriájának küldött levelét a „meghívottak listájáról lemaradt egyetemi társai” nevében is írta, kérve a jelenlegi szervezési gyakorlat felülvizsgálatát, illetve a 2016 előtti címlistán szereplő, élő öregdiákok számára a meghívó kiküldését. Választ nem kapott. Kerestük a szervezőket, visszajelzés egyelőre nem érkezett.

Valter Ferenc végül nem regisztrált, telefonon jelentkezett be az eseményre. Így sem volt akadálya részvételének, másokat azonban elriaszthatott a procedúra. Elmondása szerint mintegy 300-400 öregdiák jelent meg az eseményen: kevesebben voltak, mint az előző években. Hallott arról is, hogy a regisztrációs eljárás miatt többen kifejezték nemtetszésüket.

Szerző

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35