Az egészségügy után az oktatásban is szakmai minimumot dolgoztak ki az ellenzéki pártok szakpolitikusai. Ikotity István (LMP) már be is nyújtott egy erről szóló határozati javaslatot az Országgyűlésnek. A "Közös nevező - az oktatáspolitika pártfüggetlen alapelveinek elfogadásáról" című javaslat húsz pontjának a Karátson Gábor Kör februári oktatási konferenciájának eredményei szolgáltatják az alapját. Ezen a rendezvényen politikusok mellett oktatási szakértők és civilek próbáltak közös nevezőre jutni.
Az ellenzéki pártok által elviekben támogatott javaslatban leszögezik: az oktatáspolitikát "ki kell szabadítani a pártérdekek csapdájából", ehhez pedig legelőször valamennyi, oktatásban érintett félnek biztosítani kell az érdemi közreműködés lehetőségét például a döntések előkészítésében. Az államnak az oktatási intézmények igazgatásával, működtetésével kapcsolatos jogokat is meg kell osztania a közvetlenül érintettekkel, elsősorban a helyi önkormányzatokkal. Hangsúlyozták: az oktatásirányítás elsőrendű feladata a minőség biztosítása, melynek a bürokratikus elemek csökkentésével, az intézmények önértékelését segítve kell eleget tennie.
Nagyobb önállóságot adnának a tantestületeknek és az igazgatóknak. Az iskolahálózat területi fejlesztésével kapcsolatos döntéseknek is a helyi körülmények és regionális érdekek mérlegelése alapján kell megszületniük, az érintettek bevonásával. Ha egy településen csak egyetlen iskola működik, annak - fenntartótól függetlenül - világnézetileg semlegesnek kell lennie. A szakképzésben növelnék az átjárhatóságot, hogy az "ne legyen zsákutca": a szakiskola készítsen fel a felnőttkori tanulásra, a szakközépiskola a szakma elsajátítása mellett nyújtson továbbtanulási lehetőséget is.
A javaslatban szóba kerülnek a tartalmi, illetve a pedagóguspályát érintő kérdések is. Előbbivel kapcsolatban a pártok úgy látják, a közoktatás tartalmi szabályozását mentesíteni kell a kormányzati ciklusonként változó, szakmailag előkészítetlen "rögtönzésektől". A tantervi szabályozás célja ne a kötelezően elsajátítandó ismeretanyag növelése, illetve csökkentése legyen, hanem az elsajátítás "mélységét" ösztönözze ("kevesebbet, de alaposabban"). A tananyagot a diákok életkori sajátosságaihoz igazítanák, megszüntetnék az állami tankönyv monopóliumot.
A pedagóguspályával kapcsolatban azt írták: törekedni kell arra, hogy a fiatal pedagógusjelöltek a legkorszerűbb képzést kapják. A pedagógusbéreknek el kell érnie a közép-európai országok átlagos értelmiségi bérszínvonalát, illetve gondoskodni kell arról, hogy minden iskolában legyen kellő számú pedagógiai asszisztens, legyen elérhető a szociálpedagógus, a pszichológus, a szabadidő-szervező, a logopédus, a fejlesztő- és gyógypedagógus.
Fontos hangsúlyozni: a javaslat nem az ellenzéki pártok "közös programját", hanem egy olyan szakmai alapot fektet le, amelyre minden párt ráépítheti saját programját. A pártok képviselői szerda délelőtt egyeztetnek újból a közös oktatási minimumról, szombaton pedig a Civil Közoktatási Platform budapesti rendezvényén is beszámolnak oktatási elképzeléseikről.
