Előfizetés

Közös minimum az oktatásban

J.D.
Publikálás dátuma
2017.11.08. 06:05
A kép illusztráció.

Az egészségügy után az oktatásban is szakmai minimumot dolgoztak ki az ellenzéki pártok szakpolitikusai. Ikotity István (LMP) már be is nyújtott egy erről szóló határozati javaslatot az Országgyűlésnek. A "Közös nevező - az oktatáspolitika pártfüggetlen alapelveinek elfogadásáról" című javaslat húsz pontjának a Karátson Gábor Kör februári oktatási konferenciájának eredményei szolgáltatják az alapját. Ezen a rendezvényen politikusok mellett oktatási szakértők és civilek próbáltak közös nevezőre jutni.

Az ellenzéki pártok által elviekben támogatott javaslatban leszögezik: az oktatáspolitikát "ki kell szabadítani a pártérdekek csapdájából", ehhez pedig legelőször valamennyi, oktatásban érintett félnek biztosítani kell az érdemi közreműködés lehetőségét például a döntések előkészítésében. Az államnak az oktatási intézmények igazgatásával, működtetésével kapcsolatos jogokat is meg kell osztania a közvetlenül érintettekkel, elsősorban a helyi önkormányzatokkal. Hangsúlyozták: az oktatásirányítás elsőrendű feladata a minőség biztosítása, melynek a bürokratikus elemek csökkentésével, az intézmények önértékelését segítve kell eleget tennie.

Nagyobb önállóságot adnának a tantestületeknek és az igazgatóknak. Az iskolahálózat területi fejlesztésével kapcsolatos döntéseknek is a helyi körülmények és regionális érdekek mérlegelése alapján kell megszületniük, az érintettek bevonásával. Ha egy településen csak egyetlen iskola működik, annak - fenntartótól függetlenül - világnézetileg semlegesnek kell lennie. A szakképzésben növelnék az átjárhatóságot, hogy az "ne legyen zsákutca": a szakiskola készítsen fel a felnőttkori tanulásra, a szakközépiskola a szakma elsajátítása mellett nyújtson továbbtanulási lehetőséget is.

A javaslatban szóba kerülnek a tartalmi, illetve a pedagóguspályát érintő kérdések is. Előbbivel kapcsolatban a pártok úgy látják, a közoktatás tartalmi szabályozását mentesíteni kell a kormányzati ciklusonként változó, szakmailag előkészítetlen "rögtönzésektől". A tantervi szabályozás célja ne a kötelezően elsajátítandó ismeretanyag növelése, illetve csökkentése legyen, hanem az elsajátítás "mélységét" ösztönözze ("kevesebbet, de alaposabban"). A tananyagot a diákok életkori sajátosságaihoz igazítanák, megszüntetnék az állami tankönyv monopóliumot.

A pedagóguspályával kapcsolatban azt írták: törekedni kell arra, hogy a fiatal pedagógusjelöltek a legkorszerűbb képzést kapják. A pedagógusbéreknek el kell érnie a közép-európai országok átlagos értelmiségi bérszínvonalát, illetve gondoskodni kell arról, hogy minden iskolában legyen kellő számú pedagógiai asszisztens, legyen elérhető a szociálpedagógus, a pszichológus, a szabadidő-szervező, a logopédus, a fejlesztő- és gyógypedagógus.

Fontos hangsúlyozni: a javaslat nem az ellenzéki pártok "közös programját", hanem egy olyan szakmai alapot fektet le, amelyre minden párt ráépítheti saját programját. A pártok képviselői szerda délelőtt egyeztetnek újból a közös oktatási minimumról, szombaton pedig a Civil Közoktatási Platform budapesti rendezvényén is beszámolnak oktatási elképzeléseikről.

Késik a zöldenergia reneszánsza

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2017.11.08. 06:02

Felgyorsítaná és megnövelné az Európai Bizottság a megújuló energia arányát a közösség országaiban. Magyarország egyelőre a jelenlegi ütemet is képtelen követni.

Az eredeti uniós célkitűzés 13 százalékos megújulóenergia-részarányt írt elő Magyarország számára 2020-ig. A magyar kormány ezt az értéket önként 14,65 százalékra emelte a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben - tájékoztatta a Népszavát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A növelés lehetne örömteli is, a 2020-ra vonatkozó (EU-szintű) uniós elvárás ugyanakkor 20 százalékos zöldenergia-arányt tartalmaz, vagyis mi még ezzel az "emelt" értékel is a visszahúzók közé tartozunk.

Az Eurostat adatbázisa szerint 2015-ben a megújuló részarány az eredetileg arra az évre kitűzött 8,3 százalékot jelentősen meghaladva 14,5 százalékot ért el. Ezzel Magyarország már két éve felülmúlta a számára kötelező célt, és gyors ütemben halad önkéntes vállalása teljesítése felé. A magyar mutató az uniós és regionális középmezőnybe tartozik, hazánk megelőzi mások mellett Belgiumot, az Egyesült Királyságot, Írországot és Lengyelországot is - hangsúlyozta az NFM.

A képet ugyanakkor árnyalja, hogy elsősorban a szilárd biomassza, azon belül is a tűzifa jelenti a bioenergia forrását (77-78 százalék, amiben a falopások becsült volumene is benne van), emellett a bioüzemanyagok adják a másik jelentősebb forrást, 19 százalékot. A fennmaradó rész a bio-, illetve depóniagáz, a nap- és a szélenergia részaránya is minimális.

Hűtés-fűtés az élen
A megújuló energia fő felhasználási területe az NFM összegzése alapján 82,8 százalékban a fűtés-hűtés, ezt követi a villamosenergia-termelés 10,6 százalékkal, és a közlekedés 7,6 százalékkal. Az energiaforrások között a szilárd biomassza vezet 82 százalékkal, a bioüzemanyagok 7 százalék, a geotermális energia 4 százalék, a szélenergia és a biogáz 2-2 százalék erejéig vannak jelen a teljes energiafelhasználásban.

Magyarország a jelenlegi irányelveknek egyelőre megfelel, de készül a RED2 (új megújuló energia direktíva), amelyben már szigorúbb elszámolási feltételek szerepelnek a fenntartható biomassza-energia termelésre vonatkozóan, a lopott tűzifa megújulóként történő elszámolása például nem lesz majd megengedett.

A magyar zöldenergia-mixben a biogáz, depóniagáz elenyésző mennyiséget képvisel - tájékoztatta lapunkat Magyar László, az Energiaklub szakértője. A bioenergia termelés nagyságrendje évente 2 millió tonna olajnak megfelelő (Mtoe), azaz nagyjából 23260 GWh. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) másképp kalkulál: az Energy System Overview számításai alapján a teljes elsődleges energiafogyasztás 12 százalékát adja a biomassza, míg a villamosenergia-termelés 8 százaléka származott bioenergia felhasználásából. A 2015 végére vonatkozó arányok azóta nem sokat változtak.

Idehaza az uniós finanszírozású Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja az energiahatékonyság és a megújulóenergia-felhasználás növelése, az Európai Unió 2020-ig érvényes irányelveinek megfelelően. A KEHOP mellett három további operatív program is tartalmaz energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos támogatási intézkedéseket (Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Területfejlesztési Operatív Program (TOP)). A 2014-2020-as időszakban az operatív programokban az energetikát érintő fejlesztésekre összesen több mint 768 milliárd forint visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás jut.

Környezetvédelmi szakemberek azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy az uniós törekvéseket fékezi a kormány zöldenergia-politikája: 2010 óta nem adtak ki engedélyt szélerőművekre, alaposan megadóztatják a napelemeket, a bioetanol nulla adókulcsa is a múlté, és a biogáz-rendszerek kiépítésére sincs már támogatás.

Nem a fatüzelésre
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága (ENVI) néhány napja az uniós megújulóenergia-politika jelentős módosításáról döntött. A legfontosabb változás talán a biomasszával, egyebek mellett az erdőkből kitermelt rönkfákkal kapcsolatos. Több tagország ugyanis szinte kizárólag a kitermelt faanyag elégetésével teljesíti a megújuló energiára vonatkozó uniós irányelveket - ennek beszámíthatóságát korlátozni fogják.
Az Európai Bizottság (EB) korábban 2020-ra 20 százalékos arányban szabta meg a megújuló energia arányát a közösség országaiban. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága 2030-ra 27-35 százalékig emelné a nap-, szél- és egyéb megújuló energiák arányát. A főleg a dél-kelet-ázsiai esőerdők pusztításáért felelős pálmaolaj felhasználását 2021-től kívánják csökkenteni, a bioüzemanyagok arányát pedig 2030-ig 7 százalékban maximálnák.

Késik a zöldenergia reneszánsza

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2017.11.08. 06:02

Felgyorsítaná és megnövelné az Európai Bizottság a megújuló energia arányát a közösség országaiban. Magyarország egyelőre a jelenlegi ütemet is képtelen követni.

Az eredeti uniós célkitűzés 13 százalékos megújulóenergia-részarányt írt elő Magyarország számára 2020-ig. A magyar kormány ezt az értéket önként 14,65 százalékra emelte a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben - tájékoztatta a Népszavát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A növelés lehetne örömteli is, a 2020-ra vonatkozó (EU-szintű) uniós elvárás ugyanakkor 20 százalékos zöldenergia-arányt tartalmaz, vagyis mi még ezzel az "emelt" értékel is a visszahúzók közé tartozunk.

Az Eurostat adatbázisa szerint 2015-ben a megújuló részarány az eredetileg arra az évre kitűzött 8,3 százalékot jelentősen meghaladva 14,5 százalékot ért el. Ezzel Magyarország már két éve felülmúlta a számára kötelező célt, és gyors ütemben halad önkéntes vállalása teljesítése felé. A magyar mutató az uniós és regionális középmezőnybe tartozik, hazánk megelőzi mások mellett Belgiumot, az Egyesült Királyságot, Írországot és Lengyelországot is - hangsúlyozta az NFM.

A képet ugyanakkor árnyalja, hogy elsősorban a szilárd biomassza, azon belül is a tűzifa jelenti a bioenergia forrását (77-78 százalék, amiben a falopások becsült volumene is benne van), emellett a bioüzemanyagok adják a másik jelentősebb forrást, 19 százalékot. A fennmaradó rész a bio-, illetve depóniagáz, a nap- és a szélenergia részaránya is minimális.

Hűtés-fűtés az élen
A megújuló energia fő felhasználási területe az NFM összegzése alapján 82,8 százalékban a fűtés-hűtés, ezt követi a villamosenergia-termelés 10,6 százalékkal, és a közlekedés 7,6 százalékkal. Az energiaforrások között a szilárd biomassza vezet 82 százalékkal, a bioüzemanyagok 7 százalék, a geotermális energia 4 százalék, a szélenergia és a biogáz 2-2 százalék erejéig vannak jelen a teljes energiafelhasználásban.

Magyarország a jelenlegi irányelveknek egyelőre megfelel, de készül a RED2 (új megújuló energia direktíva), amelyben már szigorúbb elszámolási feltételek szerepelnek a fenntartható biomassza-energia termelésre vonatkozóan, a lopott tűzifa megújulóként történő elszámolása például nem lesz majd megengedett.

A magyar zöldenergia-mixben a biogáz, depóniagáz elenyésző mennyiséget képvisel - tájékoztatta lapunkat Magyar László, az Energiaklub szakértője. A bioenergia termelés nagyságrendje évente 2 millió tonna olajnak megfelelő (Mtoe), azaz nagyjából 23260 GWh. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) másképp kalkulál: az Energy System Overview számításai alapján a teljes elsődleges energiafogyasztás 12 százalékát adja a biomassza, míg a villamosenergia-termelés 8 százaléka származott bioenergia felhasználásából. A 2015 végére vonatkozó arányok azóta nem sokat változtak.

Idehaza az uniós finanszírozású Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja az energiahatékonyság és a megújulóenergia-felhasználás növelése, az Európai Unió 2020-ig érvényes irányelveinek megfelelően. A KEHOP mellett három további operatív program is tartalmaz energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos támogatási intézkedéseket (Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Területfejlesztési Operatív Program (TOP)). A 2014-2020-as időszakban az operatív programokban az energetikát érintő fejlesztésekre összesen több mint 768 milliárd forint visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás jut.

Környezetvédelmi szakemberek azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy az uniós törekvéseket fékezi a kormány zöldenergia-politikája: 2010 óta nem adtak ki engedélyt szélerőművekre, alaposan megadóztatják a napelemeket, a bioetanol nulla adókulcsa is a múlté, és a biogáz-rendszerek kiépítésére sincs már támogatás.

Nem a fatüzelésre
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága (ENVI) néhány napja az uniós megújulóenergia-politika jelentős módosításáról döntött. A legfontosabb változás talán a biomasszával, egyebek mellett az erdőkből kitermelt rönkfákkal kapcsolatos. Több tagország ugyanis szinte kizárólag a kitermelt faanyag elégetésével teljesíti a megújuló energiára vonatkozó uniós irányelveket - ennek beszámíthatóságát korlátozni fogják.
Az Európai Bizottság (EB) korábban 2020-ra 20 százalékos arányban szabta meg a megújuló energia arányát a közösség országaiban. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága 2030-ra 27-35 százalékig emelné a nap-, szél- és egyéb megújuló energiák arányát. A főleg a dél-kelet-ázsiai esőerdők pusztításáért felelős pálmaolaj felhasználását 2021-től kívánják csökkenteni, a bioüzemanyagok arányát pedig 2030-ig 7 százalékban maximálnák.