Késik a zöldenergia reneszánsza

Publikálás dátuma
2017.11.08. 06:02

Felgyorsítaná és megnövelné az Európai Bizottság a megújuló energia arányát a közösség országaiban. Magyarország egyelőre a jelenlegi ütemet is képtelen követni.

Az eredeti uniós célkitűzés 13 százalékos megújulóenergia-részarányt írt elő Magyarország számára 2020-ig. A magyar kormány ezt az értéket önként 14,65 százalékra emelte a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben - tájékoztatta a Népszavát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A növelés lehetne örömteli is, a 2020-ra vonatkozó (EU-szintű) uniós elvárás ugyanakkor 20 százalékos zöldenergia-arányt tartalmaz, vagyis mi még ezzel az "emelt" értékel is a visszahúzók közé tartozunk.

Az Eurostat adatbázisa szerint 2015-ben a megújuló részarány az eredetileg arra az évre kitűzött 8,3 százalékot jelentősen meghaladva 14,5 százalékot ért el. Ezzel Magyarország már két éve felülmúlta a számára kötelező célt, és gyors ütemben halad önkéntes vállalása teljesítése felé. A magyar mutató az uniós és regionális középmezőnybe tartozik, hazánk megelőzi mások mellett Belgiumot, az Egyesült Királyságot, Írországot és Lengyelországot is - hangsúlyozta az NFM.

A képet ugyanakkor árnyalja, hogy elsősorban a szilárd biomassza, azon belül is a tűzifa jelenti a bioenergia forrását (77-78 százalék, amiben a falopások becsült volumene is benne van), emellett a bioüzemanyagok adják a másik jelentősebb forrást, 19 százalékot. A fennmaradó rész a bio-, illetve depóniagáz, a nap- és a szélenergia részaránya is minimális.

Hűtés-fűtés az élen
A megújuló energia fő felhasználási területe az NFM összegzése alapján 82,8 százalékban a fűtés-hűtés, ezt követi a villamosenergia-termelés 10,6 százalékkal, és a közlekedés 7,6 százalékkal. Az energiaforrások között a szilárd biomassza vezet 82 százalékkal, a bioüzemanyagok 7 százalék, a geotermális energia 4 százalék, a szélenergia és a biogáz 2-2 százalék erejéig vannak jelen a teljes energiafelhasználásban.

Magyarország a jelenlegi irányelveknek egyelőre megfelel, de készül a RED2 (új megújuló energia direktíva), amelyben már szigorúbb elszámolási feltételek szerepelnek a fenntartható biomassza-energia termelésre vonatkozóan, a lopott tűzifa megújulóként történő elszámolása például nem lesz majd megengedett.

A magyar zöldenergia-mixben a biogáz, depóniagáz elenyésző mennyiséget képvisel - tájékoztatta lapunkat Magyar László, az Energiaklub szakértője. A bioenergia termelés nagyságrendje évente 2 millió tonna olajnak megfelelő (Mtoe), azaz nagyjából 23260 GWh. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) másképp kalkulál: az Energy System Overview számításai alapján a teljes elsődleges energiafogyasztás 12 százalékát adja a biomassza, míg a villamosenergia-termelés 8 százaléka származott bioenergia felhasználásából. A 2015 végére vonatkozó arányok azóta nem sokat változtak.

Idehaza az uniós finanszírozású Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja az energiahatékonyság és a megújulóenergia-felhasználás növelése, az Európai Unió 2020-ig érvényes irányelveinek megfelelően. A KEHOP mellett három további operatív program is tartalmaz energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos támogatási intézkedéseket (Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Területfejlesztési Operatív Program (TOP)). A 2014-2020-as időszakban az operatív programokban az energetikát érintő fejlesztésekre összesen több mint 768 milliárd forint visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás jut.

Környezetvédelmi szakemberek azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy az uniós törekvéseket fékezi a kormány zöldenergia-politikája: 2010 óta nem adtak ki engedélyt szélerőművekre, alaposan megadóztatják a napelemeket, a bioetanol nulla adókulcsa is a múlté, és a biogáz-rendszerek kiépítésére sincs már támogatás.

Nem a fatüzelésre
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága (ENVI) néhány napja az uniós megújulóenergia-politika jelentős módosításáról döntött. A legfontosabb változás talán a biomasszával, egyebek mellett az erdőkből kitermelt rönkfákkal kapcsolatos. Több tagország ugyanis szinte kizárólag a kitermelt faanyag elégetésével teljesíti a megújuló energiára vonatkozó uniós irányelveket - ennek beszámíthatóságát korlátozni fogják.
Az Európai Bizottság (EB) korábban 2020-ra 20 százalékos arányban szabta meg a megújuló energia arányát a közösség országaiban. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága 2030-ra 27-35 százalékig emelné a nap-, szél- és egyéb megújuló energiák arányát. A főleg a dél-kelet-ázsiai esőerdők pusztításáért felelős pálmaolaj felhasználását 2021-től kívánják csökkenteni, a bioüzemanyagok arányát pedig 2030-ig 7 százalékban maximálnák.

Szerző

Újabb sztrájkkal fenyegetnek az önkormányzatoknál

Publikálás dátuma
2017.11.06. 22:21
A járműgyártó cégek mindenképpen leállnak év végén. FOTÓ: Népszava
Nem egy napon múlik az ország versenyképessége – figyelmeztet a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáért küzdő Magyar Szakszervezeti Szövetség. Közben a helyi köztisztviselők negyedik sztrájkjukra készülnek.

Az egyetlen esély december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítására a népszavazás maradt, miután az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában a Párbeszéd erre vonatkozó javaslatát a fideszes képviselők leszavazták. Ráadásul a népszavazási kezdeményezéshez is már csak nem egészen egy hónapig gyűlhetnek a támogató aláírások. A munkavállalók 96 százaléka üdvözölné az új szünnap bevezetését a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kutatása szerint, de a munkaadók nemzetgazdasági sorsrontásként kezelik, hogy rövid időn belül két új munkaszüneti napot is kaphatnának a dolgozók.

A korábbi tíz fizetett ünnep mellé az idén bejött ugyanis tizenegyediknek a nagypéntek – ezt a kormánytöbbség minden egyeztetés nélkül szavazta meg a parlamentben –, ami a GDP fél százalékát kitevő bevételkieséssel járhat a vállalkozók érdekképviseletei szerint. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára 50-70 milliárd forintos csökkenést számolt egy munkaszüneti napra a Hír TV-ben. Az új szabadnap dupla bérköltséget jelentene, hiszen 100 százalékos bérpótlék járna azoknak, akik az általános szabadnapon dolgoznak. Emellett alaposan megnehezítené az éves rendes szabadságok kiadását is – tette hozzá Dávid Ferenc.

A MASZSZ számításai szerint ugyanakkor a képlet nem ennyire egyszerű. A szövetség elnöke részletes elemzéseikre hivatkozva azt hangsúlyozta lapunknak: a munkanapok száma évente változik annak függvényében, hogy az ünnepnapok hétköznapra, vagy hétvégére esnek. Idén 252 munkanap van – ez 2016 munkaóra –, s ha ebből egy nap kiesik, a munkaidőalap valóban csökken nem egészen 0,4 százalékkal, de ebben az évben január 1-je és augusztus 20-a vasárnapra esett, ami mindjárt jelentett plusz két napot a vállalkozásoknak. Tavaly viszont – eggyel kevesebb ünnep mellett, ám szökőév révén az esztendő 366 napból állt – 255 munkanap volt, míg 2015-ben 254 – emlékeztetett Kordás László. Az éves munkaórák száma így 2016 és 2040 között alakult ebben a három évben. A MASZSZ elnöke szerint ez azt jelenti, hogy a munkaidőalapban egy százalék körüli a különbség, ami a GDP-re elvileg hasonló arányú hatással lehetne, de számításaik szerint ez nincs így. 2015-ben az előző évihez képest egy nappal kevesebbet dolgoztunk, miközben a bruttó hazai termék 2,8 százalékkal nőtt. Tavaly viszont volt egy nap plusz, és a GDP növekedési üteme mégis valamivel szerényebbnek bizonyult.

A járműgyártó cégek mindenképpen leállnak év végén. FOTÓ: Népszava

A járműgyártó cégek mindenképpen leállnak év végén. FOTÓ: Népszava

Az efféle direkt összefüggés tehát nem feltétlenül bizonyítható – hangsúlyozta lapunknak a szakszervezeti vezető. Kordás László a hazai ipari termelés mintegy negyedét jelentő járműgyártás példáját hozta fel, mert ebben az ágazatban szokásos az év végi leállás, tehát szerinte teljesen közömbös, hogy december 25-26-a szombat-vasárnapra vagy munkanapra esik-e, ahogy nagyjából az is mindegy, szenteste napján dolgoznak-e vagy sem. Kétségtelen persze, ha december 24-e munkaszünet lenne, egy nappal kevesebb szabadságot adnának ki a téli leállás idején, amit a dolgozók máskor – például nyáron – vehetnének igénybe. Ettől aligha dőlne össze a rendszer – tette hozzá a versenyszféra érdekvédelmi szövetségének vezetője.

A "szenteste" legfeljebb ott tekinthető teljes értékű munkanapnak – folytatta Kordás -, ahol a műszak reggel hatkor kezdődik, s kettőre be is fejeződik. A közösségi közlekedésben ugyanis délután négytől az éjszakai menetrend lép érvénybe, s ezért a dolgozókat kettő-három körül akkor is el kell engedni, ha egyébként a munkaidő ennél tovább tartana, különben csak igen nagy nehézségek árán tudnának hazajutni, amit Kordás szerint a vállalkozásokat érő veszteségek mérlegelésekor szintén érdemes lenne figyelembe venni.

A MASZSZ elnöke az egyes államok gyakorlatára kitérve elismerte, hogy december 24-e csak hat uniós államban fizetett ünnep, de hozzátette, hogy Belgiumban, Bulgáriában, Horvátországban, Lettországban Máltán és Svédországban is több a munkaszünet, mint nálunk. Ha a dolgozók megkapnák a szentestét, ezeknek az államoknak egy részét már beérnénk – fogalmazott az érdekvédő. Azt, azonban, hogy nincs közvetlen összefüggés a munkaórák és az ország versenyképessége között, szerinte az mutatja leginkább, hogy a hollandok és a németek évi négyszáz órával dolgoznak kevesebbet, mint mi, a bruttó hazai termék mégis három-három és félszerese a hazainak. Kordás összegzése szerint hiába dolgozik a magyar dolgozó 400 órával többet a hollandnál, ez az ottani 39 ezer eurós fejenkénti GDP harmadára sem elég. A lengyelek nagyjából évi egy héttel dolgoznak többet nálunk, de a gazdaság teljesítménye akkora, mint a magyar: az egy főre eső GDP valamivel több mint 11 ezer euró. Az évek óta csőd szélén álló görögöknél ennél magasabb, 17 ezer euró volt tavaly, bár ők a magyarhoz képest nyolc százalékkal többet is dolgoztak. Szóval óvatosan kell bánni azzal az érvvel, hogy hol hány nap a fizetett ünnep – figyelmeztetett a szakszervezeti vezető.

Attól Magyarország nem lesz versenyképes, ha az emberek akár sok száz órával több időt töltenek el a munkahelyükön. Bizonyosan nem a munkanapok számán, pláne nem december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításán múlik tehát, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége megközelíti-e valaha az uniós átlagot, vagy sem.

Hosszú hétvégék, munkás szombatok
Jövőre 8 órás munkaidőben összesen 250 munkanapunk, 261 fizetett napunk lesz. A nemzetgazdasági tárca rendelete értelmében az elmúlt évekhez képest kevesebbet fogunk dolgozni és rengeteg hosszú hétvége vár ránk, aminek azonban az az ára, hogy hat szombatot is munkával kell töltenünk:
1. Március 10. szombat munkanap, március 16. péntek pihenőnap. (Négynapos hosszú hétvége)
2. Április 21. szombat munkanap, április 30. hétfő pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
3. Október 13. szombat munkanap, október 22. hétfő pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
4. November 10. szombat munkanap, november 2. péntek pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
5. December 1. szombat munkanap, december 24. hétfő pihenőnap (Ötnapos munkaszünet)
6. December 15. szombat munkanap, december 31. hétfő pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
Forrás: NGM

A kormánynál az önkormányzati labda

Ha a következő kormányülés sem dönt az önkormányzati dolgozók béremeléséről, akár még az idén egyhetes sztrájkot szervezhet a tagság nyomására a szakszervezet - jelentette ki lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

- Ötnapos önkormányzati sztrájkot követelő bejegyzések jelentek meg internetes oldalukon. Szervezik a munkabeszüntetést?

- Az MKKSZ Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsának elnöksége ezeknek a követeléseknek a hatására felmérést kezdett az ágazat sztrájkhajlandóságáról, közben pedig egy jogfenntartó minimális díj befizetésével lehetőséget teremtünk a kistelepülési hivatalok alkalmazottainak is a csatlakozásra, ahol eddig a minimális létszám miatt nem működött szakszervezet. A következő kormányülésen múlik, hogy lesz-e sztrájk.

- Azok is csatlakoznak a negyedik megmozduláshoz, akiknek az önkormányzat – élve az első sztrájkkal kiharcolt jogi lehetőséggel - saját forrásból már emelt a bérén?

- Az önkormányzati köztisztviselők 48 százalékának rendezték valamilyen szinten a bérét, azt a mostani felmérés mutatja meg, hogy ők mennyire elégedettek. Az viszont biztos, hogy a kimaradt 52 százalék veszítette el a türelmét, nekik 9 éve nem javult a fizetésük. A belügyi tárca kiszámította, hogy mennyibe kerül a 3 év alatt 50 százalékos emelésről szóló követelésünk, de a kormány nem döntött a tervről. Ha a következő ülésén sem foglalkozik a legrosszabb helyzetben lévő 18 ezer ember megélhetésének javításával, vagy elutasítja a kérésünket, akkor még az idén megszervezzük az egyhetes munkabeszüntetést.

- Mi történik, ha a kormány semmit nem lép?

- Van, ahol már nincs jegyző, aljegyző, gazdasági vezető, kiürülnek a hivatalok, ami ellentétes az ország, az ügyfelek, a települések érdekével. Naponta kapunk telefonokat, hogy ha nem lesz béremelés, máshová, főleg külföldre mennek dolgozni a köztisztviselők. A kormánynak tudni kell, hogy az utolsó pillanathoz érkezett.

Blokkol a propaganda
Gyenge érdeklődés övezi a december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával kapcsolatos népszavazási kezdeményezést – írta néhány napja a Magyar Idők. A kormány szócsöve szerint a dolgozók jelentős része nem is értesült az akcióról, pedig a népszavazás kiírásához szükséges kétszázezer aláírást november 28-ig kellene összegyűjteni. Ugyanakkor azok a magánszemélyek, valamint szakszervezeti tagok, ellenzéki aktivisták, akik gyűjtik az aláírásokat, arról számoltak be, hogy jó ütemben telnek az aláíróívek.

Megállították a neonáci vezetőt

Publikálás dátuma
2017.11.06. 06:30
Fotó: MTI/AP/CTK/Jan Miskovsky
Bár a szélsőjobboldali szlovák politikus, Marián Kotleba vereséget szenvedett Besztercebányán, a megyei elnöki választáson, 23,2 százalékos eredménye így is aggasztó.

A szombati szlovák önkormányzati választásnak az volt a tétje: sikerül-e megállítani Kotleba folyamatos népszerűség-növekedését, és leváltani a megye éléről vagy folytatódik a szlovák szélsőjobb diadalmenete, ami azt is jelentheti, hogy Kotleba akár köztársasági elnök is lehet – nyilatkozta a Népszavának Bőtös Botond Prágában élő magyar újságíró, az Átlátszó oknyomozó portál munkatársa.

Kotlebát sikerült megállítani ugyan, hiszen 23,2 százalékot szerzett, a függetlenként induló Ján Luntner simán legyőzte, Besztercebánya megyében így is majdnem minden negyedik választó egy nyíltan neonáci eszméket hirdető politikusra adta a voksát.

Nemrég, a 2000-es évek elején még úgy tűnt, nincs alább Szlovákiában, mint a Szlovák Nemzeti Párt, a Jan Slota vezette SNS. Mára viszont az SNS egészen szalonképes pártnak tűnik Kotlebáékhoz képest, viszont a tényleges neonácik mellett ott vannak a kis populista szlovák pártok, amelyektől ugyancsak nem áll távol a rasszizmus és az idegengyűlölet. Bőtöst arról kérdeztük, az újfasiszta, illetve idegenellenes populista pártok a Slota-párt eszmeiségéből nőttek-e ki? Az újságíró szerint a szélsőjobb eszmékkel szimpatizáló szavazótábor mindig létezett, de ahogy Magyarországon, Szlovákiában is változó ütemben szólítják meg őket a pártok. Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) „cukisodott el”, Ján Slota idején elképzelhetetlen lett volna, hogy az SNS a magyarokkal koalíciót kössön. Andrej Danko, a párt új elnöke kifejezetten kedveli a magyarokat, koalíciós partnerével, a Híd-Most vegyes párt elnökével, Bugár Bélával baráti kapcsolatot ápol. Az SNS szavazói szerint Bugár a második leghitelesebb politikus Szlovákiában.

Az SNS középre tartásával a jobbszélen megüresedett helyet Marián Kotleba mozgalma foglalta el. A romaellenes retorikát felváltotta a menekült- és Brüsszel-ellenesség, a migráció témájának erőltetése, valamint a hagyományos korrupt pártelitek támadása. De Kotleba ápolja a két világháború közötti szlovák neonáci mozgalom hagyományait is. Nem véletlen az sem, hogy nem Danko, az SNS új elnöke, hanem Kotleba írt 2015-ben Orbán Viktornak levelet, amelyben megdicsérte a magyar miniszterelnök kemény migrációllenes politikáját és Brüsszel-ellenességét.

A nemrég lezajlott csehországi választások azt mutatják, ott sem sokkal jobb a helyzet, mint Szlovákiában, a szélsőséges eszmék komoly részesedést szereztek a cseh törvényhozásban: a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) a negyedik legtöbb képviselői helyet szerezte meg.

A Prágában élő magyar újságíró szerint a szélsőjobb ilyen mértékű előretörése a térségben annak köszönhető, hogy az egykori Csehszlovákia területén a kommunizmus bukása után kiépült demokratikus rendszer hagyományos pártjai nem tudják megszólítani a választókat, akik új alternatíva után néztek. A globalizáció korszaka elmossa a hagyományos bal-, és jobboldali pártok közötti különbséget, és a változó környezetre bezárkózó válaszokkal reagáló szélsőjobb pártok tűnnek ma sikeresebbnek. Emellett a hagyományosnak mondható szegénység-ellenes, roma-ellenes hívószavak is működnek. Mindkét ország társadalma a nemzetközi trendek alapján jobbra tolódik.

Az újságíró pozitív fejleménynek tartja viszont a harmadik legtöbb mandátumot szerzett cseh Kalózpárt választási szereplését, amely képes volt a hagyományos városi liberális polgárságot megszólítani újszerű politizálásával.

Bőtös szerint a cseh és a szlovák szélsőséges mozgalmak háttere sok tekintetben különbözik. A legnagyobb differencia Tomio Okamura cseh-, és Kotleba mozgalma között, hogy míg ez utóbbi erősen kötődik a két világháború közötti, Tiso-féle Szlovák Állam (1939-1945) hagyományához, nyíltan szimpatizálnak a korabeli szlovák politikusokkal, addig Okamura nem köti mozgalmát a cseh fasiszta mozgalomhoz. Egyrészt ebben nyilván meggátolja japán származása, másrészt a cseh fasizmus soha nem volt olyan népszerű a cseheknél, mint Tiso elnök Szlovákiájában vagy a Horthy Miklós kormányzó által fémjelzett Magyarországon. Szlovákiában a szélsőjobb nagyjából hasonló utat járt be, mint Magyarországon. A 90-es évek szubkultúrájából a 2000-es évek végére – a Jobbikhoz hasonlóan – egy erős romaellenes politikával ért el eredményt Kotleba: 2013-ban Besztercebánya megye elnökévé választották az akkori választásokon, 2016-ban pártja bejutott a pozsonyi parlamentbe. Csehországban a szélsőjobb a legutolsó időkig széttöredezett volt: marginális támogatottságú pártocskák vetélkedtek egymással, számukra az áttörést a 2015-ös menekültválság hozta el.

A szélsőséges európai pártok túlnyomó többsége, jobboldali, szélsőjobboldali. Csehországban viszont a paletta mindkét szélén van egy-egy erő. Bőtös szerint ennek történelmi okai vannak. Szlovákiában és Csehországban, a 19. század idején, a nemzeti függetlenségi mozgalmak összekapcsolódtak a helyi munkásmozgalmakkal, így hasonlóan az elnyomott dél-amerikai nemzetekhez a szlovák és cseh baloldal is erősen nacionalista jellegű. Például ha a Cseh Kommunista Párt megnyilvánulásaiból kivennénk a hagyományos balos szófordulatokat, nagyjából egy Fideszhez hasonló konzervatív, befele forduló, idegen-, menekült- és EU-ellenes, oroszbarát pártot kapnánk. Nem véletlen, hogy a cseh országgyűlési választások után kiderült, sok kommunista szavazó az Okamura-pártot támogatta.

Célkeresztben a korrupt elit
Bőtös szerint a cseh és a szlovák választások eredményei azt igazolják, hogy populista, felelőtlen politikával a közép-európai térség gazdaságilag két kifejezetten jól teljesítő országában is jó eredményeket lehet elérni. A szélsőjobboldali pártok a fiatalok körében különösen népszerűek mindkét országban. De a szélsőjobb előretörése csak részben magyarázható az irracionális félelemből eredő xenofóbiával és a neonáci hagyományokkal való szimpátiával. Inkább azzal, hogy a választók nem akarnak a régi korrupt elitre sem szavazni. Az persze jó kérdés, hogy a cseh választások győztese, és a második leggazdagabb cseh, Andrej Babis, hogyan volt képes elhitetni a választókkal, hogy ő nem tartozik a korrupt elithez, miközben személye körül folyamatosak a korrupciós botrányok. A cseh rendőrség vádat emelt ellene az EU-s támogatásokkal való visszaélés tárgyában, de pártjának népszerűsége gyakorlatilag változatlan maradt.


Gál Mária

Figyelmeztették a választók Ficót
Fotó: TASR

Fotó: TASR

Minden korábbinál többen mentek el szavazni a szlovákiai megyei elnöki választáson, igaz, ez is csak 29,95 százalékos részvételi arányt jelent. Ugyanakkor már ez is komoly eredmény, hiszen négy éve csak 20,11 százalék voksolt.

A helyi szinten magasnak számító részvétel eredménye az lett, hogy mindössze két megyei elnök tudta megőrizni tisztségét: Nyitra megyében a kormánypártok (a Smer, az SNS és a Most-Híd) által támogatott Milan Belica győzött, Trencsén megyében pedig a szintén kormánypárti Jaroslav Baska. Kassa megyében viszont vereséget szenvedett a kabinet által indított Richard Rasi: néhány tized százalékkal végzett az ellenzéki Rastislav Trnka mögött. Zsolna megyében Szlovákia történetének első női megyei vezetőjét választották meg az ellenzéki Erika Jurinová személyében, aki a szavazatok 43,67 százalékát szerezte meg.

Nagy figyelem kísérte a Pozsony megyei választást, ahol az utolsó pillanatig nagy küzdelem zajlott a négy induló között. Végül az ellenzék álal támogatott Juraj Droba nyert 20,42 százalékkal. Intő jel a kormánynak, hogy Eperjes és Nagyszombat megyében is az ellenzék könyvelhetett el diadalt Milan Majersky, illetve Jozef Viskupic révén. Nagyszombat megyében Berényi Józsf, a Magyar Közösség Pártja a harmadik helyen végzett (17 százalék), a Híd által indított Rigó Konrád pedig negyedik lett (5,6 százalék). A nagyszombati választásnak azért van jelentősége, mert a megye 12 év után kapott új vezetőt. Ugyanitt a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest a Híd rontott, hisz 4 képviselő helyett csak egy jutott be a megyei törvényhozásba, az MKP 11-ről 13-ra növelte képviselőjét.

R. T.

Szerző