Ukrajna megszakíthatja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal

A kijevi parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága javasolhatja, hogy a Donyec-medence visszaintegrálásáról szóló törvényjavaslat zárórendelkezései közé tegyenek bele egy olyan szövegrészt, amely kötelezi az ukrán kormányt a diplomáciai kapcsolatok megszüntetésére Oroszországgal - erősítette meg az orosz sajtóértesülést Ivan Vinnik ukrán parlamenti képviselő, a bizottság titkára szerdán újságíróknak.

Az UNIAN hírügynökség szerdán jelentette, hogy a Kommerszant orosz napilap adott erről hírt meg nem nevezett ukrán parlamenti forrásra hivatkozva. A Petro Porosenko ukrán elnök mögött álló tömörüléshez tartozó Vinnik az ukrán-orosz diplomáciai kapcsolatok megszüntetéséről szólva kijelentette: ez a gyakorlat a világban, és ez felel meg a nemzetközi normáknak abban az esetben, ha egy ország a másikat agresszornak és megszállónak minősíti- írja az MTI.

A Donyec-medence Ukrajnához történő visszacsatolásáról szóló, Oroszországot agresszornak minősítő államfői törvényjavaslatot október 6-án szavazta meg első olvasásban a kijevi törvényhozás. Sajtóértesülések szerint az előterjesztés végleges szavazása várhatóan a jövő héten, november 16-án lesz. Vinnik hozzáfűzte, hogy saját maga módosító indítványt nem nyújtott be, de reméli, hogy a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság az ő javaslatára előterjeszti azt mint bizottsági módosító indítványt a törvényjavaslathoz. A honatya kifejtette, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszűnése után Ukrajna érdekeit valamely más ország képviseli majd. Hozzáfűzte, kérni fogja a külügyminisztériumot, egyeztessen nyugati partnereivel, hogy melyik, Oroszországban külképviselettel rendelkező ország lenne erre a megfelelő.

A Kommerszant azon értesülését viszont, hogy Fehéroroszország lehetne ez az állam, Vinnik cáfolta. Kijelentette, hogy mivel Minszk együttműködik az orosz titkosszolgálatokkal, ezt kizártnak tartja.

A Kreml szerint ez mindkét ország polgárainak ártana

Mindkét ország polgárainak érdekeit sértené, és tovább bonyolítaná a helyzetet, ha Kijev úgy döntene, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával - jelentette ki szerdán a Kreml szóvivője. Dmitrij Peszkov szerint  egy ilyen döntés meghozatala szuverén joga Ukrajnának. Ugyanakkor hangoztatta, hogy Kijev az elmúlt évek során több olyan döntést is hozott, amely kedvezőtlen hatást gyakorolt az ország délkeleti részén kialakult konfliktus rendezésére. A szóvivő nem kívánt reagálni arra az "elméleti feltevésre", hogy szakítás esetén ki közvetítene Moszkva és Kijev között. 

Szerző
2017.11.08 14:44
Frissítve: 2017.11.08 14:54

Két nap után visszavették a kardiológiai intézetbe a kirúgott szívsebészt

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:50

Fotó: / Kállai Márton
Székely állítólag csak három hónapig marad, utána a Honvéd Kórházban folytatja munkáját.
Megegyezett a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója, Andréka Péter és az általa elbocsátott ismert szívsebész professzor, Székely László, így az orvos tovább maradhat az egészségügyi intézményben – tudta meg a a Pesti Srácok. A portál információi szerint Székely csak három hónapig marad a kardiológiai intézetben, utána a Honvéd Kórházban folytatja munkáját. Az orvosnak szerdán mondtak fel az intézményben, elbocsátásának oka, hogy fél évvel ezelőtt egy betege műtétje alatt több olyan kollégája közreműködését kérte, akik nem voltak szerződésben az intézménnyel. Úgy tudjuk: a behívottak közül egy, a beavatkozás alatt szivárgó mellimplantátumot cserélte ki. A másik két orvos súlyos életveszélyes szövődmény elhárításában működött közre. Székely László az a szívsebész, aki egy úgynevezett minimal invazív eljárással nagy műtéteket kis bemetszéssel végzi. A Népszava korábban úgy értesült, hogy a főorvos elbocsátása miatt csúszik egy súlyos keringési elégtelenséggel küzdő beteg műszív beültetése is. A főigazgató, dr. Andréka Péter korábban lapunk kérdésére küldött írásos válaszában az elbocsátással kapcsolatban azt írta: sajnálattal ugyan, de egy súlyos jogi-etikai vétség miatt volt kénytelen Székely László főorvost felmenteni a munkavégzés alól. A döntésében egy teljes szakértői és jogi apparátus segítette.  
2018.09.21 14:50
Frissítve: 2018.09.21 15:09

770 összevert tüntető ügyében indul eljárás a román csendőrség vezetői ellen

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:46
Bukaresti kormányellenes tüntetés, 2018 augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Daniel MIHAILESCU
Hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítja Romániában az ügyészség a csendőrség három vezetőjét az augusztus 10-i kormányellenes tüntetés ügyében, amikor a rendfenntartó erők és a tüntetők között verekedés tört ki.
Az ügyben a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség kezdett vizsgálódni, miután Klaus Iohannis államelnök felszólította a hatóságokat, vizsgálják ki a csendőrség fellépését. Az elnök azzal vádolta a csendőrséget, hogy indokolatlanul alkalmazott erőszakot. A vádhatóságra pénteken beidézték Ionut Catalin Sindile ezredest, a román csendőrség parancsnokát, annak első helyettesét, Gheorghe Sebastian Cucost, valamint Laurentiu Cazan őrnagyot, a bukaresti csendőrség vezetőjét. Tudomásukra hozták, hogy bűnvádi eljárás indult ellenük.
Mintegy 770 tüntető tett feljelentést a csendőrség ellen, fizikai bántalmazás vagy a könnygáz által elszenvedett sérüléseik miatt. A bukaresti csendőrség vezetőjét hivatali visszaéléssel, Sindilét es Cucost hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítják.
Korábban a csendőrség is feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségen (DIICOT) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet, illetve az államhatalom gyakorlásának a nemzetbiztonságot veszélyeztető akadályozása miatt, szintén az augusztus 10-i tüntetések ügyében. Az ellenzéki média szerint ezzel azt akarják elérni, hogy a DIICOT indítson vizsgálatot, s így az akta kerüljön át ehhez a vádhatósághoz, amelynek élére nemrég neveztek ki új főügyészt a jelenlegi igazságügyi miniszter javaslatára.

Jogszerű és szakszerű

A csendőrség vezetői elutasították az ellenük felhozott vádakat, szerintük jogszerű és szakszerű volt a beavatkozásuk, amelyet egyes tüntetők erőszakossága tett indokolttá. A csendőri beavatkozást bírálók szerint azonban a karhatalmi erők provokálták a tiltakozókat, és szerintük szándékosan nem emelték ki a békés tömegből a futballhuligánokat, hogy később megindokolhassák erőszakos fellépésüket.
Augusztus 10-én a román diaszpóra tüntetéseként meghirdetett demonstráció zajlott a román fővárosban annak a kormányellenes tüntetéssorozatnak a részeként, amely tavaly januárban kezdődött. A tüntetők azt követelik, hogy a kormánykoalíció ne tegye nevetségesen enyhévé a büntető törvénykönyv adta lehetőségeket a korrupciós bűncselekmények kapcsán, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a korrupció miatt már elítélt politikusoknak kedveznek. A román kormánykoalíció azzal indokolja ezen lépések szükségességét, hogy a vádhatóság visszaéléseket követett el az elmúlt években. Ilyen "visszaélés" volt például a legerősebb kormánypártnak, a PSD elnökének elítélése korrupció miatt.
2018.09.21 14:46