Brüsszel megszabadulna Carles Puigdemonttól

Publikálás dátuma
2017.11.09 06:32
Fotó: AFP/Dursun Aydemir/Anadolu Agency
Fotó: /
Cáfolta Charles Michel belga kormányfő, hogy hazájában válság alakult volna ki a katalán vezető jelenléte miatt.

A belga belpolitikát egyre az utóbbi napokban felkavarta Carles Puigdemont leváltott katalán miniszterelnök jelenléte. Charles Michel belga miniszterelnök azonban kijelentette, „politikai válság Spanyolországban és nem Belgiumban van”. Hozzátette azonban, „minden európai politikusnak vállalnia kell a felelősséget cselekedeteiért”. Michel egyben visszafogottságra intette kormányának tagjait.

Meglehetősen kényes, hogy Puigdemont éppen egy olyan országban lelt (ideiglenesen?) menedékre, ahol a flamand lakosság egy része az elszakadásról, önálló Flandriáról álmodik. A helyi politikai viszonyokat is átalakíthatja, ha a bíróság úgy dönt, Puigdemontot nem adják ki Spanyolországnak. Ez, amint már korábban jeleztük, jövő hét péntekén dől majd el.

De mi lesz addig? – kérdezik sokan Belgiumban. Egymásnak eshetnek-e a belga pártok? Egyelőre vihar előtti csend jellemzi a helyzetet, bár egyes nyilatkozatokból kitűnik: ha nem oldódik meg a helyzet, később orkán süvíthet végig a belga belpolitikában. Az egyes politikusok megnyilatkozásaiból nagyon is kiderült, ki kinek az oldalán áll a Madrid kontra Barcelona konfliktusban. Nagy feltűnést keltett Jan Jambon belügyminiszter múlt hétvégi megjegyzése. Az önálló flamand országrészt zászlajára tűző Flamand Szövetség (N-VA) politikusa nem is leplezte, mennyire rokonszenvezik Katalónia önállósági törekvéseivel, s élesen bírálta a spanyol rendőrség fellépését a függetlenségi népszavazás során, illetve azt, hogy a spanyol kormány katalán miniszterek letartóztatását rendelte el.

Kemény szavakkal illette Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt Elio Di Rupo, a vallon szocialisták elnöke. Jóllehet a volt belga kormányfő ellenezné Katalónia függetlenné válását, s úgy foglalt állást, Puigdemont visszaélt pozíciójával, azt is hozzátette, a spanyol kormányfő úgy viselkedett, mint egy „Franco tábornokot idéző önkényúr”.

Didier Reynders belga külügyminiszter, a liberálisok politikusa Indiából jelentkezett szólásra. Szerinte a katalán válság kapcsán Belgiumban kialakult vita „túlmegy a normalitás határain”. Mint fogalmazott, bár fontos a párbeszéd, most az igazságszolgáltatásnak kell döntést hoznia – idézte a politikus szavait a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A volt belga külügyminiszter, a flamand liberális Karel De Gucht nem éppen diplomatikusan jegyezte meg a VRT televízióban a katalán válság kapcsán: „Ha mindez Oroszországban történt volna meg, mindenki teljes joggal jajveszékelne”. Ennél is tovább ment a flamand részen befolyásos Bart De Wever, az N-VA elnöke. Antwerpen polgármestere, meg sem várva a bíróság döntését, kifejtette: nem hagyja pácban barátját, Carles Puigdemontot. Függetlenül attól, támogatja-e Katalónia függetlenségét, vagy sem, „olyan dolgok történtek, amelyeket nem lehet eltűrni egy európai uniós tagországban”. De Wever és a Spanyol Néppárt (PP) között egyébként már egy idő óta tart a szócsata. A flamand politikus ezzel kapcsolatban azt közölte, neki őt csak ne oktassák ki egy olyan politikai erő tagjai (a spanyol Néppártra utalt), amelynek alapító atyái között megtalálható az a Manuel Fraga Iribarne, aki Franco idején a belügyi tárca élén állt.

Puigdemont belgiumi jelenléte nyomán érezhetően rosszabbodott a németalföldi állam és Spanyolország viszonya. A néppárt azzal vádolja az N-VA-t, hogy idegengyűlölő, mert „a nácikkal kollaboráns személyeket védelmez”. Igyekezett enyhíteni a feszültséget Soraya Sáenz de Santamaría spanyol kormányfőhelyettes, aki úgy foglalt állást, „Belgium ugyanannyira demokratikus ország, mint Spanyolország”. Madrid tiszteletben tartja a spanyol, a belga, továbbá minden demokratikus ország igazságszolgáltatásának döntéseit – tette hozzá. Rafael Catalá spanyol igazságügy-miniszter kifejtette, azt várja, hogy „jó vége lesz” a kiadatási eljárásnak. Hangoztatta továbbá azt is, a vádlottaknak is jogukban áll, hogy jelöltessék magukat a december 21-re kiírt katalán regionális választáson.

Tegnap a madridi alkotmánybíróság hivatalosan is megsemmisítette a katalán parlament által elfogadott függetlenségi nyilatkozatot.

2017.11.09 06:32

770 összevert tüntető ügyében indul eljárás a román csendőrség vezetői ellen

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:46
Bukaresti kormányellenes tüntetés, 2018 augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Daniel MIHAILESCU
Hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítja Romániában az ügyészség a csendőrség három vezetőjét az augusztus 10-i kormányellenes tüntetés ügyében, amikor a rendfenntartó erők és a tüntetők között verekedés tört ki.
Az ügyben a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség kezdett vizsgálódni, miután Klaus Iohannis államelnök felszólította a hatóságokat, vizsgálják ki a csendőrség fellépését. Az elnök azzal vádolta a csendőrséget, hogy indokolatlanul alkalmazott erőszakot. A vádhatóságra pénteken beidézték Ionut Catalin Sindile ezredest, a román csendőrség parancsnokát, annak első helyettesét, Gheorghe Sebastian Cucost, valamint Laurentiu Cazan őrnagyot, a bukaresti csendőrség vezetőjét. Tudomásukra hozták, hogy bűnvádi eljárás indult ellenük.
Mintegy 770 tüntető tett feljelentést a csendőrség ellen, fizikai bántalmazás vagy a könnygáz által elszenvedett sérüléseik miatt. A bukaresti csendőrség vezetőjét hivatali visszaéléssel, Sindilét es Cucost hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítják.
Korábban a csendőrség is feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségen (DIICOT) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet, illetve az államhatalom gyakorlásának a nemzetbiztonságot veszélyeztető akadályozása miatt, szintén az augusztus 10-i tüntetések ügyében. Az ellenzéki média szerint ezzel azt akarják elérni, hogy a DIICOT indítson vizsgálatot, s így az akta kerüljön át ehhez a vádhatósághoz, amelynek élére nemrég neveztek ki új főügyészt a jelenlegi igazságügyi miniszter javaslatára.

Jogszerű és szakszerű

A csendőrség vezetői elutasították az ellenük felhozott vádakat, szerintük jogszerű és szakszerű volt a beavatkozásuk, amelyet egyes tüntetők erőszakossága tett indokolttá. A csendőri beavatkozást bírálók szerint azonban a karhatalmi erők provokálták a tiltakozókat, és szerintük szándékosan nem emelték ki a békés tömegből a futballhuligánokat, hogy később megindokolhassák erőszakos fellépésüket.
Augusztus 10-én a román diaszpóra tüntetéseként meghirdetett demonstráció zajlott a román fővárosban annak a kormányellenes tüntetéssorozatnak a részeként, amely tavaly januárban kezdődött. A tüntetők azt követelik, hogy a kormánykoalíció ne tegye nevetségesen enyhévé a büntető törvénykönyv adta lehetőségeket a korrupciós bűncselekmények kapcsán, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a korrupció miatt már elítélt politikusoknak kedveznek. A román kormánykoalíció azzal indokolja ezen lépések szükségességét, hogy a vádhatóság visszaéléseket követett el az elmúlt években. Ilyen "visszaélés" volt például a legerősebb kormánypártnak, a PSD elnökének elítélése korrupció miatt.
2018.09.21 14:46

Hetek óta lángol egy német mocsár egy balul sikerült hadgyakorlat miatt

Publikálás dátuma
2018.09.21 11:15

Fotó: DPA/ Stephan Konjer
Szükségállapotot hirdettek pénteken, két települést kellhet evakuálni. A füstöt több száz kilométerre is érezni.
A német hadsereg, a Bundeswehr gyakorlata után kigyulladt a mocsár Emsland megyében, Meppen mellett, írja a Spiegel. Egy rakétát teszteltek, annak ellenére, hogy nem volt elérhető tűzoltó egység. Ez két hete történt - a hatóságok pénteken már kihirdették a szükségállapotot a még mindig tomboló tűz miatt. Bejelentésük értelmében a környék két településének evakuálására is sor kerülhet.

A probléma a füst

A hatalmas füstöt még a 200 kilométerre fekvő Hamburgban is érezni lehet. Több százan dolgoznak szakadatlanul az oltáson, ám azt nehezíti egyrészt a tűz terjedését segítő erős szél, a korábbi hosszú szárazság, és a tőzeg is, mint azt a Deutsche Welle írja. A tőzeg ugyanis belülről ég, kívülről pedig vízhatlan. Mikor legutóbb, 2010-ben keletkezett tűz a környéken, 6 hétig tartott eloltani azt.
A hadsereg elnézést kért a tűzért. Szerintük a füst nem jelent egészségügyi kockázatot, ám a polgári hatóságok szkeptikusak az állítással szemben.
2018.09.21 11:15