Meddig jogos az önvédelem?

Publikálás dátuma
2017.11.09. 06:16
A sértett üldözőbe vette a tolvajokat, a Kolosy térnél utolérte és elsodorta a motorosokat. Egyikőjük a helyszínen életét veszt
Az új büntető-törvénykönyv széles körű lehetőségeket ad a megtámadottnak, de a támadót üldözni és megölni alapesetben továbbra sem szabad.

Amint azt lapunk is megírta, a Kúria kedden bűncselekmény hiányában felmentette azt a nőt, akit korábban azért vádoltak meg, mert autójával üldözőbe vett motoros tolvajokat, és közülük az egyik az „akció közben” meghalt.

A tolvajok 2012 decemberében a fővárosi csúcsforgalomban, a piros lámpánál álló nő autójának ablakát bezúzták és elragadták a táskáját. A nő az autójával üldözőbe vette őket, és eközben a motor felborult, az egyik tolvaj pedig meghalt. A bíróságok korábban első fokon, majd jogerősen is felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a nőt közúti veszélyeztetés és rongálás miatt. A Kúria viszont kedden azt mondta ki, hogy a vádlott jogos védelmi helyzetben volt, magatartása nem volt veszélyes a társadalomra, nem követett el bűncselekményt, csak alkotmányos jogával élt.

A 2012-es Btk-módosítás értelmében keményebben védhetik életüket, javaikat a megtámadottak, ám az új szabályok is számos vitás esetet produkálhatnak.

Ősinek mondható, a római jogihoz közelítő megoldást választott a parlament a jogos védelem kiterjesztéséhez. A XII táblás törvény szerint „ha éjszaka követ el valaki tolvajlást, ha a tulajdonos az illetőt megöli, tekintessék joggal megöltnek”. Ha nem is ilyen kemény megfogalmazásban, de az új Btk. is hasonló elvet követ.

Mindez alapvető fordulat a magyar büntetőjogban – mutatott rá korábban a hvg.hu.

A kilencvenes évek elején még vádat emeltek egy 72 éves nyugalmazott könyvtáros ellen, aki a saját lakásában késsel leszúrta a fenyegetően fellépő, nála 26 évvel fiatalabb, de fegyvertelen behatolót. A végeredmény felmentés lett, ahogy abban az esetben is, amikor valaki a saját lakásában éjszaka lelőtte a támadóját, akinek a kezében nem fegyver, hanem mobiltelefon volt.

Az ilyen eljárások végkimenetele szinte kiszámíthatatlan, s még akkor is megalázó procedúrának teszi ki a megtámadottat, ha a végén felmentés születik. Arról nem is beszélve, hogy esetleg éveket lehet ártatlanul rács mögött tölteni. Így járt például az a panziós, aki a Fekete Seregnek nevezett bűnbanda rátámadó tagjaira lőtt 2001-ben, de csak idén áprilisban mentették fel – megismételt eljárásban. Első fokon 2002-ben 13 év fegyházat kapott, s „rehabilitálásáig” 6 év 9 hónapot ült is.

A törvénymódosítás részint arra szolgál, hogy megelőzze ezeket a büntetőeljárásokat. Ha ugyanis nyilvánvaló, hogy valakinek a lakásába éjjel törnek be, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha az életére törtek volna – vagyis akár le is lőhető a behatoló.

A jogtalan támadás következményeit az agresszornak kell viselnie. Ez pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy az éjszakai besurranó tolvaj élete is jogszerűen kioltható.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese – aki a keddi felmentő ítéletet hozó tanács elnöke is volt – korábban a Magyar Nemzetnek nyilatkozott. Szerinte a törvény meghatározza, melyek azok a védett jogi tárgyak, amiket ez a bekezdés oltalmaz: személyek, javak, közérdek. Szükséges a védekezésnek az a mértéke, amely ahhoz kell, hogy egy ilyen támadásnak véget vessen. Ha a védekező ezt a szükséges mértéket ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi, nem büntethető. Ha azonban a támadás vagy a fenyegetettség véget ér, akkor megszűnik a jogos védelmi helyzet. Tehát ha valakinek az életére törnek, de a támadást elhárítja, a támadó pedig már menekül, a megtámadott nem mehet utána és ölheti meg, mert ebben az esetben már erős felindulásban elkövetett emberölésért felelhet.

Szerző

Hospice - Tűzoltás helyett valódi megoldást!

Publikálás dátuma
2017.11.09. 06:06
Illusztráció: Shutterstock
Valamennyi hospice szolgáltatást végző szervezet számára vár rendszerszerű megoldást a biztonságos működéshez a humán minisztertől a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület. Ezt a szervezet azt követően kérte, hogy Balog Zoltán miniszter – a közfelháborodás hatására – utasította az egészségügyért felelős államtitkárt: biztosítson forrást a megszűnés szélére került hospice ház működéséhez.

Az egyesület összesen kilencven, életvégi ellátásokkal foglalkozó szolgáltató nevében jelezte: valamennyiüknek szűkösek a forrásaik, s kivétel nélkül olyan finanszírozási problémákkal küzdenek, mint a Magyar Hospice Alapítvány. Mint közleményükben írták, a társadalombiztosító által nyújtott finanszírozás csupán költségeik 75 százalékára elég. Ezért azt várják a területért felelős minisztertől, hogy az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében, tegye meg a biztonságos működésükhöz szükséges lépéseket.

A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület elsőként kapta meg 2015-ben, a humán tárca által életre hívott Semmelweis Garanciavédjegyet, amely egyben jelzés az adományozóknak, hogy ide nyugodt szívvel teheti a pénzüket.

Az egyesület mellett a Magyar Liberális Párt is szorgalmazza a hospicek rendszerszerű támogatását. Szerdán bejelentették: ennek érdekében határozati javaslatot nyújtanak be az Országgyűlésnek. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a XXI. századi magyar egészségügyben a hospice házak sorsa a civilek felajánlásaitól és a mindenkori miniszter jóindulatától függjön.

Szerző

Hospice - Tűzoltás helyett valódi megoldást!

Publikálás dátuma
2017.11.09. 06:06
Illusztráció: Shutterstock
Valamennyi hospice szolgáltatást végző szervezet számára vár rendszerszerű megoldást a biztonságos működéshez a humán minisztertől a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület. Ezt a szervezet azt követően kérte, hogy Balog Zoltán miniszter – a közfelháborodás hatására – utasította az egészségügyért felelős államtitkárt: biztosítson forrást a megszűnés szélére került hospice ház működéséhez.

Az egyesület összesen kilencven, életvégi ellátásokkal foglalkozó szolgáltató nevében jelezte: valamennyiüknek szűkösek a forrásaik, s kivétel nélkül olyan finanszírozási problémákkal küzdenek, mint a Magyar Hospice Alapítvány. Mint közleményükben írták, a társadalombiztosító által nyújtott finanszírozás csupán költségeik 75 százalékára elég. Ezért azt várják a területért felelős minisztertől, hogy az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében, tegye meg a biztonságos működésükhöz szükséges lépéseket.

A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület elsőként kapta meg 2015-ben, a humán tárca által életre hívott Semmelweis Garanciavédjegyet, amely egyben jelzés az adományozóknak, hogy ide nyugodt szívvel teheti a pénzüket.

Az egyesület mellett a Magyar Liberális Párt is szorgalmazza a hospicek rendszerszerű támogatását. Szerdán bejelentették: ennek érdekében határozati javaslatot nyújtanak be az Országgyűlésnek. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a XXI. századi magyar egészségügyben a hospice házak sorsa a civilek felajánlásaitól és a mindenkori miniszter jóindulatától függjön.

Szerző