Meddig jogos az önvédelem?

Publikálás dátuma
2017.11.09 06:16
A sértett üldözőbe vette a tolvajokat, a Kolosy térnél utolérte és elsodorta a motorosokat. Egyikőjük a helyszínen életét veszt
Fotó: /
Az új büntető-törvénykönyv széles körű lehetőségeket ad a megtámadottnak, de a támadót üldözni és megölni alapesetben továbbra sem szabad.

Amint azt lapunk is megírta, a Kúria kedden bűncselekmény hiányában felmentette azt a nőt, akit korábban azért vádoltak meg, mert autójával üldözőbe vett motoros tolvajokat, és közülük az egyik az „akció közben” meghalt.

A tolvajok 2012 decemberében a fővárosi csúcsforgalomban, a piros lámpánál álló nő autójának ablakát bezúzták és elragadták a táskáját. A nő az autójával üldözőbe vette őket, és eközben a motor felborult, az egyik tolvaj pedig meghalt. A bíróságok korábban első fokon, majd jogerősen is felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a nőt közúti veszélyeztetés és rongálás miatt. A Kúria viszont kedden azt mondta ki, hogy a vádlott jogos védelmi helyzetben volt, magatartása nem volt veszélyes a társadalomra, nem követett el bűncselekményt, csak alkotmányos jogával élt.

A 2012-es Btk-módosítás értelmében keményebben védhetik életüket, javaikat a megtámadottak, ám az új szabályok is számos vitás esetet produkálhatnak.

Ősinek mondható, a római jogihoz közelítő megoldást választott a parlament a jogos védelem kiterjesztéséhez. A XII táblás törvény szerint „ha éjszaka követ el valaki tolvajlást, ha a tulajdonos az illetőt megöli, tekintessék joggal megöltnek”. Ha nem is ilyen kemény megfogalmazásban, de az új Btk. is hasonló elvet követ.

Mindez alapvető fordulat a magyar büntetőjogban – mutatott rá korábban a hvg.hu.

A kilencvenes évek elején még vádat emeltek egy 72 éves nyugalmazott könyvtáros ellen, aki a saját lakásában késsel leszúrta a fenyegetően fellépő, nála 26 évvel fiatalabb, de fegyvertelen behatolót. A végeredmény felmentés lett, ahogy abban az esetben is, amikor valaki a saját lakásában éjszaka lelőtte a támadóját, akinek a kezében nem fegyver, hanem mobiltelefon volt.

Az ilyen eljárások végkimenetele szinte kiszámíthatatlan, s még akkor is megalázó procedúrának teszi ki a megtámadottat, ha a végén felmentés születik. Arról nem is beszélve, hogy esetleg éveket lehet ártatlanul rács mögött tölteni. Így járt például az a panziós, aki a Fekete Seregnek nevezett bűnbanda rátámadó tagjaira lőtt 2001-ben, de csak idén áprilisban mentették fel – megismételt eljárásban. Első fokon 2002-ben 13 év fegyházat kapott, s „rehabilitálásáig” 6 év 9 hónapot ült is.

A törvénymódosítás részint arra szolgál, hogy megelőzze ezeket a büntetőeljárásokat. Ha ugyanis nyilvánvaló, hogy valakinek a lakásába éjjel törnek be, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha az életére törtek volna – vagyis akár le is lőhető a behatoló.

A jogtalan támadás következményeit az agresszornak kell viselnie. Ez pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy az éjszakai besurranó tolvaj élete is jogszerűen kioltható.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese – aki a keddi felmentő ítéletet hozó tanács elnöke is volt – korábban a Magyar Nemzetnek nyilatkozott. Szerinte a törvény meghatározza, melyek azok a védett jogi tárgyak, amiket ez a bekezdés oltalmaz: személyek, javak, közérdek. Szükséges a védekezésnek az a mértéke, amely ahhoz kell, hogy egy ilyen támadásnak véget vessen. Ha a védekező ezt a szükséges mértéket ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi, nem büntethető. Ha azonban a támadás vagy a fenyegetettség véget ér, akkor megszűnik a jogos védelmi helyzet. Tehát ha valakinek az életére törnek, de a támadást elhárítja, a támadó pedig már menekül, a megtámadott nem mehet utána és ölheti meg, mert ebben az esetben már erős felindulásban elkövetett emberölésért felelhet.

2017.11.09 06:16

"Az egész országot nem lehet kirúgni" - Pécsett is a rabszolgatörvény ellen tüntettek

Publikálás dátuma
2019.01.19 18:16

Fotó: Népszava/
A kormánynak az a célja, hogy rabszolgák legyünk a Mészáros Lőrincek országában - hangzott el a pécsi tüntetésen.
Pécsett ezúttal is megtelt a város emblematikus főtere, itt valamivel több mint ezren demonstráltak a kormány ellen. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pécsi ügyvivője szólalt fel elsőnek, s minden munkavállalót arra biztatott, hogy lépjen be a munkahelyén a szakszervezetbe, mert csak teljes összefogással van esély a sikerre. Az ügyvivő hozzátette, hogy akkor is csatlakozzanak az érdekképviselethez, ha elégedetlenek annak munkájával, váltsák le a rossz vezetőket, helyettük válasszanak meg olyan embereket, akik valóban a dolgozókat képviselik. A később felszólalók is az összefogás fontosságát hangsúlyozták. Varga Orsolya egy, a nők jogaiért harcoló civil egyesület képviseletében azt mondta: a rabszolgatörvény csak a jéghegy csúcsa, mert a kormánynak már régóta az a célja, hogy rabszolgák legyünk Magyarországon, ami a Mészáros Lőrincek magánbirtokává vált, s ahol a hatalom emberei szabadon vegzálhatnak egy 18 éves diáklányt, ha az szót emel ellenük. Varga arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy mindannyian álljanak ki önmagukért és a jogaikért, mert az egész országot nem tudják „kirúgni”.
2019.01.19 18:16
Frissítve: 2019.01.19 18:17

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Radó Ferenc
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42
Frissítve: 2019.01.19 17:47