Bébi lelkek a hadak útján

Tudták? Egy brazil törzs szerint a még meg nem született lelkek - bébi lelkeknek hívják őket – próbaidőre különböző asszonyok méhébe költöznek be, ott egy kicsit mocorognak, megtapasztalják, hogyan érzik magukat. Ha nem jól, kiköltöznek, ha pedig alkalmasnak érzik a helyet, akkor ott maradnak.

Magyarországon ezen a nyáron a mesterséges megtermékenyítés eddig hellyel-közzel jól szabályozott rendszere teljesen felborult. Korábban az Egészségügyi Tudományos Tanács honlapja adott ebben a kérdésben iránymutatást, egy 2016-ban született állásfoglalásban ez volt olvasható: „Civilizált országokban különféle nemzetközi irányelvek, jogszabályok útján szabályozott formában, nemzeti etikai bizottságok jóváhagyásához kötött az új gyógyító eljárások hatósági engedélyezése és bevezetése. Ez az etikai bizottság a magyar jogszabályokban humán reprodukciós kérdésekben az ETT Humán Reprodukciós Bizottsága (HRB). Az ETT HRB egyik legfontosabb szakfeladata a lombikbébi eljárások (IVF: in vitro fertilizáció) körüli vitákban történő állásfoglalás.”

Az új helyzet a bébi lelkek társadalmát teljesen felkavarta. Nyitányként dr. Veres András győri megyés püspök augusztus 20-ai szentbeszéde okozott mennydörgést és villámokat a lombikbébi program körül, mivel kinyilvánította, hogy bűnt követnek el az ebben résztvevők. Aztán jött Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a Hír Tv-nek nyilatkozva „horror kategóriának” nevezte azt, ami a be nem ültetett embriókkal történik világszerte. Szerinte „legyilkolják”, „lefagyasztják” és „kidobják” az embriókat, „a szöveteiket ipari célra használják fel.” A bébi lelkek meg csak néztek, különösen azok, amelyek éppen kinéztek maguknak egy régóta kísérletező, gyermekáldásra vágyakozó keresztény párt.

A bébi lelkek alighanem már a megtapadás körüli hercehurcát, az egészségtelen életmód hatásait, a stressz okozta bonyodalmakat, a várakozás okozta izgalmakat is elég tehernek érezték, de az igazi bajok csak ezután jöttek: a finanszírozás megváltoztatása, meg a sok találgatás a tisztességes tájékoztatás és igazságos elosztás helyett. Aztán akadt egy másik gondjuk is az új rendelkezéssel, miszerint inkább menjen a mesterséges megtermékenyítést kérő asszony az állami ellátásba a magán helyett, ahol kiszámítható költség, szigorú protokoll, hálapénz nélküli világ, jó körülmények és az őszinte tájékoztatás közepette biztonság övezte a bébi lelkek próbálkozását. (Már ahova nem tette be a lábát az etikátlan konkurencia, amit persze a „hatásos” ellenőrzés sokáig nem fedezett fel.)

De ezen a tényen az egészségügyi államtitkár is elegánsan túllépett októberben, a Magyar Hírlapnak adott interjújában: „Fontos tisztázni, hogy az IVF-kezelések körülbelül hetven százalékát egy domináns magánintézet valamelyik telephelyén végzik az országban. Most csupán annyi történt, hogy az állam szeretné növelni a kapacitásait, ezt pedig a saját intézményeiben teszi, nem a magánszektorban.”

Nincs mese, akkor is menni kell! - mondta az egyik bébi lélek. De a többi panaszkodott. Oda, ahol még a kórházi feltételek sem adottak? Ahol a tapasztalat és akarat a minimum alatt van? Miért is foglalkozna egy jól kereső szülész egy problémásabb esettel, amikor a „kipottyanó” gyerekért is megkapja a 150-200 ezres hálapénzt? Miközben a vajúdás kísérését az osztályon dolgozó munkatársára, a szülésznőre még rá is lőcsölheti?

S ha ez nem volna elég, az egyik bébi lélek azt is felfedezte, hogy a kérdésről jogszabály is rendelkezik. A 28/2014. (IV. 10.) Emmi rendelet az Egészségügyi Tudományos Tanácsról így szól: „Az egészségügyi államigazgatási szerv felkérése alapján az ETT HRB szakértőként részt vesz a reprodukciós eljárások végzésére, illetve az ivarsejtek, őssejtek és embriók fagyasztva tárolására működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésében. Az ETT HRB elnöke által kijelölt bizottsági tag a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szakértőre vonatkozó rendelkezései szerint működik közre az ellenőrzésben.” „Ha feladatkörében az ETT HRB tudomására jut, hogy az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik a működési engedélyének megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, vagy a szakmai szabályoknak nem megfelelően működik, az ETT HRB kezdeményezi az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni ellenőrzését.”

Tudjuk-e már, kik lesznek azok, akik az állami ellátásba átirányított asszonyoknál történő beavatkozásokat ellenőrzik? Kik vizsgálják majd a kormány által a reprodukciós eljárások végzésére, a mesterséges megtermékenyítésre kötelezett, most kijelölt intézmények megfelelőségét? Kik derítik ki a minimumfeltételek és szakmai protokollok meglétét, az intézményi felelősségbiztosítás kiterjesztését? Közreadják-e az eredmények statisztikáját, észreveszik-e ha ezekre a beavatkozásokra is rányomul a hálapénz intézménye, ami töretlenül virágzik a szülészeteken?

Nem véletlen, hogy hatalmas a bébi lelkek dilemmája. Menni vagy maradni? - kérdezgetik egymástól.