Az emberi jogi bírósághoz fordultak volt katalán vezetők

Jogaik megsértése miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és Carme Forcadell, a feloszlatott katalán parlament elnöke - közölte a strasbourgi székhelyű bíróság pénteken.

A bíróság tájékoztatása szerint a leváltott katalán vezetők keresetet nyújtottak be Madrid ellen arra keresve a választ, vajon szabályos volt-e, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette a függetlenség kikiáltásáról tartott parlamenti üléseiket.

A bíróság beszámolt arról is, hogy katalán magánszemélyek is a testülethez fordultak, mert elmondásuk szerint az október elején tartott, Katalónia függetlenségről szóló népszavazást előkészítő választási bizottság egyes tagjaira egyenként 6000 eurós bírságot szabtak ki. A strasbourgi bíróság közlése szerint a beadványokat átvették, ezt az eljárás rendje szerint közlik Madriddal, majd hamarosan döntés születik arról is, hogy a keresetek az emberi jogi bíróság hatáskörébe tartoznak-e.

A spanyol állami főügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen, miután a térség vezetése az október eleji, alkotmányellenes névszavazást követően egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon.

A spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki Puigdemont és négy társa ellen, akik Brüsszelbe utaztak, miután a madridi kormányzat rendkívüli intézkedésként menesztette őket és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.

Carme Forcadell, a feloszlatott katalán parlament elnöke, 150 ezer eurós (46,8 millió forint) óvadék ellenében szabadlábon védekezhet, azonban börtönbe kell vonulnia, amíg nem fizeti ki a megszabott összeget. Egy hete van előzetes letartóztatásban a leváltott katalán kormány nyolc tagja, akiket lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb a bűncselekményekkel vádolnak.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európai Uniótól teljesen független, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács intézményi családjába tartozik, ítéleteit az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján hozza meg. Jogsértés megállapítása esetén a strasbourgi bíróság vagyoni és nem vagyoni kártérítést, úgynevezett igazságos elégtételt ítélhet meg, de ítéleteivel nem semmisítheti meg tagállamok jogszabályait.

Szerző
2017.11.10 17:11

Repedések jelentek meg a falakon, leállítanak két belga atomerőművet

Publikálás dátuma
2018.09.21 17:17

Fotó: AFP/dpa/ RAINER JENSEN
A létesítményeket várhatóan jövő tavaszig nem indítják újra.
Leállítja két belgiumi atomerőművét az ősszel a francia Engie cég a reaktorok kiszolgáló épületeinek betonfalán észlelt repedések miatt – írja az MTI. A La Libre Belgique nevű belga napilap információi szerint a keleti-belgiumi Tihange mellett található atomerőművek 2-es blokkját október végén állítják le, a reaktor június elsején indulhat újra leghamarabb. A 3-as blokkot március végén állították le, és szeptember végén kellett volna újraindítani, de az észlelt hibák miatt erre jövő év május elseje előtt nem kerül sor. Mint írták, a falakon észlelt hibák nem a reaktorok betonköpenyén, nukleáris területen keletkeztek, hanem azok irányításáért és biztonsági felügyeletét biztosító berendezéseknek helyet adó épületeken. A napilap arról számolt be, hogy az észak-belgiumi Doel mellet található, belga és francia tulajdonú Doel 4 nevű atomreaktor épületeinél is állapotromlást észleltek. A Doel 1-es és 2-es blokkjainak állapotvizsgálata folyamatban van, jelenleg Belgiumban csak a Doel 3 és a Tihange 1 nevű blokkok üzemelnek – tették hozzá. Mivel az északi és keleti határokhoz közeli doeli és tihange-i reaktorokat gyakran le kell állítani biztonsági problémák miatt, civilek, valamint Hollandia, Németország és Luxemburg is a belga erőművek lekapcsolását kéri. A Tihange 2-t 2023-ban tervezi végleg leállítani Belgium. A Doel 3-at 2022-ben, a többi öt reaktort pedig 2025-ben kapcsolnák le. Egy 2009-ben hozott kormánydöntés értelmében 2025-ig bezárják az összes nukleáris reaktort az országban. A jogszabály szerint 40 évi használat után minden reaktort végleg le kell állítani, újakat pedig tilos építeni. Az Engie részvényei a pénteki bejelentésre csökkenéssel reagáltak a párizsi tőzsdén.
2018.09.21 17:17
Frissítve: 2018.09.21 17:17

770 összevert tüntető ügyében indul eljárás a román csendőrség vezetői ellen

Publikálás dátuma
2018.09.21 14:46
Bukaresti kormányellenes tüntetés, 2018 augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Daniel MIHAILESCU
Hivatali visszaéléssel és hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítja Romániában az ügyészség a csendőrség három vezetőjét az augusztus 10-i kormányellenes tüntetés ügyében, amikor a rendfenntartó erők és a tüntetők között verekedés tört ki.
Az ügyben a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség kezdett vizsgálódni, miután Klaus Iohannis államelnök felszólította a hatóságokat, vizsgálják ki a csendőrség fellépését. Az elnök azzal vádolta a csendőrséget, hogy indokolatlanul alkalmazott erőszakot. A vádhatóságra pénteken beidézték Ionut Catalin Sindile ezredest, a román csendőrség parancsnokát, annak első helyettesét, Gheorghe Sebastian Cucost, valamint Laurentiu Cazan őrnagyot, a bukaresti csendőrség vezetőjét. Tudomásukra hozták, hogy bűnvádi eljárás indult ellenük.
Mintegy 770 tüntető tett feljelentést a csendőrség ellen, fizikai bántalmazás vagy a könnygáz által elszenvedett sérüléseik miatt. A bukaresti csendőrség vezetőjét hivatali visszaéléssel, Sindilét es Cucost hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítják.
Korábban a csendőrség is feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségen (DIICOT) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet, illetve az államhatalom gyakorlásának a nemzetbiztonságot veszélyeztető akadályozása miatt, szintén az augusztus 10-i tüntetések ügyében. Az ellenzéki média szerint ezzel azt akarják elérni, hogy a DIICOT indítson vizsgálatot, s így az akta kerüljön át ehhez a vádhatósághoz, amelynek élére nemrég neveztek ki új főügyészt a jelenlegi igazságügyi miniszter javaslatára.

Jogszerű és szakszerű

A csendőrség vezetői elutasították az ellenük felhozott vádakat, szerintük jogszerű és szakszerű volt a beavatkozásuk, amelyet egyes tüntetők erőszakossága tett indokolttá. A csendőri beavatkozást bírálók szerint azonban a karhatalmi erők provokálták a tiltakozókat, és szerintük szándékosan nem emelték ki a békés tömegből a futballhuligánokat, hogy később megindokolhassák erőszakos fellépésüket.
Augusztus 10-én a román diaszpóra tüntetéseként meghirdetett demonstráció zajlott a román fővárosban annak a kormányellenes tüntetéssorozatnak a részeként, amely tavaly januárban kezdődött. A tüntetők azt követelik, hogy a kormánykoalíció ne tegye nevetségesen enyhévé a büntető törvénykönyv adta lehetőségeket a korrupciós bűncselekmények kapcsán, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a korrupció miatt már elítélt politikusoknak kedveznek. A román kormánykoalíció azzal indokolja ezen lépések szükségességét, hogy a vádhatóság visszaéléseket követett el az elmúlt években. Ilyen "visszaélés" volt például a legerősebb kormánypártnak, a PSD elnökének elítélése korrupció miatt.
2018.09.21 14:46