Bach és a looper

Publikálás dátuma
2017.11.11 06:46
A klipben mindkét zenész megmutatja a másiknak saját kultúráját FORRÁS: YOUTUBE
Fotó: /
A 35 éves Alpár Balázs napjaink egyik legsikeresebb hazai média-zeneszerzője, a Kedd animációs stúdió állandó komponistája.

„Nem abban a zárt burokban nőttem fel, amiben sok muzsikus, aki kisgyermekkorától erre a pályára készül. A Városmajori Gimnáziumba jártam, több izgalmas területet megismerhettem, s még az érettségi idején sem tudtam eldönteni, hogy hangmérnök legyek vagy zenész” – kezdi a kissé rendhagyó, ám annál sikeresebb pálya áttekintését Alpár Balázs. A konzervatóriumban Fekete-Győr István tanította zeneszerzésre, a Zeneakadémián Orbán György osztályába járt. „Akkor még Budapesten nem volt külön alkalmazott zeneszerzés szak. Nagyon hálás vagyok Orbán tanár úrnak, mert mindig arra tanított, hogy antropomorf, vagyis nem elvont, öncélú, hanem embereknek, közönségnek szóló zenét írjak.”

Bár az avantgárd felé is nyitott, alapvetően mindig tonális zenét akart komponálni. Közben – Márkus Tibornál és Binder Károlynál – dzsesszt is tanult, amiből elsősorban az improvizatív játékosság, a ritmika vonzotta. Erasmus-programmal került a bécsi Zeneakadémiára, ahol négy éven át már kifejezetten média-zeneszerzést tanult. Crossing Over című, angol nyelvű doktori értekezését is ott készítette el, amely idén nyáron, a német SVH Verlag gondozásában, keménykötésben jelent meg. „Debussytől Bernsteinen át Nigel Kennedyig és a mai internetes mashupokig vizsgáltam zenei kultúrák találkozásait, popularizált komolyzenét, világzenét, szimfonikus jazzt, progrockot, remixeket, filmzenét” – mondja el közérthetően a tudományos munka tartalmát.

Balázs tizenhét évvel ezelőtt alapította meg a Fugato Orchestrát, amely zeneszerzői és előadói törekvéseinek első számú médiuma. Voltak pörgősebb és csendesebb éveik, de most újra teljes lendülettel dolgoznak: új lemezük jelent meg, Bach on Loop címmel pedig klipet forgattak, amelyben a barokk nagymesterének zenéjét ötvözik a modern felvevő- és ismétlőgép, a looper lehetőségeivel. A klipben a Bach korából érkezett zenészt Farkas Izsák hegedűművész alakítja, aki akusztikus és elektromos hegedűn, Balázs pedig elektronikus billentyűs hangszereken játszik. Mindkét zenész megmutatja a másiknak a saját kultúráját, s aztán közösen létrehoznak egy hibrid stílust. A Lóvasút-beli lemezbemutatón elhangzik majd a Lackfi János Te is, én is című versére írt új darab is. Ez ugyancsak arról szól, hogy a kontrasztok egymás mellett igazán értékesek.

A Fugato mellett Alpár Balázs rengeteg más médiazenei felkérést kap. Hét éve az Oscar-jelölt M. Tóth Géza vezette Kedd Animációs Stúdió állandó komponistája és a filmek sound designere. Legutóbb bemutatott közös munkájuk a Dániel András meséje nyomán írt Egy kupac kufli volt, de már dolgoznak egy új, artisztikusabb, a 2005-ös Maestróra emlékeztető animációs filmen. Balázs szerezte az HBO Europe számára készült magyar-görög koprodukció, az Ultra zenéjét is, amely öt versenyző belső küzdelmét mutatja be a 246 kilométeres Spartathlon futóversenyen.

Ő újította meg a Müpa szignálját és készítette a Virtuózok 2017-es évadának műsor-és a Prima Primissima-gála finálé-zenéjét, de folyamatos az együttműködése az osztrák közszolgálati televízióval (ORF) is.

Mi a hibrid zene?
Alpár Balázs szerint az általuk játszott zenében „a hibridség” egy szerkesztési elv a műfajok ötvözésében. „Két vagy több zenei stílusvilág harmóniába állítása oly módon, hogy lehetőleg minden alkotóelem lényegi energiája, karaktere érvényesüljön, és az elemek egymás hatását erősítve, minél több rétegben, minél magasabb szintű fúziót alkossanak. Zenei korszakok, hagyományok és kultúrák találkoztatása (hangzásban és strukturálásban), törekedve az egyensúlyra, harmóniára.”



2017.11.11 06:46

Tiszteletet és megértést kér a csípőből csepült kütyügeneráció

Publikálás dátuma
2018.11.12 12:01
A Z generációs előadás szülőknek, nagyszülőknek és kortársaknak is szól
Fotó: /
A sokat kritizált fiatalok mesélnek a velük kapcsolatos előítéletek megéléséről a Müpa színpadán.
„A fiatalok a szerelmet is lelazsálják”- hangzott el nemrég egy rádióműsorban. Miközben ilyen és hasonló kritikákkal gyakran találkozni, az érintett, azaz a Z generáció véleménye még alig kap nyilvánosságot. A kidsnews.hu ifjúsági hírportál csapata most a TEDx Danubia segítségével hallathatja a hangját. - Nem olvasunk, telefonfüggők vagyunk, nincsenek offline kapcsolataink, nem érdekel minket a világ - halljuk a felnőttektől – kezdi a hattagú csapat, amikor a fél év alatt létrehozott produkciójukról beszélnek. - Elmondjuk, hogy mi hogy látjuk azokat a dolgokat, amelyekkel vádolnak minket. Nem csak összehasonlítunk, hanem megpróbáljuk bebizonyítani, hogy ezek nem feltétlen negatív dolgok, és amit mi csinálunk, az akár működhet is. Kicsit a felnőttek orrára kötjük, hogy mi tőlünk tanulunk, ha az ő kezükben telefon van, nem várhatják el, hogy a miénkben ne legyen, és ha ők káromkodnak, ne zavarja őket a mi csúnya beszédünk. És ha azt szeretnéd, hogy a gyerek olvasson, akkor te is olvass neki, a Kőszívű ember fiai helyett pedig lehet, hogy Harry Potterrel kellene kezdeni inkább - folytatják. Az 1996 után született nemzedékkel kapcsolatos sztereotípiákról készíti TEDx előadását az öt, 13-19 év közötti fiatal újságíró: Borsodi Eszter, Juhász Gréta, Papp Júlia, Orbok Réka és Solymosi Máté. Hatodikként a szerkesztőség alapító-vezetője, Braczkó Szilvia csatlakozik hozzájuk. Felosztották az előítéleteket egymás között, mindenkinek van egy egy-másfél perces része, egy grafikon és egy hangszóróból elhangzott idézet egészíti majd ki az előadást. A TEDx műfaja ugyan nem minden felnőtt előtt ismert, de azért sokan tudhatják, miről van szó. - Vecsei Miklós Valóságelmélet című, YouTube-on látható TEDx produkcióját rengetegen megosztották a szüleink ismerősei közül, főleg az X-esek (az 1960-as - 70-es években születettek) – reagálnak. - Ha csak egy ember gondolkodik ezután másképp, ha legalább máshogy nézne ránk egyetlen ember, az már eredmény lenne. A saját generációnkat pedig erősíteni és biztatni szeretnénk, bátorságot adhatunk nekik ahhoz, hogy vállaljanak konfliktust akár a szüleikkel is – fogalmazzák meg a világmegváltó célt. A kérdésre, hogy ők vajon végighallgatják-e a szüleiket, és adnak-e negyedórát nekik, az időt, az együttműködést és a kölcsönös tiszteletet említik öntudatosan. - Kritikája válogatja. Ha valaki odaülne mellém és azt mondaná, hogy szeretném, hogy végighallgass, akkor nyilván, de amikor egy anya negyedórán keresztül papol, akkor biztosan nem. Nagyon sokszor nincs indok a kioktatáshoz, „csak azért, mert azt mondtam!” - halljuk. Ha megkapnánk azt a tiszteletet, hogy meghallgatnak minket, akkor inkább hatnának ránk – válaszolják.  - Az a titka, hogyha te nyitott vagy, akkor megértenek – ad segítséget Braczkó Szilvia, aki nem mellesleg maga is szülő, és a harminc tizenévessel együtt dolgozó felnőtt tapasztalatait jeleníti meg az előadásban. - Az a tizenöt perc alapvetően arról szól majd, hogy hogyan lehet együttműködő kapcsolatot fenntartani ezzel a generációval – fejezi be.

Gyerekek irányítanak

Figyeljünk a gyerekekre! Hallgassuk meg a véleményüket, adjunk nekik elég információt a világról, vonjuk be őket az életüket érintő döntésekbe! Ezek a fő üzenetei az UNICEF nemzetközi kampányának, amelyben Magyarország tavaly vett részt először. November 20-án, a Gyermekek Világnapján, az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának évfordulóján évről évre a gyerekek veszik át egy napra az irányítást, és az élet majdnem minden területén hallatják a hangjukat. Ezen a napon a Népszava 11. oldalán is gyerekek írásai, gyerekek szerkesztésében jelennek majd meg.  

Negyedóra tudomány

A nyolcvanas évek közepén Amerikában indult TED egy nonprofit szervezet és különleges konferenciasorozat, amely elkötelezett a „Terjesztésre érdemes gondolatok” eszméje mellett. Konferenciáin 18 perces vagy rövidebb, gondolatébresztő és szórakoztató előadások zajlanak. A jellemzően tudományos témájú, globális társadalmi problémákról szóló prezentációk angol nyelvűek, de számos önkéntes munkájának köszönhetően nagyon sok közülük magyar felirattal is elérhető. A TEDx az Egyesült Államokon kívüli, a független licensz-szel rendelkező TED szellemiségű rendezvényeket rendezvényeket jelöli. 

2018.11.12 12:01
Frissítve: 2018.11.12 12:19

Szanaszéjjel adóztatnák azt, aki marhahúst mer enni

Publikálás dátuma
2018.11.12 11:00

Fotó: /
Járulék kivetését szorgalmazza a feldolgozott és vörös húsokra egy új oxfordi kutatás, ami szerint így évente több, mint 220 ezer ember halálát lehetne elkerülni és 40 milliárd dollárnyi egészségügyi megtakarítást lehetne elérni.
A PLoS One című lapban publikált tanulmány a világ 149 országában azt vizsgálta, mi lenne az az optimális szint, amivel ha megadóztatják a húsfogyasztást, akkor jelentékenyen csökkenthetnék az adott ország egészségügyi kiadásait. A magas jövedelmű országokban 20 százalékos áremelést javasolnak a vörös húsokra, a feldolgozott húsáruknak - vagyis a szalonna, szalámi, kolbász - jelenlegi árának pedig duplájára emelését javasolják, hogy csökkentsék a fogyasztásuk miatt az egészségügyre nehezedő terheket. A kutatás szerint a húsadó bevezetésével a gazdagabb országokban heti két adaggal kevesebb húst fogyasztanának/fő, globálisan pedig 16 százalékkal csökkenhetne a húsevés. A nyugati országokban a marhahúsfogyasztásnak 90 százalékkal kell csökkennie, amit a babfélék és a hüvelyesek fogyasztásának ötszörözésével kellene pótolni. A WHO már korábban rákkeltőnek nyilvánította a marha, bárány és disznóhús feldolgozásával készült termékeket, és valószínűsíti, hogy ezeknek a húsoknak feldolgozatlan formában is karcinogenikus (sietteti a daganatos átalakulás folyamatát) hatásuk van - nem beszélve arról, hogy ezek fogyasztása felelős a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a kettes típusú cukorbetegség növekedése miatt is. A feldolgozott húsok fogyasztásának csökkentése nagyon sok pozitív hatással járna - írják a kutatók - többek között a klímaváltozásra és a testsúlyra, az elhízásra nézve is. A kevesebb húsfogyasztás százmillió tonnával csökkentené az üvegházhatású gázokat, leginkább az alacsonyabb marhahúsfogyasztás miatt - de az elhízásra is pozitív hatása lenne, mivel a fogyasztókat az olcsóbb, kevésbé kalóriadús húsok felé terelné.

A francia Michelin-csillagos éttermek már léptek

A bifsztek, sőt minden fajta marhahús lassan eltűnik a párizsi Michelin-csillagos étlapok ajánlataiból. Alkonya tartós lehet, mert több globális trend is egybeesik: a vegan fanatikusok, az állati jogok elszánt védelmezői is beszálltak a kampányba. A döntő csapást az orvosok és az életmód-tanácsadók mérték a bifsztekre. Mind óva intenek a bifsztek fogyasztásától, mert túlságosan is megterheli a gyomrot. 

Szerző
2018.11.12 11:00
Frissítve: 2018.11.12 11:29