Bach és a looper

Publikálás dátuma
2017.11.11. 06:46
A klipben mindkét zenész megmutatja a másiknak saját kultúráját FORRÁS: YOUTUBE
A 35 éves Alpár Balázs napjaink egyik legsikeresebb hazai média-zeneszerzője, a Kedd animációs stúdió állandó komponistája.

„Nem abban a zárt burokban nőttem fel, amiben sok muzsikus, aki kisgyermekkorától erre a pályára készül. A Városmajori Gimnáziumba jártam, több izgalmas területet megismerhettem, s még az érettségi idején sem tudtam eldönteni, hogy hangmérnök legyek vagy zenész” – kezdi a kissé rendhagyó, ám annál sikeresebb pálya áttekintését Alpár Balázs. A konzervatóriumban Fekete-Győr István tanította zeneszerzésre, a Zeneakadémián Orbán György osztályába járt. „Akkor még Budapesten nem volt külön alkalmazott zeneszerzés szak. Nagyon hálás vagyok Orbán tanár úrnak, mert mindig arra tanított, hogy antropomorf, vagyis nem elvont, öncélú, hanem embereknek, közönségnek szóló zenét írjak.”

Bár az avantgárd felé is nyitott, alapvetően mindig tonális zenét akart komponálni. Közben – Márkus Tibornál és Binder Károlynál – dzsesszt is tanult, amiből elsősorban az improvizatív játékosság, a ritmika vonzotta. Erasmus-programmal került a bécsi Zeneakadémiára, ahol négy éven át már kifejezetten média-zeneszerzést tanult. Crossing Over című, angol nyelvű doktori értekezését is ott készítette el, amely idén nyáron, a német SVH Verlag gondozásában, keménykötésben jelent meg. „Debussytől Bernsteinen át Nigel Kennedyig és a mai internetes mashupokig vizsgáltam zenei kultúrák találkozásait, popularizált komolyzenét, világzenét, szimfonikus jazzt, progrockot, remixeket, filmzenét” – mondja el közérthetően a tudományos munka tartalmát.

Balázs tizenhét évvel ezelőtt alapította meg a Fugato Orchestrát, amely zeneszerzői és előadói törekvéseinek első számú médiuma. Voltak pörgősebb és csendesebb éveik, de most újra teljes lendülettel dolgoznak: új lemezük jelent meg, Bach on Loop címmel pedig klipet forgattak, amelyben a barokk nagymesterének zenéjét ötvözik a modern felvevő- és ismétlőgép, a looper lehetőségeivel. A klipben a Bach korából érkezett zenészt Farkas Izsák hegedűművész alakítja, aki akusztikus és elektromos hegedűn, Balázs pedig elektronikus billentyűs hangszereken játszik. Mindkét zenész megmutatja a másiknak a saját kultúráját, s aztán közösen létrehoznak egy hibrid stílust. A Lóvasút-beli lemezbemutatón elhangzik majd a Lackfi János Te is, én is című versére írt új darab is. Ez ugyancsak arról szól, hogy a kontrasztok egymás mellett igazán értékesek.

A Fugato mellett Alpár Balázs rengeteg más médiazenei felkérést kap. Hét éve az Oscar-jelölt M. Tóth Géza vezette Kedd Animációs Stúdió állandó komponistája és a filmek sound designere. Legutóbb bemutatott közös munkájuk a Dániel András meséje nyomán írt Egy kupac kufli volt, de már dolgoznak egy új, artisztikusabb, a 2005-ös Maestróra emlékeztető animációs filmen. Balázs szerezte az HBO Europe számára készült magyar-görög koprodukció, az Ultra zenéjét is, amely öt versenyző belső küzdelmét mutatja be a 246 kilométeres Spartathlon futóversenyen.

Ő újította meg a Müpa szignálját és készítette a Virtuózok 2017-es évadának műsor-és a Prima Primissima-gála finálé-zenéjét, de folyamatos az együttműködése az osztrák közszolgálati televízióval (ORF) is.

Mi a hibrid zene?
Alpár Balázs szerint az általuk játszott zenében „a hibridség” egy szerkesztési elv a műfajok ötvözésében. „Két vagy több zenei stílusvilág harmóniába állítása oly módon, hogy lehetőleg minden alkotóelem lényegi energiája, karaktere érvényesüljön, és az elemek egymás hatását erősítve, minél több rétegben, minél magasabb szintű fúziót alkossanak. Zenei korszakok, hagyományok és kultúrák találkoztatása (hangzásban és strukturálásban), törekedve az egyensúlyra, harmóniára.”



Szerző

Fejtörést okoznak a hazatérő terroristák

Publikálás dátuma
2017.11.11. 06:33

Az Iszlám Állam (IS) soraiban szolgáló honfitársak jövője foglalkoztatja Moszkvát. Szakértők szerint több ezren lehetnek, s egyelőre kérdéses, hogy mi lesz velük, ha visszajönnek.

Oroszország áll az első helyen azon államok sorában, amelyeknek a polgárai Szíriában és Irakban csatlakoztak az Iszlám Államhoz terroristákhoz – számolt be róla a Kommerszant című lap, amely az amerikai Soufan Group tanácsadó társaság és a The Global Strategy Network nemzetközi szakértői társulás közös jelentését ismertette. Noha érthető okokból pontos számmal nem rendelkeznek, a különböző forrásokból összegyűjtött adatok összevetéséből reálisnak tűnő felmérés született. E szerint 2016 márciusában 3417-re becsülték az IS soraiban harcoló orosz állampolgárok számát, nem hivatalos biztonsági forrásokból származó adatok szerint azonban 2017 nyarára ez a szám már meghaladta az ötezret.

Akad azonban olyan orosz forrás is – nem is egy –, amely tízezerre teszi azok számát, akik Oroszországból és a volt szovjet tagállamokból utaztak a terroristákhoz. A Soufan Group szerint az „exportáló” országok között a második Szaúd-Arábia (3244 harcos), a harmadik Jordánia (3000), a negyedik Tunézia (2926), az ötödik pedig Franciaország (1910).

Az amerikai társaság szerint a „kalifátus” kikiáltása előtt és után összesen 40 ezer ember érkezett Szíriába és Irakba 110 országból. Az orosz védelmi miniszterhelyettes tavaly októberi jelentése szerint 2700 orosz terroristával végeztek azok közül, akik Szíriában harcoltak.

Harminchárom ország 5600 állampolgára már hazatért, nem kis fejtörést okozva a különböző titkosszolgálatoknak. A Soufan Group úgy tudja, hogy Oroszországba 400, Szaúd-Arábiába 760, Jordániába 250, Tunéziába 800, Franciaországba pedig 271 harcos tért vissza. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a számok nem teljesek, és nem is mindig frissek. Az orosz adatok például a 2016 márciusi állapotra vonatkoznak.

Akadnak olyan harcosok, akik Moszkva segítségét kérik a hazatéréshez. Több mint száz orosz nő fordult Tatjana Moszkalkova emberi jogi megbízotthoz, hogy legyen segítségükre az Irakból és Szíriából való hazatéréshez. Ramzan Kadirov csecsen elnök pedig arról számolt be, hogy 15 oroszt sikerült kimenekíteniük a legveszélyesebb szíriai övezetből, köztük több gyereket és nőt. A szerepük és a felelősségük kérdéses, ahogy az is, hogy milyen utat választanak, választhatnak a hazatérők: az Iszlám Állam teljes szétverése után a megsemmisülés elől menekülnek vagy hazatérve ott folytatják, ahol abbahagyták? Mint Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő megállapította, a terrorszervezet összeomlása után sem szűnik meg a terrorveszély. Az al-Kaida is aktív, pedig soha nem uralt hivatalosan kiterjedt területeteket, és valószínűleg az Iszlám Állam is így folytatja majd.

A Kommerszant diplomáciai forrásokra hivatkozó legfrissebb értesülése szerint az orosz hatóságok most mérlegelik a Szíriában tartózkodó orosz katonai erő csökkentésének a lehetőségét. Az bizonyosnak tűnik, hogy a katonai rendőrség, a katonai tanácsadók, és az orosz támaszpontok védelmét szolgáló kontingens marad. Mivel az orosz védelmi minisztérium szerint Bassár el-Aszad elnök kormánycsapatai már az ország 95 százalékát ellenőrzésük alatt tartják és a végső csapáshoz nem szükséges nagyarányú orosz támogatás, csökkenthetik a felhalmozott technikai arzenált Szíriában.

Eddig néhány tucat harci repülőgép, valamint Ka és Mi típusú helikopterek álltak szolgálatban. A stratégiai és technológiai elemző központ szakértője valószínűnek tartja, hogy elsősorban a legértékesebb harci technikát vonják ki Szíriából, és a régebbi típusokat hagyják ott. Ugyanakkor nem szükséges a helyszínen tartózkodni a katonai akció végrehajtásához. Kalibr típusú manőverező robotrepülőgépekkel mértek például csapást a napokban a szíriai terroristák állásaira a Velikij Novgorod orosz tengeralattjáróról. Hivatalos adatok szerint több mint 90 ezer orosz légi bevetést, s több mint 90 ezer támadást hajtottak végre a polgárháború alatt.

Szerző

Fejtörést okoznak a hazatérő terroristák

Publikálás dátuma
2017.11.11. 06:33

Az Iszlám Állam (IS) soraiban szolgáló honfitársak jövője foglalkoztatja Moszkvát. Szakértők szerint több ezren lehetnek, s egyelőre kérdéses, hogy mi lesz velük, ha visszajönnek.

Oroszország áll az első helyen azon államok sorában, amelyeknek a polgárai Szíriában és Irakban csatlakoztak az Iszlám Államhoz terroristákhoz – számolt be róla a Kommerszant című lap, amely az amerikai Soufan Group tanácsadó társaság és a The Global Strategy Network nemzetközi szakértői társulás közös jelentését ismertette. Noha érthető okokból pontos számmal nem rendelkeznek, a különböző forrásokból összegyűjtött adatok összevetéséből reálisnak tűnő felmérés született. E szerint 2016 márciusában 3417-re becsülték az IS soraiban harcoló orosz állampolgárok számát, nem hivatalos biztonsági forrásokból származó adatok szerint azonban 2017 nyarára ez a szám már meghaladta az ötezret.

Akad azonban olyan orosz forrás is – nem is egy –, amely tízezerre teszi azok számát, akik Oroszországból és a volt szovjet tagállamokból utaztak a terroristákhoz. A Soufan Group szerint az „exportáló” országok között a második Szaúd-Arábia (3244 harcos), a harmadik Jordánia (3000), a negyedik Tunézia (2926), az ötödik pedig Franciaország (1910).

Az amerikai társaság szerint a „kalifátus” kikiáltása előtt és után összesen 40 ezer ember érkezett Szíriába és Irakba 110 országból. Az orosz védelmi miniszterhelyettes tavaly októberi jelentése szerint 2700 orosz terroristával végeztek azok közül, akik Szíriában harcoltak.

Harminchárom ország 5600 állampolgára már hazatért, nem kis fejtörést okozva a különböző titkosszolgálatoknak. A Soufan Group úgy tudja, hogy Oroszországba 400, Szaúd-Arábiába 760, Jordániába 250, Tunéziába 800, Franciaországba pedig 271 harcos tért vissza. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a számok nem teljesek, és nem is mindig frissek. Az orosz adatok például a 2016 márciusi állapotra vonatkoznak.

Akadnak olyan harcosok, akik Moszkva segítségét kérik a hazatéréshez. Több mint száz orosz nő fordult Tatjana Moszkalkova emberi jogi megbízotthoz, hogy legyen segítségükre az Irakból és Szíriából való hazatéréshez. Ramzan Kadirov csecsen elnök pedig arról számolt be, hogy 15 oroszt sikerült kimenekíteniük a legveszélyesebb szíriai övezetből, köztük több gyereket és nőt. A szerepük és a felelősségük kérdéses, ahogy az is, hogy milyen utat választanak, választhatnak a hazatérők: az Iszlám Állam teljes szétverése után a megsemmisülés elől menekülnek vagy hazatérve ott folytatják, ahol abbahagyták? Mint Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő megállapította, a terrorszervezet összeomlása után sem szűnik meg a terrorveszély. Az al-Kaida is aktív, pedig soha nem uralt hivatalosan kiterjedt területeteket, és valószínűleg az Iszlám Állam is így folytatja majd.

A Kommerszant diplomáciai forrásokra hivatkozó legfrissebb értesülése szerint az orosz hatóságok most mérlegelik a Szíriában tartózkodó orosz katonai erő csökkentésének a lehetőségét. Az bizonyosnak tűnik, hogy a katonai rendőrség, a katonai tanácsadók, és az orosz támaszpontok védelmét szolgáló kontingens marad. Mivel az orosz védelmi minisztérium szerint Bassár el-Aszad elnök kormánycsapatai már az ország 95 százalékát ellenőrzésük alatt tartják és a végső csapáshoz nem szükséges nagyarányú orosz támogatás, csökkenthetik a felhalmozott technikai arzenált Szíriában.

Eddig néhány tucat harci repülőgép, valamint Ka és Mi típusú helikopterek álltak szolgálatban. A stratégiai és technológiai elemző központ szakértője valószínűnek tartja, hogy elsősorban a legértékesebb harci technikát vonják ki Szíriából, és a régebbi típusokat hagyják ott. Ugyanakkor nem szükséges a helyszínen tartózkodni a katonai akció végrehajtásához. Kalibr típusú manőverező robotrepülőgépekkel mértek például csapást a napokban a szíriai terroristák állásaira a Velikij Novgorod orosz tengeralattjáróról. Hivatalos adatok szerint több mint 90 ezer orosz légi bevetést, s több mint 90 ezer támadást hajtottak végre a polgárháború alatt.

Szerző