Bach és a looper

Publikálás dátuma
2017.11.11 06:46
A klipben mindkét zenész megmutatja a másiknak saját kultúráját FORRÁS: YOUTUBE
Fotó: /
A 35 éves Alpár Balázs napjaink egyik legsikeresebb hazai média-zeneszerzője, a Kedd animációs stúdió állandó komponistája.

„Nem abban a zárt burokban nőttem fel, amiben sok muzsikus, aki kisgyermekkorától erre a pályára készül. A Városmajori Gimnáziumba jártam, több izgalmas területet megismerhettem, s még az érettségi idején sem tudtam eldönteni, hogy hangmérnök legyek vagy zenész” – kezdi a kissé rendhagyó, ám annál sikeresebb pálya áttekintését Alpár Balázs. A konzervatóriumban Fekete-Győr István tanította zeneszerzésre, a Zeneakadémián Orbán György osztályába járt. „Akkor még Budapesten nem volt külön alkalmazott zeneszerzés szak. Nagyon hálás vagyok Orbán tanár úrnak, mert mindig arra tanított, hogy antropomorf, vagyis nem elvont, öncélú, hanem embereknek, közönségnek szóló zenét írjak.”

Bár az avantgárd felé is nyitott, alapvetően mindig tonális zenét akart komponálni. Közben – Márkus Tibornál és Binder Károlynál – dzsesszt is tanult, amiből elsősorban az improvizatív játékosság, a ritmika vonzotta. Erasmus-programmal került a bécsi Zeneakadémiára, ahol négy éven át már kifejezetten média-zeneszerzést tanult. Crossing Over című, angol nyelvű doktori értekezését is ott készítette el, amely idén nyáron, a német SVH Verlag gondozásában, keménykötésben jelent meg. „Debussytől Bernsteinen át Nigel Kennedyig és a mai internetes mashupokig vizsgáltam zenei kultúrák találkozásait, popularizált komolyzenét, világzenét, szimfonikus jazzt, progrockot, remixeket, filmzenét” – mondja el közérthetően a tudományos munka tartalmát.

Balázs tizenhét évvel ezelőtt alapította meg a Fugato Orchestrát, amely zeneszerzői és előadói törekvéseinek első számú médiuma. Voltak pörgősebb és csendesebb éveik, de most újra teljes lendülettel dolgoznak: új lemezük jelent meg, Bach on Loop címmel pedig klipet forgattak, amelyben a barokk nagymesterének zenéjét ötvözik a modern felvevő- és ismétlőgép, a looper lehetőségeivel. A klipben a Bach korából érkezett zenészt Farkas Izsák hegedűművész alakítja, aki akusztikus és elektromos hegedűn, Balázs pedig elektronikus billentyűs hangszereken játszik. Mindkét zenész megmutatja a másiknak a saját kultúráját, s aztán közösen létrehoznak egy hibrid stílust. A Lóvasút-beli lemezbemutatón elhangzik majd a Lackfi János Te is, én is című versére írt új darab is. Ez ugyancsak arról szól, hogy a kontrasztok egymás mellett igazán értékesek.

A Fugato mellett Alpár Balázs rengeteg más médiazenei felkérést kap. Hét éve az Oscar-jelölt M. Tóth Géza vezette Kedd Animációs Stúdió állandó komponistája és a filmek sound designere. Legutóbb bemutatott közös munkájuk a Dániel András meséje nyomán írt Egy kupac kufli volt, de már dolgoznak egy új, artisztikusabb, a 2005-ös Maestróra emlékeztető animációs filmen. Balázs szerezte az HBO Europe számára készült magyar-görög koprodukció, az Ultra zenéjét is, amely öt versenyző belső küzdelmét mutatja be a 246 kilométeres Spartathlon futóversenyen.

Ő újította meg a Müpa szignálját és készítette a Virtuózok 2017-es évadának műsor-és a Prima Primissima-gála finálé-zenéjét, de folyamatos az együttműködése az osztrák közszolgálati televízióval (ORF) is.

Mi a hibrid zene?
Alpár Balázs szerint az általuk játszott zenében „a hibridség” egy szerkesztési elv a műfajok ötvözésében. „Két vagy több zenei stílusvilág harmóniába állítása oly módon, hogy lehetőleg minden alkotóelem lényegi energiája, karaktere érvényesüljön, és az elemek egymás hatását erősítve, minél több rétegben, minél magasabb szintű fúziót alkossanak. Zenei korszakok, hagyományok és kultúrák találkoztatása (hangzásban és strukturálásban), törekedve az egyensúlyra, harmóniára.”



2017.11.11 06:46

Három nő dönt tabukat pikáns helyszínen

Publikálás dátuma
2018.11.16 10:42

Fotó: /
Olyat tett a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre termében három színésznő, amit a szexuális zaklatási botrány kitörése óta nálunk senki. Arra vállalkoztak, hogy egy színházi estet állítanak össze ebben a témában elsősorban kortárs szerzők már létező szövegeiből.
Az előadás helyszínválasztása is pikáns, hiszen a szexuális zaklatás nevesített hazai színházi főszereplői közül az egyik épp a Nagymező utcai teátrumhoz kötődött. A Kortalan / Kortárs sorozat keretében színre vitt Alá/Fölé című ”szépirodalmi performansz fő erénye, hogy elhallgatás helyett felszínen tartja a témát, a zaklatás, a #metoo, a hatalmi visszaélés problematikáját. A Kortalan / Kortárs szintén egy színházi sorozat, amelyet a Mozsár Műhely fogadott be, jelenségeket dolgoznak fel a színház eszközeivel és ez költözött át egy alkalomra a szomszédba, a Kálmán Imre Teátrumba. A volt mulató tere abszolút alkalmasnak bizonyult, lehetett vetíteni, a tabukat döntő szövegektől pedig nem pironkodtak a valószínűleg sokat látott falak. Az estet - mint a sorozatot is - három színésznő állította össze, ők rendezték saját magukat, sőt a dramaturgok is ők voltak: Fodor Annamária, Herczeg Adrienn és Bodor Gyöngyi. Az előadásban kilenc szöveg hangzott el mások mellett Kormos Anett-től, Kiss Judit Ágnestől, Szabó T. Annától és Karafiáth Orsolyától. Csupa női szerző. Csupa a maga nemében bátor mondandó, markánsan női nézőponttal. De megjelent a másik oldal is, és stílusosan a hölgyeken a bajusz. A szövegekből átjött a kiszolgáltatottság, a határ átlépések, a kettős mérce keserűsége. Különösen Karafiáth Orsolya és Kiss Judit Ágnes szarkasztikus hangneme maradt meg a nézőben. Utóbbi szerzőnek a Ballada a kettős erkölcsről című remekét Fodor Annamária mondta el, az alkotás lényege, hogy az általános közvélekedés szerint „a férfi vágyik testi szerelemre, a nőnek meg csak baszhatnékja van.” Az előadás végén egy videobejátszásban olasz kisfiúk találkoznak egy lánnyal, kedveskednek, grimaszolnak neki, majd arra az instrukcióra, hogy adjanak neki egy pofont, mindannyian nemet mondanak. És elhangzik: „A gyerekek világában a nőket nem ütik.” Bár csak ilyen egyszerű lenne ez az egész a felnőttek világában is! Persze azt hiszem, már a gyerekeknél sem az.

Van még mit tenni

Az est második részében a #metoo témájáról beszélgetett az előadás alkotóival és Kovács Bálint újságíróval, aki könyvet is publikált a zaklatásról Szily Nóra. A hiányról beszéltek elsősorban, arról, hogy a botrány kirobbantása óta nem sok minden történt, de áttörés semmiképp. Kovács Bálint szerint elsősorban a fejekben kellene rendet tenni. Több internetes fórumon, például a Független Előadóművészeti-Szövetség által fenntartott minekmentoda.hu felületén is segítséget lehet kérni, illetve ki lehet beszélni a traumát. 

Témák
Metoo
2018.11.16 10:42
Frissítve: 2018.11.16 10:42

Kurtág és Beckett a Scala-ban: két szenvedély találkozása

Publikálás dátuma
2018.11.15 18:47

Fotó: /
Kurtág György első, Samuel Beckett darabjából készült operáját mutatják be a milánói Scala-ban. A premiert az olasz közrádió is közvetíti. A mű a teátrum meghatározása szerint: jelenetek és monológok, opera egy felvonásban.
Kurtág György, a kilencvenkét éves zeneszerző első operáját rögtön a világ egyik, ha nem "A" leghíresebb operaháza, a milánói Scala mutatja. Mint azt a zeneszerző egy interjúban elmondta, két szenvedélye találkozik, a kimondott szó és az énekhang. Inspirációkeresés közben egészen Monteverdi Orfeójáig, az első operák egyikéig jutott, amelyben a szó és a zene egyenlő partnerek. „A szöveg nem húzódik a háttérbe a zene kedvéért” – jegyezte meg. Bár a milánói Teatro alla Scala konzervatív műsorpolitikájáról ismert, az elmúlt évtizedekben több kortárs opera világpremierjét is ott tartották, a nyolcvanas években három Stockhausen alkotást is színpadra állítottak. Kurtág első operáját november 15. és 25 között. ötször adják elő az évadban. A premiert Markus Stenz vezényeli, az operát a Hollandiában évtizedeken át tevékenykedő francia-libanoni rendező, Pierre Audi állította színpadra. A négy énekes szerepben Frode Olsen, Leigh Melrose, Hilary Summers és Leonardo Cortellazzi lép fel. Magyarul Végjáték címmel volt eddig ismert Samuel Beckett drámája, A játszma vége, amely az abszurd színház és az antidráma egyik alapműve. Kurtág nem változtatott Beckett szövegén. A halál pillanata egy felvonás hosszúságúra tágul, a dráma hosszan kitartott zokogás, amely akkor kezdődik, amikor s az ember születésekor felsír, okkal, mert attól a pillanattól kezdve ott függ a feje fölött a halálos ítélet, és elkezdődik a végjáték. Hét éve lehet tudni, hogy Kurtág elszánta magát első operája megírására. A művet a Salzburgi Fesztivál rendelte tőle, de 2012-ben a bemutatót két évvel későbbre halasztották. Ezután a premier Milánóba helyeződött át, és 2016-ban a Scala úgy tűzte ki a bemutató napját, hogy a mű még nem készült el. A magyar komponista első párizsi tartózkodása idején látta először Beckett darabját, Ligeti György ajánlotta figyelmébe, amikor mély depresszióba került az 56-os események hatására. Ezután Beckett művészete egész életén végigkísérte, Mi is a szó címmel utolsó írását zenésítette meg. Zeneszerzési módszeréről egy interjúban azt vallotta: „Úgy kell elképzelni az életünket, hogy ülünk egymás mellett egy-egy karosszékben a pianínó előtt, és komponálok. Ha valami a fejemben elkészül, eljátszom magamnak, majd neki is, és ő megmondja, hogy jó, vagy nem jó. Ő az első szűrő, akin át kell mennie minden zenémnek. Bárki másnak csak azután mutatom meg, ha az ő tetszését már elnyerte. Márta jobban érti a komponálást, mint én”.

Kurtág György

1926-ban született Lugoson, Romániában. Öt éves korában kezdett zongorázni, felsőfokú zenei tanulmányait Temesváron kezdte, 1946-ban lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke. 1947-ben vette feleségül Mártát, aki szintén zongorista. 1951-ben szerezte meg zongoraművészi és kamarazenei, négy évvel később zeneszerzés diplomáját. Tanárai közt a Bartók-tanítvány temesvári zongorapedagógus, Kardos Magdától kezdve olyan nagyságokat találni, mint Ádám Jenő, Kadosa Pál, Kodály Zoltán, Weiner Leó vagy Szabolcsi Bence. 1957-1958 között egy évet Párizsban töltött, ahol Marianne Stein tanítványa volt, és rendszeresen látogatta Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit is. 1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett. Többek között olyan előadóművészek voltak a tanítványai, mint Kocsis Zoltán, Szenthelyi Miklós vagy Schiff András. 1981-ben komponált, A boldogult R. V. Truszova üzenetei című művével tört be a nemzetközi zenei köztudatba. 

2018.11.15 18:47