Előfizetés

Bach és a looper

Retkes Attila
Publikálás dátuma
2017.11.11. 06:46
A klipben mindkét zenész megmutatja a másiknak saját kultúráját FORRÁS: YOUTUBE
A 35 éves Alpár Balázs napjaink egyik legsikeresebb hazai média-zeneszerzője, a Kedd animációs stúdió állandó komponistája.

„Nem abban a zárt burokban nőttem fel, amiben sok muzsikus, aki kisgyermekkorától erre a pályára készül. A Városmajori Gimnáziumba jártam, több izgalmas területet megismerhettem, s még az érettségi idején sem tudtam eldönteni, hogy hangmérnök legyek vagy zenész” – kezdi a kissé rendhagyó, ám annál sikeresebb pálya áttekintését Alpár Balázs. A konzervatóriumban Fekete-Győr István tanította zeneszerzésre, a Zeneakadémián Orbán György osztályába járt. „Akkor még Budapesten nem volt külön alkalmazott zeneszerzés szak. Nagyon hálás vagyok Orbán tanár úrnak, mert mindig arra tanított, hogy antropomorf, vagyis nem elvont, öncélú, hanem embereknek, közönségnek szóló zenét írjak.”

Bár az avantgárd felé is nyitott, alapvetően mindig tonális zenét akart komponálni. Közben – Márkus Tibornál és Binder Károlynál – dzsesszt is tanult, amiből elsősorban az improvizatív játékosság, a ritmika vonzotta. Erasmus-programmal került a bécsi Zeneakadémiára, ahol négy éven át már kifejezetten média-zeneszerzést tanult. Crossing Over című, angol nyelvű doktori értekezését is ott készítette el, amely idén nyáron, a német SVH Verlag gondozásában, keménykötésben jelent meg. „Debussytől Bernsteinen át Nigel Kennedyig és a mai internetes mashupokig vizsgáltam zenei kultúrák találkozásait, popularizált komolyzenét, világzenét, szimfonikus jazzt, progrockot, remixeket, filmzenét” – mondja el közérthetően a tudományos munka tartalmát.

Balázs tizenhét évvel ezelőtt alapította meg a Fugato Orchestrát, amely zeneszerzői és előadói törekvéseinek első számú médiuma. Voltak pörgősebb és csendesebb éveik, de most újra teljes lendülettel dolgoznak: új lemezük jelent meg, Bach on Loop címmel pedig klipet forgattak, amelyben a barokk nagymesterének zenéjét ötvözik a modern felvevő- és ismétlőgép, a looper lehetőségeivel. A klipben a Bach korából érkezett zenészt Farkas Izsák hegedűművész alakítja, aki akusztikus és elektromos hegedűn, Balázs pedig elektronikus billentyűs hangszereken játszik. Mindkét zenész megmutatja a másiknak a saját kultúráját, s aztán közösen létrehoznak egy hibrid stílust. A Lóvasút-beli lemezbemutatón elhangzik majd a Lackfi János Te is, én is című versére írt új darab is. Ez ugyancsak arról szól, hogy a kontrasztok egymás mellett igazán értékesek.

A Fugato mellett Alpár Balázs rengeteg más médiazenei felkérést kap. Hét éve az Oscar-jelölt M. Tóth Géza vezette Kedd Animációs Stúdió állandó komponistája és a filmek sound designere. Legutóbb bemutatott közös munkájuk a Dániel András meséje nyomán írt Egy kupac kufli volt, de már dolgoznak egy új, artisztikusabb, a 2005-ös Maestróra emlékeztető animációs filmen. Balázs szerezte az HBO Europe számára készült magyar-görög koprodukció, az Ultra zenéjét is, amely öt versenyző belső küzdelmét mutatja be a 246 kilométeres Spartathlon futóversenyen.

Ő újította meg a Müpa szignálját és készítette a Virtuózok 2017-es évadának műsor-és a Prima Primissima-gála finálé-zenéjét, de folyamatos az együttműködése az osztrák közszolgálati televízióval (ORF) is.

Mi a hibrid zene?
Alpár Balázs szerint az általuk játszott zenében „a hibridség” egy szerkesztési elv a műfajok ötvözésében. „Két vagy több zenei stílusvilág harmóniába állítása oly módon, hogy lehetőleg minden alkotóelem lényegi energiája, karaktere érvényesüljön, és az elemek egymás hatását erősítve, minél több rétegben, minél magasabb szintű fúziót alkossanak. Zenei korszakok, hagyományok és kultúrák találkoztatása (hangzásban és strukturálásban), törekedve az egyensúlyra, harmóniára.”



Múzeummal és felügyeleti joggal gyarapszik az MMA

Publikálás dátuma
2017.11.11. 06:45
Év eleje óta nem költöztették el a csőtörés miatt veszélybe került iratokat FOTÓ: BOTÁR GERGELY/KORMÁNY.HU
Saját akadémiájának „ajándékozta” a kormány az Építészeti Múzeumot és az örökségvédelmi gyűjtemények kezelésének feladatát, utóbbihoz pénzt és ingatlant is ad. De ez nem lehet dolga egy független köztestületnek.

A héten megjelent kormányrendelet értelmében "a Magyar Művészeti Akadémia közfeladatként ellátja a műemlékvédelmi tudományos gyűjtemények kezelésével, gyarapításával, közzétételével, nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálat működtetésével összefüggő feladatokat, valamint közreműködik a kulturális örökségvédelem területét érintő szakértői és tudományos tevékenységekben, illetve az ismeretterjesztéssel és közművelődéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.”

Hirtelen lett a pénz is
A MÉM-MDK idei költségeire 400 400 000 forintot ítélt meg a Kormány, a 2018. évben különböző költségvetési sorokon 465 000 000 forint és 274 000 000 forint és 404 300 000 forint szerepel.

A hazai műemlékvédelmi gyűjtemények sorsa ennek ellenére egyelőre rendezetlen. „Amiatt támadnak, hogy bezárt a műemlékvédelmi gyűjtemény, amelyet valójában új helyre költöztettünk." „A helyzet a következő hónapokban rendeződik, és a gyűjteményt ismét ki tudjuk majd nyitni, mert nagy szükség van arra, hogy mindenki számára elérhető legyen a műemlékvédelmi tervtár.” Ezt Latorcai Csaba, a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár nyilatkozta a Magyar Időknek szeptemberben. A valóság az, hogy a gyűjtemények - Tervtár, Fotótár, Könyvtár, Tudományos Irattár - ma is ugyanott vannak, ahol eddig: a Várban, a műemlékvédelem régi székházában (Táncsics utca 1.), ahol év elején eláztak. Egyetlen darab könyv, irat, fénykép vagy dokumentáció sem költözött el azóta, és nincs is kilátásban semmilyen költözés. Erről lapunk többször is beszámolt, legutóbb Nemzeti kormány kontra nemzeti örökség címmel. Szakszerűen kialakított raktárakról, kutatóhelyekről a Táncsics utcában tehát már nem beszélhetünk. Ezt 2016-ban számolták föl, mondván, hogy új helyre, a Daróczi úti telephelyre költöztetik az egész anyagot. Akkor becsomagolták a gyűjteményeket – a szállításhoz szükséges klimatizált kamionok viszont azóta sem érkeztek meg, mivel nem lett volna hova szállítaniuk a rakományt. A Daróczi úti kutatóhely kialakítására akkor még Sárváry István ex-Forster Központ elnök kapott egy milliárd forint körüli összeget. Ez azonban éppen csak a dobozolásra és néhány gipszkarton fal felhúzására volt elegendő. A kutatóhely megépítése még Sárváry menesztése előtt félbemaradt, a szóbeszéd szerint elfogyott a pénz.

Házon belül folyamatosan mozgatják az egy éve bedobozolt dokumentációkat. Mindez óriási kockázattal jár, veszélyezteti a műemléképületek történetét dokumentáló, több mint 140 éven át gyűjtött tervrajzokat, fényképeket, iratokat. A kutatás újból lehetővé tétele egyre távolabbi jövőbe tolódott. Szakszerű műemlék-helyreállítás a gyűjteményi anyagok ismerete nélkül nem lehetséges, ezért különösen cinikus, ahogyan Latorcai Csaba büszkén harangozza be az újabb és újabb örökségvédelmi programokat. Úgy tűnik, hogy a műemlékek sorsánál sokkal jobban izgatja a helyettes államtitkárt a várbeli épület. Most éppen azért kell a dokumentációkat házon belül áthelyezni, mert maga Latorcai Csaba kíván a Táncsics utcába költözni. Kósa Lajos miniszteri kinevezése miatt ugyanis elhagyni kényszerült korábbi helyét. Így aztán a hírek szerint az Országházra néző, dunai panorámás palotát nézte ki magának. Mi lesz a gyűjteményekkel, ha Latorcaiék a Táncsics utcába költöznek? A Daróczi úti, egykori honvédségi raktárak átalakítását emlegették egy ideig, erről nincs szó, és ami még rosszabb, a dobozokat nem tervezik felnyitni.

TÁNCSICS UTCA 1. - Nem a műemlékek sorsa, a várbeli épület mozgatta meg a kormány fantáziáját

TÁNCSICS UTCA 1. - Nem a műemlékek sorsa, a várbeli épület mozgatta meg a kormány fantáziáját

A koncepciótlanságot mutatja, hogy a Miniszterelnökség számára egyetlen dolog volt biztos: meg kell szabadulnia a gyűjteményektől, amiket a Forster Központ megszüntetésekor automatikusan benyeltek. Mivel háttérintézményt alapítani ekkor már nem volt szabad, ezért a tavalyi év azzal telt, hogy megpróbálták „kiárusítani” a gyűjteményeket. Lehetséges végállomásnak hónapokig a Nemzeti Múzeum, majd a sírkerteket gondozó NÖRI (Nemzeti Örökség Intézete) tűnt, holott az örökség szón kívül semmilyen kapcsolódás nincs az örökségvédelmi gyűjteményekkel.

Fekete György látott végül fantáziát a Magyar Építészeti Múzeumban. Az idézett határozat szerint még az idén az MMA kezelésébe kerülnek a műemléki gyűjtemények is. Az MMA az alaptörvényben szereplő köztestület. Kis gömböc módjára gyarapszik, ingatlanjai mellé tavaly megkapta a 2011-ben bezárt és a Daróczi utcában szintén bedobozolt Építészeti Múzeumot is, mostantól a pénzt is megadják hozzá. Az MMA alapszabálya szerint a művészettel, illetve annak oktatásával, elemzésével, bemutatásával összefüggő közfeladatokat lát el. Ezekkel az építészhagyatékokat (is) őrző Építészeti Múzeum még valamennyire összefér, a műemléki gyűjtemények szakszerű fenntartása viszont aligha. Műemlékvédelemről és örökségvédelemről az alapszabályban egyáltalán nincs is szó. Bár az MMA jelenleg a legjobban kistafírozott „független” szakmai szervezet, de egy esetleges politikai fordulat esetén privilegizált helyzete megszűnhet. Aggályos egy, a műemlékvédelem tudományos és gyakorlati feladatainak ellátásához elengedhetetlen és 2017-ig folyamatosan önálló intézmény részeként működött gyűjtemények fenntartójának egy ilyen testületet kinevezni. A műemléki tudományos gyűjtemények alapfeladata a kötelező adatszolgáltatás, ezt nem lehet egy köztestület feladatává tenni - ez a határozat egyik legproblémásabb része.

Az MMA volt elnöke, Fekete György nyilatkozatai szerint az egykori BM kórházban alakítanák ki az Építészeti Múzeumot, azonban a folyamat a legelején tart, még az MNV ZRT-től sem kerültek át az épületek az MMA-hoz. A héten megjelent kormányhatározat elfújta a szakma maradék reményeit is. Most már egyértelmű, hogy a műemléki gyűjtemények továbbra is használhatatlanok maradnak, mivel a határozatban szereplő Városliget úti ingatlan felújítása (melyhez azonnal átcsoportosították a pénzt) bizonyára évekig elhúzódik.

Hátszél vagy ellenszél?
Míg Magyarországon szétesik a műemlék- és örökségvédelem intézményi háttere és egyre kuszábbá és szakmaiatlanabbá válik törvényi rendszere, addig 2018 az Európai Parlament döntése alapján a Kulturális örökség európai éve lesz, és Navracsics Tibor pedig az ezt felügyelő az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottságának biztosa.

Régészeti törvénymódosítás

Ha a napokban benyújtott törvénymódosítás átmegy, a régészeti feltárások elvégzésére kizárólag a meghatározott állami és önkormányzati intézmények lesznek jogosultak, adta hírül az index.hu. Ennek értelmében a megelőző régészeti feltárásokat és a nagyberuházások (jellemzően útépítések) régészeti feladatellátását is csak múzeumok végezhetik. A területileg illetékes múzeumok hiányzó kapacitásaik pótlására kizárólag állami és önkormányzati fenntartású intézményeket vonhatnak be, gazdasági társaságokat nem - ez szöges ellentéte az eddigi szabályozásnak, amely életre hívta a régészeti magántársaságokat.

Múzeummal és felügyeleti joggal gyarapszik az MMA

Publikálás dátuma
2017.11.11. 06:45
Év eleje óta nem költöztették el a csőtörés miatt veszélybe került iratokat FOTÓ: BOTÁR GERGELY/KORMÁNY.HU
Saját akadémiájának „ajándékozta” a kormány az Építészeti Múzeumot és az örökségvédelmi gyűjtemények kezelésének feladatát, utóbbihoz pénzt és ingatlant is ad. De ez nem lehet dolga egy független köztestületnek.

A héten megjelent kormányrendelet értelmében "a Magyar Művészeti Akadémia közfeladatként ellátja a műemlékvédelmi tudományos gyűjtemények kezelésével, gyarapításával, közzétételével, nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálat működtetésével összefüggő feladatokat, valamint közreműködik a kulturális örökségvédelem területét érintő szakértői és tudományos tevékenységekben, illetve az ismeretterjesztéssel és közművelődéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.”

Hirtelen lett a pénz is
A MÉM-MDK idei költségeire 400 400 000 forintot ítélt meg a Kormány, a 2018. évben különböző költségvetési sorokon 465 000 000 forint és 274 000 000 forint és 404 300 000 forint szerepel.

A hazai műemlékvédelmi gyűjtemények sorsa ennek ellenére egyelőre rendezetlen. „Amiatt támadnak, hogy bezárt a műemlékvédelmi gyűjtemény, amelyet valójában új helyre költöztettünk." „A helyzet a következő hónapokban rendeződik, és a gyűjteményt ismét ki tudjuk majd nyitni, mert nagy szükség van arra, hogy mindenki számára elérhető legyen a műemlékvédelmi tervtár.” Ezt Latorcai Csaba, a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár nyilatkozta a Magyar Időknek szeptemberben. A valóság az, hogy a gyűjtemények - Tervtár, Fotótár, Könyvtár, Tudományos Irattár - ma is ugyanott vannak, ahol eddig: a Várban, a műemlékvédelem régi székházában (Táncsics utca 1.), ahol év elején eláztak. Egyetlen darab könyv, irat, fénykép vagy dokumentáció sem költözött el azóta, és nincs is kilátásban semmilyen költözés. Erről lapunk többször is beszámolt, legutóbb Nemzeti kormány kontra nemzeti örökség címmel. Szakszerűen kialakított raktárakról, kutatóhelyekről a Táncsics utcában tehát már nem beszélhetünk. Ezt 2016-ban számolták föl, mondván, hogy új helyre, a Daróczi úti telephelyre költöztetik az egész anyagot. Akkor becsomagolták a gyűjteményeket – a szállításhoz szükséges klimatizált kamionok viszont azóta sem érkeztek meg, mivel nem lett volna hova szállítaniuk a rakományt. A Daróczi úti kutatóhely kialakítására akkor még Sárváry István ex-Forster Központ elnök kapott egy milliárd forint körüli összeget. Ez azonban éppen csak a dobozolásra és néhány gipszkarton fal felhúzására volt elegendő. A kutatóhely megépítése még Sárváry menesztése előtt félbemaradt, a szóbeszéd szerint elfogyott a pénz.

Házon belül folyamatosan mozgatják az egy éve bedobozolt dokumentációkat. Mindez óriási kockázattal jár, veszélyezteti a műemléképületek történetét dokumentáló, több mint 140 éven át gyűjtött tervrajzokat, fényképeket, iratokat. A kutatás újból lehetővé tétele egyre távolabbi jövőbe tolódott. Szakszerű műemlék-helyreállítás a gyűjteményi anyagok ismerete nélkül nem lehetséges, ezért különösen cinikus, ahogyan Latorcai Csaba büszkén harangozza be az újabb és újabb örökségvédelmi programokat. Úgy tűnik, hogy a műemlékek sorsánál sokkal jobban izgatja a helyettes államtitkárt a várbeli épület. Most éppen azért kell a dokumentációkat házon belül áthelyezni, mert maga Latorcai Csaba kíván a Táncsics utcába költözni. Kósa Lajos miniszteri kinevezése miatt ugyanis elhagyni kényszerült korábbi helyét. Így aztán a hírek szerint az Országházra néző, dunai panorámás palotát nézte ki magának. Mi lesz a gyűjteményekkel, ha Latorcaiék a Táncsics utcába költöznek? A Daróczi úti, egykori honvédségi raktárak átalakítását emlegették egy ideig, erről nincs szó, és ami még rosszabb, a dobozokat nem tervezik felnyitni.

TÁNCSICS UTCA 1. - Nem a műemlékek sorsa, a várbeli épület mozgatta meg a kormány fantáziáját

TÁNCSICS UTCA 1. - Nem a műemlékek sorsa, a várbeli épület mozgatta meg a kormány fantáziáját

A koncepciótlanságot mutatja, hogy a Miniszterelnökség számára egyetlen dolog volt biztos: meg kell szabadulnia a gyűjteményektől, amiket a Forster Központ megszüntetésekor automatikusan benyeltek. Mivel háttérintézményt alapítani ekkor már nem volt szabad, ezért a tavalyi év azzal telt, hogy megpróbálták „kiárusítani” a gyűjteményeket. Lehetséges végállomásnak hónapokig a Nemzeti Múzeum, majd a sírkerteket gondozó NÖRI (Nemzeti Örökség Intézete) tűnt, holott az örökség szón kívül semmilyen kapcsolódás nincs az örökségvédelmi gyűjteményekkel.

Fekete György látott végül fantáziát a Magyar Építészeti Múzeumban. Az idézett határozat szerint még az idén az MMA kezelésébe kerülnek a műemléki gyűjtemények is. Az MMA az alaptörvényben szereplő köztestület. Kis gömböc módjára gyarapszik, ingatlanjai mellé tavaly megkapta a 2011-ben bezárt és a Daróczi utcában szintén bedobozolt Építészeti Múzeumot is, mostantól a pénzt is megadják hozzá. Az MMA alapszabálya szerint a művészettel, illetve annak oktatásával, elemzésével, bemutatásával összefüggő közfeladatokat lát el. Ezekkel az építészhagyatékokat (is) őrző Építészeti Múzeum még valamennyire összefér, a műemléki gyűjtemények szakszerű fenntartása viszont aligha. Műemlékvédelemről és örökségvédelemről az alapszabályban egyáltalán nincs is szó. Bár az MMA jelenleg a legjobban kistafírozott „független” szakmai szervezet, de egy esetleges politikai fordulat esetén privilegizált helyzete megszűnhet. Aggályos egy, a műemlékvédelem tudományos és gyakorlati feladatainak ellátásához elengedhetetlen és 2017-ig folyamatosan önálló intézmény részeként működött gyűjtemények fenntartójának egy ilyen testületet kinevezni. A műemléki tudományos gyűjtemények alapfeladata a kötelező adatszolgáltatás, ezt nem lehet egy köztestület feladatává tenni - ez a határozat egyik legproblémásabb része.

Az MMA volt elnöke, Fekete György nyilatkozatai szerint az egykori BM kórházban alakítanák ki az Építészeti Múzeumot, azonban a folyamat a legelején tart, még az MNV ZRT-től sem kerültek át az épületek az MMA-hoz. A héten megjelent kormányhatározat elfújta a szakma maradék reményeit is. Most már egyértelmű, hogy a műemléki gyűjtemények továbbra is használhatatlanok maradnak, mivel a határozatban szereplő Városliget úti ingatlan felújítása (melyhez azonnal átcsoportosították a pénzt) bizonyára évekig elhúzódik.

Hátszél vagy ellenszél?
Míg Magyarországon szétesik a műemlék- és örökségvédelem intézményi háttere és egyre kuszábbá és szakmaiatlanabbá válik törvényi rendszere, addig 2018 az Európai Parlament döntése alapján a Kulturális örökség európai éve lesz, és Navracsics Tibor pedig az ezt felügyelő az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottságának biztosa.

Régészeti törvénymódosítás

Ha a napokban benyújtott törvénymódosítás átmegy, a régészeti feltárások elvégzésére kizárólag a meghatározott állami és önkormányzati intézmények lesznek jogosultak, adta hírül az index.hu. Ennek értelmében a megelőző régészeti feltárásokat és a nagyberuházások (jellemzően útépítések) régészeti feladatellátását is csak múzeumok végezhetik. A területileg illetékes múzeumok hiányzó kapacitásaik pótlására kizárólag állami és önkormányzati fenntartású intézményeket vonhatnak be, gazdasági társaságokat nem - ez szöges ellentéte az eddigi szabályozásnak, amely életre hívta a régészeti magántársaságokat.