Louvre Abu Dhabiban

Publikálás dátuma
2017.11.13. 06:40
Fotó: Mohamed Somji

Bár a nagyközönség csak szombat óta látogathatja, szerdán este Macron francia elnök és egy sor arab előkelőség részvételével nyílt meg az arab világ első univerzális múzeuma, a Louvre Abu Dhabi. Nyugodtan mondhatjuk, hogy végre, hisz az eredeti határidőhöz képest öt évvel csúszott az átadás - a végtelenül gazdag Egyesült Arab Emírségeknek is gondjai adódtak a finanszírozással. De most áll és 12 nagy kultúrát mutat be a világhírű francia múzeum testvérintézménye, az ókori Egyiptomtól napjainkig. A rendezők arra törekedtek, hogy kiemeljék azokat a vonásokat, melyek a nagy kultúrák kölcsönhatását mutatják.

Természetesen a franciák is hozzájárultak a sikerhez, hiszen a Louvre - hasonlóan a többi francia múzeumhoz - is azzal a problémával küzd, hogy jóval több műkinccsel rendelkezik, mint amennyit be tud mutatni. A kiállított tárgyak egy részét megvásárolta Abu Dhabi, de a Párizzsal kötött szerződés szerint három évtizeden át a Louvre, a Musée d’Orsay és a Versailles-i palota felbecsülhetetlen értékű remekművek százait kölcsönzi kiállításra a francia építész, Jean Nouvel tervei szerint felépített múzeumnak. Amely építészeti szempontból is csoda: a Saadiyat-szigeten, a parttól alig 500 méterre fekvő épület "Rain of Light" nevet viselő, 180 méter átmérőjű tetőszerkezete 7850 fém- és alumínium csillagból áll - ezek nyolc, egymásba fonódó réteget képeznek, hogy védjenek a napsütéstől és beengedjék a Perzsa-öböl felől lengedező szellőt. A főépítész, Hala Wardé szerint ez a múzeum valóban oda illeszkedik, ahol áll - a hely történelméhez, földrajzi fekvéséhez, kultúrájához és klímájához.

Az első kiállítási tárgyak között ott van Van Gogh egy önarcképe, Paul Gauguin Birkozó gyerekei, a La Belle Ferroniére Leonardo da Vincitől, Piet Mondrian egy absztrakt alkotása, Bellini Madonnája a gyermekkel, Édouard Manet három festménye, egy kínai buddhista szobor és egy 14. századi Korán is.

Szerző

Megtört a jég Gázában

Publikálás dátuma
2017.11.13. 06:39
Fotó: AFP

Százezren emlékeztek Gázában a 13 éve elhunyt legendás palesztin vezető, Jasszer Arafat halálára. A Hamász uralta Gázában 2007, a palesztin belháború kirobbanása óta nem tartottak megemlékezést, Arafat ugyanis a Palesztin Hatóság fő erejének, a Fatahnak az alapítója, valamint a kétállamos megoldást szentesítő oslói béke aláírója volt. A kétállamos megoldás azonban egyben Izrael elismerése is, amelyet mindmáig megkérdőjelez a Hamász. Az, hogy a gázai megemlékezésre most sor kerülhetett, azt jelzi, a múlt hónapban Egyiptomban aláírt palesztin megállapodás valós enyhülést hozott a palesztin politikában.

Szerző

Megkezdődött az utolsó csata az Iszlám Állammal

Az Iszlám Állam (IS) elleni harc befejezéséhez közeledik, az iraki kormányerők megindították az utolsó, még az IS felügyelete alatt levő nagyobb település, Rava város ostromát. Moszul júliusi felszabadítása óta kétségtelen a terrorcsoport katonai veresége, „államának” felszámolása, ám azzal mindenki tisztában van, hogy ez nem jelenti az Abu Bakr al-Bagdadi által létrehozott csoport végét, amely mint a korábbi közel- keleti terrorcsoportok, gerillahadseregként világszerte, de főképp a régióban a civil lakosság elleni terrorcselekményekkel folytatják a dzsihádot.

Területei 95 százalékát ugyan elveszítette az IS, de utolsó bástyáiért Irakban és Szíriában egyaránt végsőkig küzd. Szíriában az orosz légierő által támogatott kormányhadsereg csütörtökön felszabadította az utolsó IS felügyelet alatt lévő várost, a szír-iraki határ mellett fekvő Albu Kamalt, amelyet vasárnapra a kormányoldal hatalmas erőfölénye ellenére visszafoglaltak a terroristák. Mindez azt is jelzi, hogy a szunnita terrorcsoportnak mindmáig van lakossági támogatottsága a térségben, ami intő jel a csoport elleni utolsó csatát megkezdett, Irak újjáépítésére készülő bagdadi kormánynak is.

Irak vesztességei óriásiak, a terrorcsoporttól visszafoglalt területeken döbbenetes állapotokat talált a visszatérő központi közigazgatás. Szombaton egy 400 holttestet rejtő tömegsírra bukkantak Kirkuk tartományban, a nemrég felszabadított Havídzsa melletti al-Bakara katonai támaszponton. Az iraki emberi jogi főbiztosság a nemzetközi közösségtől kért segítséget a tömegsírok feltárásához, a maradványok szakszerű kihantolásához és azonosításához. A tartomány kormányzója szerint a támaszpont a terrorcsoport kivégzőhelyeként szolgált. Az áldozatok többsége a videofelvételekről is ismert narancsszínű rabruhában, mások civil ruhában vannak. Hely lakosok arról számoltak be, a terroristák a rabokat autókkal szállították a helyszínre, sok esetben elégették a holttesteket.

Haider al-Abadi iraki kormányfő szombaton bejelentette, az IS által Irakban okozott anyagi károk nagysága meghaladja a 100 milliárd dollárt. Az ország újjáépítési költségeit 700 – 1000 milliárdra becsülik.

Szerző