Bár a nagyközönség csak szombat óta látogathatja, szerdán este Macron francia elnök és egy sor arab előkelőség részvételével nyílt meg az arab világ első univerzális múzeuma, a Louvre Abu Dhabi. Nyugodtan mondhatjuk, hogy végre, hisz az eredeti határidőhöz képest öt évvel csúszott az átadás - a végtelenül gazdag Egyesült Arab Emírségeknek is gondjai adódtak a finanszírozással. De most áll és 12 nagy kultúrát mutat be a világhírű francia múzeum testvérintézménye, az ókori Egyiptomtól napjainkig. A rendezők arra törekedtek, hogy kiemeljék azokat a vonásokat, melyek a nagy kultúrák kölcsönhatását mutatják.
Természetesen a franciák is hozzájárultak a sikerhez, hiszen a Louvre - hasonlóan a többi francia múzeumhoz - is azzal a problémával küzd, hogy jóval több műkinccsel rendelkezik, mint amennyit be tud mutatni. A kiállított tárgyak egy részét megvásárolta Abu Dhabi, de a Párizzsal kötött szerződés szerint három évtizeden át a Louvre, a Musée d’Orsay és a Versailles-i palota felbecsülhetetlen értékű remekművek százait kölcsönzi kiállításra a francia építész, Jean Nouvel tervei szerint felépített múzeumnak. Amely építészeti szempontból is csoda: a Saadiyat-szigeten, a parttól alig 500 méterre fekvő épület "Rain of Light" nevet viselő, 180 méter átmérőjű tetőszerkezete 7850 fém- és alumínium csillagból áll - ezek nyolc, egymásba fonódó réteget képeznek, hogy védjenek a napsütéstől és beengedjék a Perzsa-öböl felől lengedező szellőt. A főépítész, Hala Wardé szerint ez a múzeum valóban oda illeszkedik, ahol áll - a hely történelméhez, földrajzi fekvéséhez, kultúrájához és klímájához.
Az első kiállítási tárgyak között ott van Van Gogh egy önarcképe, Paul Gauguin Birkozó gyerekei, a La Belle Ferroniére Leonardo da Vincitől, Piet Mondrian egy absztrakt alkotása, Bellini Madonnája a gyermekkel, Édouard Manet három festménye, egy kínai buddhista szobor és egy 14. századi Korán is.