Világbajnokságot rendez 2021-ben Magyarország

Magyarországnak ítélte a 2021-es junior férfi kézilabda-világbajnokság rendezési jogát vasárnap a nemzetközi szövetség (IHF).

A magyar szövetség (MKSZ) beszámolója szerint a döntést az IHF kongresszusán hozták meg, amit a törökországi Antalyában tartottak. Magyarország 2001-ben női, 2005-ben férfi junior világbajnokságot rendezett, előbbin a magyar válogatott ezüst-, utóbbin a férfiegyüttes bronzérmet szerzett.

"Nagy siker számunkra, hogy megkaptuk a junior világbajnokság rendezési jogát, ami a legrangosabb utánpótlás-világverseny" - mondta Novák András, az MKSZ főtitkára. Hangsúlyozta: folyamatosan szeretnének Magyarországra hozni sportági csúcseseményeket, ennek jegyében legalább 2019-ig Budapesten lesz a női Bajnokok Ligája négyes döntője, jövőre Debrecenben kerül sor a női junior vb-re, és a szövetség pályázik a 2022-es és a 2024-es férfi felnőtt Európa-bajnokságra.

"Igyekszünk valamennyit magas színvonalon megszervezni, jó példa erre a tavalyi strandkézilabda-világbajnokság, amelyért most külön elismerésben részesült az MKSZ. Ezt a színvonalat tekintjük mércének a jövőbeli magyarországi eseményeken is" - mondta a főtitkár. A tisztújító kongresszuson az IHF egyiptomi elnökét, Hasszan Musztafát ellenjelölt nélkül négy évre újraválasztották.

Szerző
2017.11.13 00:53

Rekordszámú nevezés a hazai birkozó vb-re

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:23
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Alig egy hónappal az októbre 20. és 28. között Budapesten sorra kerülő birkózó-világbajnokság előtt kijelenthető, hogy a következő lesz minden idők legnagyobb vb-je: 101 ország 910 versenyzője biztosan indul. Az esemény pénteki sajtótájékoztatóján Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) elnöke jelezte, hogy a nevezési határidő még nem zárult le, tehát további országok jelentkezése várható, így biztos, hogy ennél is többen lépnek majd szőnyegre. A tavalyi párizsi vb-n 75 ország 700 birkózója szerepelt, ami jól mutatja, hogy milyen komoly az érdeklődés az idei versenyre.
Az elnök elmondta, komoly pénzdíjakra számíthatnak azok a magyar birkózók, akik az első ötben végeznek. A világbajnoki címért nettó nyolcmillió forint jár, a második helyezett négy, a harmadik három, az ötödik pedig egymillió forintot kap. Az eseményen Komáromi Tibor szakmai alelnök kihirdette a vb-n induló magyar csapatot, melyben a 2012-es londoni olimpián 74 kilóban bronzérmes Hatos Gábor is szerepel. A világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó a 2014-es vb óta nem kapott lehetőséget a válogatottban világversenyen, ám a budapesti rendezés miatt az év elején komoly felkészülésbe kezdett, s a 92 kilóban a válogatókon ő nyújtotta a legmeggyőzőbb teljesítményt.
A válogatott összetételét tekintve az egyetlen kérdőjel a nők 59 kilogrammos kategóriájában van. Ebben a súlyban Dollák Tamara és Bognár Erika a jövő héten válogatózik egymással.
Szerző
2018.09.21 21:23

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11