Már gumiszerelőből sincs elég

Publikálás dátuma
2017.11.13 12:09
FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
A szakemberhiány elérte a gumiabroncs-szerelőket is, akiket béremeléssel próbálnak megtartani a vállalkozások, emiatt drágulnak a szolgáltatások, és sorban állásra is fel kell készülniük azoknak, akik a következő hetekben akarnak abroncsot cseréltetni – írja a hétfői Világgazdaság.

Tokaji Vilmos, a Continental Hungária Kft. értékesítési vezetőjének becslése szerint a húsz százalékot is elérheti az áremelkedés mértéke. 

Magyarországon a jogszabály nem rendelkezik a téli gumik kötelező használatáról, de azt előírja, hogy 1,6 milliméteres profilmélységnél már le kell cserélni az abroncsokat. Szakemberek szerint a biztonságos közlekedéshez a télit négy, a nyárit három milliméteres profilmélységig ajánlott használni.

Szerző
2017.11.13 12:09

Felmerült egy ötlet, ami Orbánnak is tetszett, de nem lesz belőle semmi

Publikálás dátuma
2018.10.18 20:16

Fotó: AFP/ PIROSCHKA VAN DE WOUW
Nem születtek egetrengető megállapodások, elmaradtak a meglepetések az Európai Unió tagállamainak csütörtökön véget ért brüsszeli csúcstalálkozóján.
A tanácskozás második napján ismét a migrációnak szentelték a legtöbb időt az uniós vezetők. Lapunknak nyilatkozó EU-források szerint a korábbi eszmecserék hangulatához képest viszonylag kellemes légkörben zajlott a vita. Az ülésen elnöklő Donald Tusk méltatta az illegális migráció megakadályozása érdekében hozott döntéseket. Ezek közé tartoznak az embercsempészet feltartóztatását célzó lépések, például a Migráncsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának tervezett létrehozása az Europol keretén belül. Tovább kell erősíteni a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködést — szögezték le az állam- és kormányfők, külön kiemelve, hogy a nyugat-mediterráni útvonalon tapasztalható migránshullám megfékezése érdekében szoros kooperációra van szükség Marokkóval. A közös menekültügyi politika reformjáról szóló hosszú eszmecserén a jól ismert nézetek hangzottak el. A legérzékenyebb kérdésnek számító Dublini Rendelet átalakításáról ezúttal sem sikerült összehangolni az álláspontokat. (Ez a jogszabály rendelkezik arról, hogy a menedékkérelmeket az érkezés országában kell elbírálni.) Sebastian Kurz osztrák kancellár, az EU miniszteri tanácsának soros elnöke a kötelező betelepítés helyett, a „kötelező szolidaritás” elvének bevezetése mellett kardoskodott. Az elképzelés szerint azok a tagállamok, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, pénzügyi vagy adminisztratív segítségnyújtással fejeznék ki együttérzésüket a menekülthullám által leginkább sújtott partnerországokkal. Hírek szerint Orbán Viktor „az eddigi legjobb elképzelésnek” nevezte az ötletet. Forrásaink szerint azonban a német kancellár, a francia elnök, az olasz és a svéd kormányfő nem támogatták az elképzelést. Egy hozzászóló szerint a kötelező szolidaritással a tagállamok azt fogják elérni, hogy „mindenki fizetni fog, és senki sem befogadni”. A osztrák kezdeményezés végül elvérzett a vitában, az ülésről kiadott záróközlemény mindössze annyit jegyez meg, hogy tovább kell folytatni a munkát az európai menekültügyi reform mihamarabbi lezárása érdekében. Emmanuel Macron francia elnök sürgette a megállapodást, amit szerinte a jövő májusi EP-választásokig tető alá kéne hozni. Megvitatták a résztvevők a közös európai parti- és határőrség felduzzasztására vonatkozó európai bizottsági javaslatot is, amelyet a magyar kormány vehemensen ellenez. Végül arra jutottak, hogy a jogszabály-alkotóknak figyelemmel kell lenniük „a tagállamok felelősségének megfelelő tiszteletben tartására” és az erőforrások hatékony felhasználására. A dublini reformról és a menekültpolitika egyéb jogszabályi változtatásairól két és fél éve nem tudnak megállapodni a huszonnyolcak. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a csúcson elhangzott beszédében immár sokadszorra szorgalmazta, hogy a kormányok ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel állapodjanak meg a jogszabályról. A tagállamok mindeddig ellenálltak a javaslatnak. A csúcstalálkozón a vezetők elhatározták, hogy növelik elrettentő erejüket a hibrid, kiber-, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben Sürgették azt is, hogy az EU vezessen be büntető intézkedéseket a kíbertámadások elkövetőivel szemben.   

Halasztott Brexit

A szerda esti Brexit-tárgyalások nem hoztak áttörést, az állam- és kormányfők további megbeszéléseket szorgalmaztak, hogy legalább az év végére megszülessen a megállapodás az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről, és a kapcsolatok jövőjéről. A brit álláspontot ismertető Theresa May késznek mutatkozott arra, hogy kormánya megfontolja a Brexitet követő átmeneti időszak meghosszabbítását legalább 2021 végéig. Erre azért lenne szükség, hogy legyen idő kitárgyalni az EU-tag Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti határ átjárhatóságát biztosító megoldást. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a csúcsot záró sajtótájékoztatóján derűlátóan nyilatkozott, és azt mondta, hogy meglesz a megállapodás. 

2018.10.18 20:16

Külföldi terjeszkedésre készül az Egyesült Mészáros Birodalom

Publikálás dátuma
2018.10.18 19:11

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Egymilliárd eurót érő, már a külföldi és további hazai terjeszkedést is megcélzó cég jön létre. Az egyesülő holding nemzetközi befektetőkre érdeklődésére számít és határon túli felvásárlásokban gondolkodnak.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) negyedik legnagyobb forgalmú papírja jöhet létre, ha megvalósul az a fúzió, amelyről csütörtökön számoltak be a Napi.hu szokásos évi tőzsdei konferenciáján. Az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó többségi tulajdonában lévő tőzsdei cégek, az Opus Global Nyrt. és a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 2019 március végéig létrejövő egyesülése révén egy olyan társaság jön létre, amelynek piaci értéke hozzávetőleg elérheti az egymilliárd eurót. A pontos értéket természetesen nem lehet megadni, mert az az árfolyamok napi mozgásától függ – amire egyébként joggal panasza lehetett idén a részvényeseknek. A félévvel ezelőtti 343 forintos Konzum részvényár tegnapra 280 forint alá süllyedt, míg az Opus-tulajdonosok ugyanezen idő alatt a 700 forintos részvényérték helyett tegnap 500 forintossal szembesülhettek. A részvénytulajdonosok a Mészáros-papírokon közel 20, illetve 30 százalékot buktak. A két társaság tervezett fúziójának nagyságrendjéről Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója, az Opus Nyrt. igazgatóságának tagja a tőzsdekonferencián elmondta, hogy az eléri majd a magyar GDP egy százalékát, ezért abban reménykednek, hogy egy ilyen brutális vagyontömeg megszólítja majd a nemzetközi befektetőket. Ennek kapcsán a cégvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a két érintett társaság vagyonkezelőként, és nem termelőként viselkedik, és arra készülnek, hogy külföldi cégeket is felvásároljanak. A Konzum és az Opus igazgatósága meglehetős átfedést mutat, hiszen az előbbiben Jászai Gellért, és közeli munkatársa Linczényi Aladin Ádám mellett felsorakozott itt a három Mészáros gyerek is: Mészáros-Homok Ágnes, valamint Beatrix és az ifjabb Lőrinc is. Az Opus Global igazgatóságában Jászai Gellért mellett, Mészáros-Homok Ágnes, valamint Beatrix itt is szerepet kapott, mellettük Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója és az a Halmi Tamás, akinek vezető szerep is jutott több az egykori felcsúti polgármesterhez köthető cégnél – a többi között – a Mészáros és Mészáros Kft.-nél vagy a megyei lapokat, a Világgazdaságot és a Nemzeti Sportot, a Képes Sportot és az Autó-Motort is kiadó Mediaworks-nél, illetve az Opus Pressnél. Ha majd a két nyrt. külön-külön összeülő közgyűlése december 3-án dönt arról, hogy kik legyenek az egyetlen igazgatóság tagjai, akkor az átfedések miatt nem lesz nehéz dolguk. Az újonnan létrejövő, 320 milliárd forintos tőzsdei értékű nyrt. nevéről még nem született döntés - közölte Jászai Gellért. Az Opus korábban bejelentett tőkeemelése a végéhez közeledik, november 30-ig végrehajtják a Mátrai Erőmű Zrt.-nél, a Mészáros és Mészáros Kft.-nél és az R-Kord Építőipari Kft.-nél is - fűzte hozzá a cégvezető, és bejelentette azt is, hogy a 2019-es év után fognak először osztalékot fizetni. A tőkeemelések után Mészáros Lőrinc részesedése a Konzumban 70 százalékos, az Opusban pedig 80 százalékos lesz. Arról is szó esett, hogy három stratégiai húzóágazatban szeretne leginkább erősödni a jövőbeli társaság: energetika és ipar, a pénzügyi szektor illetve az it- és a telekom szektor. Az energetikában (Mátrai Erőmű Zrt.), a pénzügyi szektorban (CIG Pannónia) már jelen vannak (jelentős érdekeltségük van az MKB-ban és a Takarékinfo-ban is), az it-szektor reprezentánsa pedig a tőzsdén is jegyzett 4IG . 

Politikai üzenet

A Mészáros-cégek fúziójának politikai üzenete is van. Hiszen a felcsúti gázszerelő, ex-polgármester csodálatos meggazdagodásának történetéhez mindenki hozzákapcsolja az Orbán Viktorral ápolt szoros kapcsolatát. A csütörtökön, a Napi.hu kiadásában megjelent, a 100 leggazdagabbról szóló kötetben Mészáros Lőrinc a második helyen áll - Csányi Sándor mögött - 280 milliárd forintos vagyonával -, és a szerkesztők a 3. legbefolyásosabb magyarnak tartják. Egyértelművé vált a cégfúzió bejelentésével, hogy a kormánypárt demonstrálni akarja erős jelenlétét Magyarországon. Úgy látják, hogy már nem kell titkolniuk a hozzájuk közelállók vagyonosodását - mondta a Népszava érdeklődésére Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezető elemzője szerint ez tudatos vállalás, amelyhez cinizmus is párosul:" a kétharmad támogat minket". Felmérésük szerint a Fideszre szavazók is elítélik a korrupciót, de például Mészáros Lőrinc brutális vagyonosodását azzal intézik el, hogy korábban is volt hasonló eset. A médiaportfólió nem véletlenül nem szerepel a tőzsdére lépés tervei között, hiszen ez veszteséges, és a Mészáros Lőrinccel csütörtökön hírbe hozott TV2 mutatói sem jók. A vagyon beforgatása tőzsdei cégekbe azért sem kelt ellenérzést az emberekben - mondta Kiss Ambrus -, mert ennek lényegét többségük nem érti.

2018.10.18 19:11
Frissítve: 2018.10.18 20:28