Tovább drágulnak az új és ezzel párhuzamosan a használt lakások is - állítják ágazati szakértők. Ennek oka egyebek mellett az építőipari anyagok árának 10-15 százalékos emelkedése, s ha ez még nem lett volna elég, a munkaerőhiánytól talán a leginkább sújtott ágazat éppen az építőipar. Az emelkedő bérek szintén fölfelé nyomták az új építésű lakások árát. A magasabb fizetések sem tudták azonban teljesen leállítani az ágazatból a szakemberek elvándorlását, csak kissé fékezik azt. A vállalkozók nem is nagyon titkolják, hogy gyakran kénytelenek egymástól elcsábítani a kőműveseket, tetőfedőket, ácsokat, hideg-, illetve melegburkolókat. Becslések szerint ma már minden 3 új lakás beruházásból egy esetében vagy csúszik az építkezés, vagy a tervekkel ellentétben meg sem valósul.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, hétfőn nyilvánosságra hozott adatai szerint az építőipari termelés volumene 23,8 százalékkal meghaladta szeptemberben az egy évvel korábbi, alacsony bázist, ugyanakkor már 3,8 százalékkal elmaradt az augusztusitól. Idén a harmadik negyedév végéig 7981 új lakást adtak át, ami 51 százalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest - közölte Horváth András, a Takarékbank elemzője. Lakásépítési engedélyt 28411 darabot adtak ki, ami 33 százalékos emelkedésnek felel meg.
Az újlakás piac fellendülése tény, azonban a képet árnyalja, hogy 2017 első félévében mintegy 55 ezer adásvételi szerződésből alig több mint 1600-at kötöttek új építésű lakóingatlanra - jegyezte meg a Népszavának Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A nehézkes indulás ellenére idén 12-15 ezer új lakást adhatnak át, ami a tavalyinak majd' a kétszerese, de jócskán elmarad a 2008-as válság előtti átlagos 35-40 ezertől. A szakértő úgy vélte, 2018-19-ben akár 15-20 ezer új lakóingatlan is elkészülhet, de a szakemberhiány miatt nagyon feszített lehet a piaci helyzet.
Ha nagyobb számban nem sikerül külföldi, akár unión kívüli munkavállalókat bevetni, akkor csak a befejezett projektekről felszabaduló munkaerőre lehet csak számítani.
Az ingatlanárak folyamatos emelkedése miatt ma már az átlagosnak mondható 25-30 millió forintos árért a vevőjelölteknek egyre több kompromisszumot kell kötniük, ha a legnépszerűbb, nagyjából 60 négyzetméteres, 3 szobás lakást akarják megvenni. A tavaly kinézett területen ezért az árért már nem biztos, hogy idén is elérhető álmaink lakása.
Az újlakásokra 2019 végéig érvényes alacsony áfa bizonytalansága miatt sok beruházó kivár, de ha a kormány úgy dönt, hogy ismét 27 százalékra emeli áfát, az tovább drágíthatja az ingatlanokat, ráadásul a beruházások csúszása miatt sok vitára lehet számítani, hogy ki fizesse a szerződéskötéskor érvényes 5 és az átadáskori 27 százalékos áfa közötti különbséget - tette hozzá Balogh László.
Ha folytatódik a drágulás, akkor tovább csökkenhet a megfizethető lakások mérete - derül ki az Otthontérkép.hu legfrissebb elemzéséből. Éppen a drágulás miatt egyre keresettebbek a tégla építésű lakásoknál még mindig átlagosan 30 százalékkal olcsóbb panellakások. Ám a növekvő kereslet miatt ma már a főváros frekventáltabb lakótelepein 15-17 millió forintot is elkérhetnek egy 50-60 négyzetméteres lakásért.
Egy másik lehetőség az eredeti elképzelésnél kisebb alapterületű ingatlan. Míg 2016 utolsó negyedévében 30-32 millió forintért átlagosan 60 négyzetmétert kaptunk, addig 2017 ugyanezen időszakában már csak 57 négyzetmétert - áll az elemzésben. Ha ez a trend a következő 3-5 évben folytatódni fog, így fél szoba úgymond eltűnhet, vagyis legalább ennyivel kisebb ingatlanra telik majd a potenciális vásárlók többségének - figyelmeztetett Mester Nándor, az Otthontérkép. hu vezető elemzője.
