Párizst kísérti a terror

Publikálás dátuma
2017.11.13 19:00
Fotó: AFP/Philippe Wojazer
Fotó: /
Máig nem gyógyultak be a két évvel ezelőtti merényletsorozat okozta sebek. A nyomozás jelenleg is tart.

Megemlékezéseket tartottak ma Párizsban a 130 személy halálát okozó merényletsorozat két éves évfordulóján. Emmanuel Macron köztársasági elnök koszorút helyezett el a terrorakció színhelyein. A Stade de France-nál tartott néma megemlékezésen az áldozatok hozzátartozói, valamint az akkori francia elnök, Francois Hollande is megjelent.

A Bataclan csarnokánál tartott eseményen pedig a tragédia napján koncertező Eagles of Death Metal együttes tagjai is együtt emlékeztek a többi jelenlévővel. (Itt haltak meg a legtöbben, összesen 90-en). A Bataclant azóta újjáépítették: bár 1500 helyett 1700 személy befogadására képes, a rendezvények száma 20 százalékkal csökkent a merénylet előtti időszakhoz képest. Edouard Philippe miniszterelnök a France Inter rádióban elmondta, az ország magához tért a tragikus események után, de a terrorkészültség szintje magas maradt.

Az akkori sokk mélyen megrendítette a francia társadalmat. A merényleteket, beleértve a Charlie Hebdo elleni akciót, illetve a 2016-os nizzai gázolásos terrortámadást, nem könnyű feldolgozni. Majdnem két évig volt érvényben a rendkívüli állapot, s többször is szigorították a terrorellenes intézkedéseket – például bírói jóváhagyás nélkül is végre lehet hajtani házkutatást –, ami kiváltotta az emberi jogi aktivisták bírálatát. A hozzátartózóknak az esett rosszul, hogy Macron, miután beiktatták hazája elnökének, megszüntette azt az államtitkári posztot, amelyet a terror túlélőivel való kapcsolattartásért hoztak létre.

Bár a merénylet óta sokszor hangzott el politikusok részéről: „úgy kell tovább élnünk, mint eddig”, a város azért mindmáig viseli a két évvel ezelőtti szörnyűség nyomait. Jól felfegyverzett rendőrök járőröznek az utcákon, éjt nappallá téve. A fontosabb rendezvények helyszíneit szinte teljesen elszigetelik a külvilágtól, illetve gyakran tapasztalhatóak késések a híres párizsi metróban, mert minden gyanús csomagot azonnal átvizsgálnak.

Fotó: AFP/Stephane De Sakutin

Fotó: AFP/Stephane De Sakutin

Az esettel hat vizsgálóbíró foglalkozik. A nyomozás mind a mai napig zajlik, s még két évig is eltarthat. Francois Molins vizsgálóbíró nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy további letartóztatások lesznek. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás már feltérképezte azt a terrorsejtet, amely az akciót végrehajtotta.

A nyomozók 220 aktát állítottak össze a merénylet kapcsán, 13 személyt vettek őrizetbe, s a nyomozás Franciaországon és Belgiumon kívül több más országban is zajlik. Hét személlyel szemben adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. A tervek szerint az eljárást 2019 tavaszán zárják le, s a bírák arra számítanak, hogy addig még vaskosabb anyagot gyűjtenek össze az elkövetőkről.

Az ügyben két család, két terrorsejt ügyleteit próbálják meg minden részletre kiterjedően feltárni: az Abdeslamét és az El Bakraouiét. A két terrorsejt egyedüli életben maradt tagját, Salah Abdeslamot hatszor hallgatta ki az ügyben illetékes vizsgálóbíró, ő azonban mindvégig hallgatott. Azt azonban már kiderítették, kulcsszerepe volt a merényletekben, ő toborozta a Szíriából érkezett dzsihadistákat. Ő bérelte a terrorakció végrehajtásához szükséges járműveket és ő vásárolta a robbanóanyagokat. Abdeslam irányította azt a csapatot, amely a Stade de France-nál robbantott. Az EL Bakraoui testvérek segítségével szerzett hamis papírokat a terroristák számára. Salah Abdeslam testvére, Brahim a merényletek során vesztette életét, amikor működésbe léptette a testére csatolt robbanóövet.

A terroristákat – Salah Abdeslam kivételével – egyvalami kötötte össze: mindannyian részt vettek a szíriai harcokban, az Iszlám Állam (IS) soraiban. A merénylet logisztikájának megszervezésében az El Bakraoui testvérek játszottak fontos szerepet. Beszerezték például az akciónál használt SIM kártyákat. A testvérpár a 2016 márciusában, Brüsszelben elkövetett merényletben vesztette életét.

Állami támogatás a túlélőknek
A két évvel ezelőtti merényletek több mint 2500 érintettje kapott támogatást az államtól. Nem csak pénzügyi hozzájárulásról van szó: 1218 személyt pszichikai segítségben kellett részesíteni. Összesem 64 millió eurót fordítottak a túlélők és a hozzátartozók megsegítésére.

2017.11.13 19:00

Ukrajna a magyar iskolákon bosszulná meg a kettős állampolgárságot

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:06

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A külügyminiszter arról beszélt, hogy véget vetnek az állampolgárság „osztogatásának”, és az oktatási törvényt hozta fel példának, mint ami fontos lehet a magyaroknak.
Magyarország elérte a tűréshatárt a kétoldalú kapcsolatokban, a magyarok nem fogják csak úgy osztogatni az állampolgárságot - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy pénteki kijevi televíziós beszélgetőműsorban.  Az 1+1 országos ukrán tévécsatorna vendégeként az ukrán diplomácia vezetője – Szijjártó Péter előző napi nyilatkozatára reagálva, amelyben a magyar miniszter „kifejezetten barátságtalan” lépésnek nevezte a beregszászi magyar konzulátuson állampolgársági eskütételről rejtett kamerával készített felvételek felhaszálását - elmondta: a következmények nagyon egyszerűek lesznek, ismét leülnek a magyarokkal tárgyalni. „Áttekintjük, hogyan hosszabbítható meg az átmeneti időszak az ukrán oktatási törvény esetében, ez fontos kérdés a számukra” – mondta Klimkin. Kifejtette azt is, hogy meg fogják beszélni a kárpátaljai „magyar tevékenység finanszírozását.” Adatai szerint tavaly 22 ezer magyar származású ukrán állampolgár részesült támogatásban. Kárpátalján minden ötödik magyar család kap támogatást – tette hozzá. „Hogyan, milyen pénzből, milyen mechanizmusokon keresztül? Éppen most vizsgáljuk” – közölte. Az Európai Unióban nincs egységes gyakorlat az állampolgárságot illetően, és az ukrán jogrend a kettős állampolgárságért nem ír elő semmilyen büntetést – emlékeztetett Pavlo Klimkin, felvetve új állampolgársági törvény szükségességét.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy az állampolgárság „osztogatását” tiltja a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény. Szerinte nem csak az állampolgárság osztogatása problematikus, hanem az is, hogy a beregszászi videófelvételen a konzuli munkatárs a magyar állampolgárság eltitkolását javasolja az ukrán hatóságok elől. Ez az ukrán törvények megsértésére irányuló felszólítás ukrán területen – mondta Klimkin. Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán tett közzé egy olyan videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek Magyarország beregszászi konzulátusán. Az orgánum - közlése szerint - saját forrásból jutott hoza felvételhez .
Témák
Ukrajna
2018.09.21 21:06

Medve támadt egy férfira Csíkszentkirályon

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az állat és bocsa egy autómosó mögötti mezőn jelent meg, a férfi súlyosan megsérült.
Súlyos medvetámadás történt Csíkszentkirályon – közölte Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba a Facebook-oldalán. Mint írta, az állat és bocsa egy autómosó mögötti mezőn tűnt fel péntek délután. A medve egy mezőn dolgozó 54 éves férfira támadt, aki súlyosan megsebesült. A férfi a műtét előtti percekben, kórházi ágyon fekve mesélt a támadás körülményeiről:
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:02