Megemlékezéseket tartottak ma Párizsban a 130 személy halálát okozó merényletsorozat két éves évfordulóján. Emmanuel Macron köztársasági elnök koszorút helyezett el a terrorakció színhelyein. A Stade de France-nál tartott néma megemlékezésen az áldozatok hozzátartozói, valamint az akkori francia elnök, Francois Hollande is megjelent.
A Bataclan csarnokánál tartott eseményen pedig a tragédia napján koncertező Eagles of Death Metal együttes tagjai is együtt emlékeztek a többi jelenlévővel. (Itt haltak meg a legtöbben, összesen 90-en). A Bataclant azóta újjáépítették: bár 1500 helyett 1700 személy befogadására képes, a rendezvények száma 20 százalékkal csökkent a merénylet előtti időszakhoz képest. Edouard Philippe miniszterelnök a France Inter rádióban elmondta, az ország magához tért a tragikus események után, de a terrorkészültség szintje magas maradt.
Az akkori sokk mélyen megrendítette a francia társadalmat. A merényleteket, beleértve a Charlie Hebdo elleni akciót, illetve a 2016-os nizzai gázolásos terrortámadást, nem könnyű feldolgozni. Majdnem két évig volt érvényben a rendkívüli állapot, s többször is szigorították a terrorellenes intézkedéseket – például bírói jóváhagyás nélkül is végre lehet hajtani házkutatást –, ami kiváltotta az emberi jogi aktivisták bírálatát. A hozzátartózóknak az esett rosszul, hogy Macron, miután beiktatták hazája elnökének, megszüntette azt az államtitkári posztot, amelyet a terror túlélőivel való kapcsolattartásért hoztak létre.
Bár a merénylet óta sokszor hangzott el politikusok részéről: „úgy kell tovább élnünk, mint eddig”, a város azért mindmáig viseli a két évvel ezelőtti szörnyűség nyomait. Jól felfegyverzett rendőrök járőröznek az utcákon, éjt nappallá téve. A fontosabb rendezvények helyszíneit szinte teljesen elszigetelik a külvilágtól, illetve gyakran tapasztalhatóak késések a híres párizsi metróban, mert minden gyanús csomagot azonnal átvizsgálnak.
Fotó: AFP/Stephane De Sakutin
Az esettel hat vizsgálóbíró foglalkozik. A nyomozás mind a mai napig zajlik, s még két évig is eltarthat. Francois Molins vizsgálóbíró nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy további letartóztatások lesznek. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás már feltérképezte azt a terrorsejtet, amely az akciót végrehajtotta.
A nyomozók 220 aktát állítottak össze a merénylet kapcsán, 13 személyt vettek őrizetbe, s a nyomozás Franciaországon és Belgiumon kívül több más országban is zajlik. Hét személlyel szemben adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. A tervek szerint az eljárást 2019 tavaszán zárják le, s a bírák arra számítanak, hogy addig még vaskosabb anyagot gyűjtenek össze az elkövetőkről.
Az ügyben két család, két terrorsejt ügyleteit próbálják meg minden részletre kiterjedően feltárni: az Abdeslamét és az El Bakraouiét. A két terrorsejt egyedüli életben maradt tagját, Salah Abdeslamot hatszor hallgatta ki az ügyben illetékes vizsgálóbíró, ő azonban mindvégig hallgatott. Azt azonban már kiderítették, kulcsszerepe volt a merényletekben, ő toborozta a Szíriából érkezett dzsihadistákat. Ő bérelte a terrorakció végrehajtásához szükséges járműveket és ő vásárolta a robbanóanyagokat. Abdeslam irányította azt a csapatot, amely a Stade de France-nál robbantott. Az EL Bakraoui testvérek segítségével szerzett hamis papírokat a terroristák számára. Salah Abdeslam testvére, Brahim a merényletek során vesztette életét, amikor működésbe léptette a testére csatolt robbanóövet.
A terroristákat – Salah Abdeslam kivételével – egyvalami kötötte össze: mindannyian részt vettek a szíriai harcokban, az Iszlám Állam (IS) soraiban. A merénylet logisztikájának megszervezésében az El Bakraoui testvérek játszottak fontos szerepet. Beszerezték például az akciónál használt SIM kártyákat. A testvérpár a 2016 márciusában, Brüsszelben elkövetett merényletben vesztette életét.
