A makacs látszat

Azt eddig is tudtuk, hogy 2015-16-ban hazánkban grasszáltak a későbbi párizsi merénylet elkövetői. A belga születésű francia Salah Abdeslam, a terroristacsoport szellemi vezetője először 2015 augusztusában, majd szeptemberben kétszer is Magyarországon járt. Ide érkeztek a nyári menekülthullámmal későbbi társai, a párizsi és a brüsszeli robbantások tényleges elkövetői, akik valószínűleg kijárták az Iszlám Állam kiképzőiskoláját. Közülük Abdeslam tizenhármat bizonyítottan Nyugat-Európába szállított innen gépkocsival. A magyar szervek elég alaposan dokumentálták mindhárom utat, olyan részletekbe menően, hogy hol parkolt vagy ki vásárolt neki feltöltő-kártyás mobilt.

Legyünk jóindulatúak és tegyük fel, hogy a szolgálatok mindezt utólag rekonstruálták, és nem jelenidejű megfigyelés alatt tartották. 2015 nyarának végén ugyanis a Keleti pályaudvarnál biztosan képviseltette magát a világ minden komolyabb titkosszolgálata. De nyilván egymásra figyeltek, nem értek rá holmi migránsokra. Ellenben, ha már ekkor tudtak a magyar szervek Abdeslamról, akkor jó esélyük van a világ legamatőrebb szolgálata címre.

De mit kezdjünk a zoom.hu értesülésével, hogy Abdeslam 2016 januárjában - a párizsi merénylet után, már körözés alatt - ismét ideutazott, s a Győrkös István-féle Magyar Nemzeti Arcvonal embereivel tárgyalt? A magyar szervek, akkor már a nyugati társszervek kérésére, végigkövették az útját. Hogy az Arcvonal - amely eddig orosz kapcsolatairól híresült el - megfigyelése ezután szintet lépett-e, nem tudni. Tény, Győrkös októberben tűzpárbajba keveredett a rendőrökkel a saját házánál, és egy rendőr - azóta is tisztázatlan körülmények között - meghalt.

A párizsi merénylő és a magyar szélsőjobb így összekapcsolódott. Legalábbis látszat szerint, s nyilván ez a szolgálatok és a kormány érdeke. Csak reménykedhetünk, hogy a cél nem még a fentieknél is nagyobb bakik elfedése.

Szerző

Óriási a kereslet az informatikusok iránt

Publikálás dátuma
2017.11.14. 06:26
Illusztráció: Shutterstock
Havi 100 ezer forintos ösztöndíjat kaphatnak februártól, vagy legkésőbb szeptembertől azok az informatika szakos hallgatók, akik legalább 3,5-es tanulmányi átlagot érnek el, és teljesítenek legalább 24 kreditet. 

Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint első évben ennek hatására 10-20 százalékkal, több éves távlatban pedig akár 40 százalékkal is növekedhet az informatika szakokra jelentkezők száma.

Az ösztöndíj célja ugyanakkor nem csupán az informatikai képzések vonzóbbá tétele, hiszen egy – a korábbi évekhez képest kiugrónak számító - 10 százalékos növekedés már most is megfigyelhető a jelentkezések és a felvettek számában. A lemorzsolódás ugyanakkor óriási - mintegy 30-40 százalékos - ezeken a szakokon. Az informatikai munkaerőpiacon ugyanis akkora a munkaerőhiány, hogy már az egy-két szemesztert végzett hallgatók is „lábon elkelnek”. Vagy az egyetem mellett kezdenek el dolgozni, emiatt pedig nem tudják megfelelően teljesíteni a tanulmányi követelményeket, vagy pedig végleg munkába állnak egy cégnél.

Az új ösztöndíj bevezetésével ezért azt is szeretnék elérni, hogy az informatika szakokon tanulók ne hagyják ott az egyetemet néhány szemeszter múlva. A lemorzsolódás ugyanis azért is nagy probléma, mert így rendkívül kevesen jutnak el mesterképzésre, emiatt pedig nincs utánpótlási bázisa az egyre öregedő oktatói karnak, és nincs elegendő, az informatikai rendszereket mélyebben is átlátó szakember.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) egy 2015-ös felmérése szerint a hazai munkaerő-piacról mintegy 22 ezer informatikus hiányzott. Laufer Tamás, az IVSZ elnökének becslése szerint azóta ez a szám mintegy 30 ezerre nőtt, ami már az ország versenyképességét veszélyezteti. Ezek közül az álláshelyek közül mintegy 10 ezer olyan, ami egyetemi informatikai végzettséget igényelne.

Sokan ugyanakkor úgy gondolják, hogy az egyetemek nem képesek a legújabb technológiákat oktatni – fogalmazott Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. A tárca ezért 21 felsőoktatási intézménnyel és 4 vállalattal kötött együttműködési megállapodást. Ennek keretében az informatikus hallgatók naprakész, ingyenes, a piaci szereplők által is oktatott tananyagokhoz és vizsgalehetőségekhez juthatnak hozzá ingyenesen, valamint gyakornoki program is indul, amelynek során a hallgatók az együttműködő cégeknél vállalhatnak munkát még a képzésük ideje alatt.

Szerző

Százmilliárdokról mondott le az állam

Hat év alatt legalább 330 milliárd forint áramlott az államkincstár helyett társasági adókedvezmény (tao) címén a sportegyesületekhez – áll a G7 gazdasági hírportál összesítésében.

Mivel a tao-szabályok további adókönnyítéseket is lehetővé tesznek a sportot támogató cégeknek, így ennél is jóval több adóbevételről mondhatott le az állam. A tao-ról korábban a kormány váltig azt állította, hogy az nem közpénz, ám a Kúria nemrégiben kimondta, hogy az, illetve rövidesen azt is nyilvánosságra kell hozni, hogy melyik sportklub mennyit kapott belőle.

Szerző