Előfizetés

Nem bánnák Rajoy távozását a spanyolok

A spanyol választópolgárok 55 százaléka támogatná az előrehozott parlamenti választásokat – derült ki egy hétfőn publikált felmérésből. A közvélemény-kutatás eredményéből világosan látszik, hogy a katalán krízis nem tett jót az egyébként sem túl népszerű központi kormány megítélésének. Az El País elemzése szerint egy évvel a legutóbbi voksolás után Mariano Rajoy néppárti miniszterelnök nem tudta megvalósítani programja jelentősé részét, mert kisebbségben kormányoz.

Tapasztalt politikus nyert Szlovéniában

Publikálás dátuma
2017.11.14. 06:38
Fotó: AFP/Ales Beno/Anadolu Agency

Hat hónappal a parlamenti és önkormányzati választások előtt több üzenetet is hordoz Borut Pahor vasárnapi, szlovén elnökválasztáson aratott győzelme – írta hétfőn a Delot idézve az MTI. A szlovén napilap rámutat: az „új arcok"-jelenség továbbra is fennáll a politikában és a következő általános választásokon is „játékban marad". A második üzenet a lap szerint az, hogy a választók többsége ennek ellenére Pahorra adta le voksát, egy tapasztalt és ismert politikusra. A függetlenként induló – egykori szociáldemokrata – Pahor a szavazatok 52,94 százalékát szerezte.

Magyarország a kiberhadviselésben jeleskedne

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2017.11.14. 06:35
Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter Simicskó Istvánnal Fotó: AFP/Emmanuel Dunand

Magyarország elsősorban a kiberhadviselés és a stratégiai kommunikáció terén lát lehetőséget arra, hogy hozzájáruljon az Európai Unió formálódó védelmi együttműködéséhez – fejtette ki Brüsszelben Szijjártó Péter, az EU-tagországok külügy- és védelmi minisztereinek találkozóján, amelyen részt vett Simicskó István, a védelmi tárca vezetője is. A külügyminiszter azt sem zárta ki, hogy az ország a jövőben jelentősebb szerepet vállaljon az EU krízishelyzetekre reagáló és válságkezelő misszióiban.

Az EU székhelyén hétfőn 23 tagállam írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy közösen fejlesztik a védelmi képességeiket, együtt vágnak bele katonai célú kutatási projektekbe és eszközök beszerzésébe, valamint fokozzák fegyveres erejük készenlétét. A védelmi unió csírájának számító együttműködésből egyelőre Dánia, az Egyesült Királyság, Írország, Málta és Portugália maradnak ki.

A részes tagállamok képviselői várhatóan decemberben hoznak hivatalos határozatot védelmük intézményesített koordinációjáról.

Az uniós országok szorosabb védelmi együttműködésének ötletét Franciaország és Németország vetette fel a Brexitről szóló tavaly júniusi brit népszavazás után. A javaslat lendületet kapott attól is, hogy az új amerikai elnök jelentősebb katonai szerepvállalást sürgetett az európai szövetségesektől.

Az együttműködésben részt vevő kormányoknak a jövő hónap végéig kell nyilatkozniuk, hogy pontosan hogyan és mennyi pénzzel járulnak hozzá a célok teljesítéséhez. Ekkorra kell kiderülnie annak is, hogy melyek lesznek az első együttes fejlesztések. Az Európai Bizottság a 2019-ig tartó közös költségvetésből 5 milliárd eurót szánna az együttműködésre, de a tervek szerint ezt jóval meg kell haladnia a tagországok felajánlásának. Szijjártó Péter egyelőre nem tudta megbecsülni a magyar hozzájárulás mértékét, csak annyit jegyzett meg, hogy a pénzből nem a NATO eszközeit és erőforrásait kell lemásolni. Magyar vélemény szerint az együttműködésnek kedvező hatása lehet az európai és azon belül is a magyar védelmi iparra, amelynek fejlesztése egyébként is fontos eleme a kormány újraiparosítási szándékának – közölte a külügyminiszter.