Újságírók sem mehetnek már be a börtönökbe

Publikálás dátuma
2017.11.14 06:04
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Tovább távolodott a nyilvánosságtól a büntetés-végrehajtás: a civil szervezetek után újabban már kutatóktól és újságíróktól is megvonják a lehetőséget, hogy kapcsolatba kerüljenek rabokkal.

A börtön „bezárkózása” nemhogy segítené a szabaduló rabok visszailleszkedését a társadalomba, egyenesen hátráltatja azt – állítják érintett szakemberek. A hazai büntetés-végrehajtás mégis olykor mondvacsinált indokokkal tartja távol a szakembereket és a civileket a raboktól. A Népszavának nyilatkozott egy olyan doktorandusz hallgató, aki a börtönélethez szorosan kapcsolódó témában írja a disszertációját, empirikus kutatás nélkül viszont nem kaphat PhD-fokozatot. A pontos témát kérésére nem írjuk le, egyetemi tanárai már így is figyelmeztették: a jövőjét teszi kockára ebben a szakmában, ha szembemegy a központi akarattal.

– Az én jövőm sajnos még el sem kezdődhetett igazán, mert a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka egyetlen hazai börtönbe sem enged be, ellehetetleníti a kutatásaimat – mondta. Az indoklás nélküli elutasító határozatot néhány napja kapta meg, előtte azonban még kanosszát járattak vele a kérelméről döntők.

– Az első sokk akkor ért, mikor az egyik ügyintéző megkérdezte, hogy mi lesz a disszertációm eredménye, amire azt válaszoltam, hogy ha előre tudnám, akkor nem kellene hetekig kutatnom a témában. A doktori értekezéseknek épp az a céljuk, hogy egy új, addig még fel nem tárt területtel foglalkozzanak, s új megvilágításból mutassanak be jelenségeket.

Később el kellett küldenie a feltenni szándékozott összes kérdést, amire úgy reagáltak, hogy azok színvonaltalanok. A doktorandusz hallgató ennek kapcsán arra emlékeztetett: a rabok olykor még nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, így nem rohanhatja le őket szakmai kifejezésekkel. "Csak az ügyintéző szerint jelent ez színvonaltalanságot vagy szakmaiatlanságot. Szerintem a fogvatartottak körében végzett kérdőíves vizsgálat kérdéseit a raboknak kell elsősorban érteniük. Inkább az a művészet, hogyan lesz az ezekre adott válaszokból értékelhető kutatás" – fogalmazott. Abba is belekötöttek, hogy miért akar tíz emberrel beszélni, miközben ezeknél a méréseknél ez a minimum létszám. Mégis reménykedett, hogy engedélyt kap, hiszen miért kellene félnie a büntetés-végrehajtásnak egy doktorandusz hallgató kérdéseitől, ám hiába: egyetlen börtönbe sem engedik be a kérdőíveivel, kárba veszett minden eddigi munkája. Személyesen tapasztalta: korántsem igaz, hogy a tudomány mindenkié.

Vig Dávid a Helsinki Bizottság rendészeti programvezető hasonló jelenségekről számolt be. Szavai szerint amióta Tóth Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság korábbi vezetője vette át a büntetés-végrehajtás országos parancsnoki posztját, másfajta személet költözött a börtönökbe, amelyek éppenséggel nem a későbbi reintegrációt vagy a fogva tartottak jogvédelmét, a civil szakmai kontrollt erősíti. Mint arról lapunk is beszámolt, elsők között mondták fel például a Helsinki Bizottsággal kötött, kormányokon átívelő, tizennyolc éven át jól működő megállapodást, amely a rabok jogvédelmét lehetővé tette. – Ez persze nem jogsértő, egy ilyen, két fél közötti megállapodást természetesen bármikor fel lehet bontani. Csakhogy ez épp szembe megy a nemzetközi trenddel, amely éppen a túlkapások elkerülése érdekében kívánatosnak tartja az erős civil kontrollt ezen a területen – mondta lapunknak Vig Dávid. A negatívumok már látszanak: korábban azonnal tudtak reagálni, ha valaki – akár rab vagy börtönőr – jogsértés áldozatává vált a börtön falain belül, legutóbb viszont tíz napba telt, míg átverekedték magukat a bürokrácián, és egy rabtárs általi súlyos bántalmazás miatt hozzájuk forduló, előzetes letartóztatásban lévő fiatal felnőtthöz bejutottak. – Ennyi idő túl sok, majdnem két hét elteltével alig valamit tudunk segíteni – tette hozzá.

A Népszava úgy tudja, nem csak a Helsinki Bizottságot és az Adj hangot elnevezésű, a börtönrádiót működtető szervezetet „tiltották ki” börtönükből, de más civil szervezetekkel is felbontották a szerződés, legutóbb pedig egy konferencián az egyik hetilap munkatársa panaszkodott arról, hogy a korábbiakkal ellentétben nem kapott riportkészítési lehetőséget.

A rabok levelezhetnek
A civil szervezetek, kutatók, újságírók lehetőségeinek szűkítéséről megkérdeztük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), amely azt közölte: intézményeikben a látogatófogadás és belépés szabályai változatlanok. Azt írták: A mintegy húsz büntetés-végrehajtási szervezet több mint 100 civil szervezettel működik együtt, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a fogvatartottak reintegrációjának elősegítéséhez. A fogvatartottak írásban bármelyik civil szervezetet megkereshetik. A Civil szervezet pedig elláthatja a fogvatartott jogi képviseletét, fogvatartott egyedi ügyében eljárhat.
Rákérdeztünk arra is, miért akadályozzák egyes kutatók munkáját. A BVOP szerint az idén november 9-ig 120 kutatási kérelmet regisztráltak, amelyek közül 10-et utasítottak el. Hozzátették: az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kérelmek elutasításának okai között leggyakrabban a kérdőívvel vagy a kutatással kapcsolatos módszertani hiányosságok merültek fel, jogi, illetve adatvédelmi okok, kutatásetikai aggályok és biztonsági megfontolások álltak. Előfordul, hogy a kutató visszavonja kérelmét, vagy a büntetés-végrehajtás honlapján található dokumentumok tanulmányozása során megtalálja az eredetileg igényelt adatot, így a kérelmétől eláll – írták. Közölték: Az ebben az évben engedélyezett kutatásokban 989 fő fogvatartott közreműködését hagyta jóvá a büntetés-végrehajtási szervezet.



2017.11.14 06:04

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41