Újságírók sem mehetnek már be a börtönökbe

Publikálás dátuma
2017.11.14 06:04
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Tovább távolodott a nyilvánosságtól a büntetés-végrehajtás: a civil szervezetek után újabban már kutatóktól és újságíróktól is megvonják a lehetőséget, hogy kapcsolatba kerüljenek rabokkal.

A börtön „bezárkózása” nemhogy segítené a szabaduló rabok visszailleszkedését a társadalomba, egyenesen hátráltatja azt – állítják érintett szakemberek. A hazai büntetés-végrehajtás mégis olykor mondvacsinált indokokkal tartja távol a szakembereket és a civileket a raboktól. A Népszavának nyilatkozott egy olyan doktorandusz hallgató, aki a börtönélethez szorosan kapcsolódó témában írja a disszertációját, empirikus kutatás nélkül viszont nem kaphat PhD-fokozatot. A pontos témát kérésére nem írjuk le, egyetemi tanárai már így is figyelmeztették: a jövőjét teszi kockára ebben a szakmában, ha szembemegy a központi akarattal.

– Az én jövőm sajnos még el sem kezdődhetett igazán, mert a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka egyetlen hazai börtönbe sem enged be, ellehetetleníti a kutatásaimat – mondta. Az indoklás nélküli elutasító határozatot néhány napja kapta meg, előtte azonban még kanosszát járattak vele a kérelméről döntők.

– Az első sokk akkor ért, mikor az egyik ügyintéző megkérdezte, hogy mi lesz a disszertációm eredménye, amire azt válaszoltam, hogy ha előre tudnám, akkor nem kellene hetekig kutatnom a témában. A doktori értekezéseknek épp az a céljuk, hogy egy új, addig még fel nem tárt területtel foglalkozzanak, s új megvilágításból mutassanak be jelenségeket.

Később el kellett küldenie a feltenni szándékozott összes kérdést, amire úgy reagáltak, hogy azok színvonaltalanok. A doktorandusz hallgató ennek kapcsán arra emlékeztetett: a rabok olykor még nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, így nem rohanhatja le őket szakmai kifejezésekkel. "Csak az ügyintéző szerint jelent ez színvonaltalanságot vagy szakmaiatlanságot. Szerintem a fogvatartottak körében végzett kérdőíves vizsgálat kérdéseit a raboknak kell elsősorban érteniük. Inkább az a művészet, hogyan lesz az ezekre adott válaszokból értékelhető kutatás" – fogalmazott. Abba is belekötöttek, hogy miért akar tíz emberrel beszélni, miközben ezeknél a méréseknél ez a minimum létszám. Mégis reménykedett, hogy engedélyt kap, hiszen miért kellene félnie a büntetés-végrehajtásnak egy doktorandusz hallgató kérdéseitől, ám hiába: egyetlen börtönbe sem engedik be a kérdőíveivel, kárba veszett minden eddigi munkája. Személyesen tapasztalta: korántsem igaz, hogy a tudomány mindenkié.

Vig Dávid a Helsinki Bizottság rendészeti programvezető hasonló jelenségekről számolt be. Szavai szerint amióta Tóth Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság korábbi vezetője vette át a büntetés-végrehajtás országos parancsnoki posztját, másfajta személet költözött a börtönökbe, amelyek éppenséggel nem a későbbi reintegrációt vagy a fogva tartottak jogvédelmét, a civil szakmai kontrollt erősíti. Mint arról lapunk is beszámolt, elsők között mondták fel például a Helsinki Bizottsággal kötött, kormányokon átívelő, tizennyolc éven át jól működő megállapodást, amely a rabok jogvédelmét lehetővé tette. – Ez persze nem jogsértő, egy ilyen, két fél közötti megállapodást természetesen bármikor fel lehet bontani. Csakhogy ez épp szembe megy a nemzetközi trenddel, amely éppen a túlkapások elkerülése érdekében kívánatosnak tartja az erős civil kontrollt ezen a területen – mondta lapunknak Vig Dávid. A negatívumok már látszanak: korábban azonnal tudtak reagálni, ha valaki – akár rab vagy börtönőr – jogsértés áldozatává vált a börtön falain belül, legutóbb viszont tíz napba telt, míg átverekedték magukat a bürokrácián, és egy rabtárs általi súlyos bántalmazás miatt hozzájuk forduló, előzetes letartóztatásban lévő fiatal felnőtthöz bejutottak. – Ennyi idő túl sok, majdnem két hét elteltével alig valamit tudunk segíteni – tette hozzá.

A Népszava úgy tudja, nem csak a Helsinki Bizottságot és az Adj hangot elnevezésű, a börtönrádiót működtető szervezetet „tiltották ki” börtönükből, de más civil szervezetekkel is felbontották a szerződés, legutóbb pedig egy konferencián az egyik hetilap munkatársa panaszkodott arról, hogy a korábbiakkal ellentétben nem kapott riportkészítési lehetőséget.

A rabok levelezhetnek
A civil szervezetek, kutatók, újságírók lehetőségeinek szűkítéséről megkérdeztük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), amely azt közölte: intézményeikben a látogatófogadás és belépés szabályai változatlanok. Azt írták: A mintegy húsz büntetés-végrehajtási szervezet több mint 100 civil szervezettel működik együtt, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a fogvatartottak reintegrációjának elősegítéséhez. A fogvatartottak írásban bármelyik civil szervezetet megkereshetik. A Civil szervezet pedig elláthatja a fogvatartott jogi képviseletét, fogvatartott egyedi ügyében eljárhat.
Rákérdeztünk arra is, miért akadályozzák egyes kutatók munkáját. A BVOP szerint az idén november 9-ig 120 kutatási kérelmet regisztráltak, amelyek közül 10-et utasítottak el. Hozzátették: az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kérelmek elutasításának okai között leggyakrabban a kérdőívvel vagy a kutatással kapcsolatos módszertani hiányosságok merültek fel, jogi, illetve adatvédelmi okok, kutatásetikai aggályok és biztonsági megfontolások álltak. Előfordul, hogy a kutató visszavonja kérelmét, vagy a büntetés-végrehajtás honlapján található dokumentumok tanulmányozása során megtalálja az eredetileg igényelt adatot, így a kérelmétől eláll – írták. Közölték: Az ebben az évben engedélyezett kutatásokban 989 fő fogvatartott közreműködését hagyta jóvá a büntetés-végrehajtási szervezet.



2017.11.14 06:04

Kétmilliót ajánl egy Baranya megyei polgármester azoknak, akik a faluba költöznek

Publikálás dátuma
2018.09.23 11:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
„Nem szeretnénk megvárni, míg elnéptelenedik a település” – mondta Bechli Erzsébet.
Kétmillió forint vissza nem térítendő támogatással segíti a Kelet-Mecsek lábánál megbúvó Ófalu azokat, akik lakhelyül választanák a 300 fős, zömmel német nemzetiségiek lakta falucskát – írja a Pécsi STOP. A portálnak Bechli Erzsébet polgármester azt mondta:
„Nem szeretnénk megvárni, míg elnéptelenedik a település, ezért arra gondoltunk, hogy vissza nem térítendő támogatással és telekkel ösztönöznénk a fiatalokat a letelepedésre”.
Kitért arra is, hogy jelenleg nem sok az üresen álló ház, de több olyan van, ahol csupán egy idős ember él.
„Ófalu egy apró, sváb település, idén januárban 333 fő lakott itt a statisztikák szerint, 94 százalékuk német nemzetiségi. Külföldi részről nagy az érdeklődés a falu ingatlanjai iránt, így azok az átlagosnál magasabb áron keresnek gazdát”
–fogalmazott.
Az önkormányzat honlapján található rendelet szerint a helyi önkormányzati támogatásban azok a községbe beköltözők vagy helyben tartósan letelepedők részesíthetők, akik – házastársak, élettársak vagy gyermeket egyedül nevelő szülők, – munkahellyel, megélhetést biztosító jövedelemmel rendelkeznek, – és nincs lejárt határidejű tartozásuk a helyi önkormányzat felé. A portál azt írja, az egy alkalommal nyújtható, vissza nem térítendő támogatás mehet magántulajdonban álló telken lakóház építésére 2 millió forint összegben, valamint használt lakás vásárlásához szintén 2 millió forint összegben. Harmadik támogatási formaként az önkormányzat a Liszt Ferenc utcában közművesített építési telket biztosít lakóház építéséhez, emellett 200 ezer forintot is ad az ezt választóknak. A rendelet szerint a támogatás összege erejéig az érintett ingatlanra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be 10 éve az ófalui önkormányzat javára. Bechli Erzsébet azt mondta, a támogatás kiosztását megelőzi egy felmérés önkormányzati részről azzal kapcsolatban: látnak-e elegendő garanciát arra, hogy a támogatást igénylő be is tartja a szerződésben foglaltakat. 2001-től 2007-ig már futott ez a támogatási rendszer, de nem volt folyamatos, majd egy 10 éves szünet után tavaly indult be ismét – tette hozzá.
2018.09.23 11:11
Frissítve: 2018.09.23 11:11

Bolgár György nem ír többet a 168 órába

Publikálás dátuma
2018.09.23 10:35
„A jelenlegi helyzetben csak valamilyen együttműködés segíthet” Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
„A múlt héten szóltak, hogy akkor többet ne írjak. Hogy pontosan miért, azt nem tudom.”
Bolgár Györgyöt kirúgták a 168 Órától – erősítették meg a hvg.hu-nak több forrásból a DK-közeli Nyugati Fény értesülését.
„A múlt héten szóltak, hogy akkor többet ne írjak. Hogy pontosan miért, azt nem tudom, de valószínűleg most már mindenki igazat mond, én is csak erre tudok gondolni”
– mondta Bolgár.
Az okokról a Nyugati Fény azt írta, a közvetve Köves Slomóhoz, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) köthető Brit Média Kft-nek tulajdona van a 168 Órában és a Klubrádióban, és ők nem örültek annak a Heisler András interjúnak, amelyben a másik zsidó felekezet, a MAZSIHISZ elnöke kritizálta a a Köves-féle EMIH és a kormány közt a Sorsok Háza múzeum működtetéséről létrejött megállapodást. 
Az Index a helyzetet ismerő forrásokra hivatkozva azt írja, ha ez nem is tetszett Köves Slomónak, ennek nincs köze Bolgár rovatának megszűnéséhez: egyrészt, mert erről korábban született döntés, bár erről Bolgár maga csak később értesült, másrészt, mert bosszú esetén kézenfekvőbb lenne a 168 Órában lévő rovat megszüntetése helyett inkább a Klubrádióból eltávolítani Bolgárt – hiszen az is az EMIH érdekkörében van.   Az portál a lap főszerkesztőjét is megkereste, aki azt mondta, „kilenc év után valóban megszűnt Bolgár György rovata a 168 Órában, mert a sorozat ennyi idő után elfáradt”. Tóth Ákos szerint politikai összeesküvést nem kell keresni a történtekben, még ha világos is volt, hogy ez fel fog merülni.
„Szerintem el kéne olvasni a lapot: ennél karakteresebben ellenzéki lap ma nem igazán akad. Bolgár rovatának megszüntetése az én döntésem volt, amit nem kívánok hosszasan kommentálni”
– fogalmazott a főszerkesztő.
Bolgár György nem belső munkatársként, hanem külsős szerzőként vitte a „Hogy mi van?” című rovatot, amely hetente a kormány egy-egy állítását idézte, majd járta körül, hogy az miért hamis. Az Index megkereste Bolgárt azzal kapcsolatban, mivel indokolták a rovat megszűnését. „Én csak annyit tudok, hogy a főszerkesztő egyik napról a másikra, minden előjel nélkül írásban közölte, azt a döntést kényszerült meghozni, hogy a továbbiakban nem tartanak igényt a munkámra. Ez teljesen váratlan volt, mert a kilenc éve futó rovatom ellen a szerkesztőség tagjainak semmi kifogása nem volt, sok helyet nem foglalt el a lapban, volt némi visszhangja, és még két könyv is megjelent az írásokból. Ebből úgy gondolom, a szerkesztőségen belüli okuk nem lehetett a döntésre, azt pedig, hogy kívülről milyen ok lehetséges, nem mondják el. Nekem nincs bizonyítékom semmire, azt pedig, hogy mit sejtek, egyelőre nem tárnám a nyilvánosság elé; mindenki gondoljon, amit akar, nézze meg, kinek lehetett beleszólása” – fejtette ki. Ugyanakkor Bolgár úgy véli, pártpolitikai ok nem lehet a döntés mögött. 
„Amióta a lapnak új tulajdonosa van, nem látszik úgy, hogy megszűnt volna a kormányellenes hangvétel, így ilyen szempontból nem tudom megmagyarázni a döntést; ha pártpolitikai ok állna a háttérben, nyilván azonnal elküldtek volna a tulajdonosváltáskor”
–mondta Bolgár.
Bolgár az Index kérdésére azt mondta, bár nincs rálátása sem a 168 Óra, sem a Klubrádió ügyeire a döntéshozói szinten, de a médiumok tartalmából ítélve nem tartja valószínűnek, hogy a tulajdonos beleszólt volna a napi működésbe. „Eddig így volt, de hogy ez most változott-e, azt nem tudom megmondani” – közölte.
2018.09.23 10:35
Frissítve: 2018.09.23 13:51