Végük az egy százalék alatti pártoknak

Publikálás dátuma
2017.11.14 11:18
Ha nem kapnak elég szavazatot, ugrott a pénz. FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt - döntött a parlament kedden a kampányfinanszírozási törvény módosításával.

A fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert - kétharmados támogatást igénylő - előterjesztését 184 kormánypárti, szocialista és jobbikos igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Ha fennáll a visszafizetési kötelezettség, és azt a párt határidőben nem teljesíti, akkor a törvény értelmében a vezető tisztségviselői állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért.

A pártlistát állítóknak ezt még az állami támogatás folyósítása előtt nyilatkozatba kell foglalniuk, amelynek tartalmaznia kell a párt vezető tisztségviselőinek nevét és a vezető tisztségviselői jogviszony kezdő időpontját.

A pártlista nyilvántartásba vételének jogerőssé válása és a visszafizetési kötelezettség keletkezésének időpontja között a vezető tisztségviselők körében bekövetkezett változás az egyetemleges helytállási kötelezettséget nem érinti, a követelés ezen időtartamon belül bármely vezető tisztségviselőtől követelhető.

Ha a párt a befizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az államkincstár megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hajtja be.

Ha a párttól a pénz nem hajtható be, annak megfizetésére határozattal kötelezhetők a vezető tisztségviselők. Ha ők sem fizetik vissza időben, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselővel szemben a tartozás behajtása iránt.

A törvény arról is rendelkezik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az általános országgyűlési választást követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi a támogatás felhasználását azoknál a pártoknál, amelyek a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1 százalékát megszerezték.

A fideszes előterjesztők javaslatuk indoklásában azt írták: az ellenzéki pártok több alkalommal kritizálták, hogy a pártoknak járó támogatások esetén nincs olyan "komolysági küszöb", amelynek el nem érése esetén a párt köteles az állami támogatást visszafizetni. Az ÁSZ elnöke az elmúlt választás tapasztalatai alapján ezzel megegyező tartalmú módosítást kezdeményezett a házelnöknél - tették hozzá.

Gulyás Gergely és Répássy Róbert eredetileg azt kezdeményezte, hogy egy pártnak akkor kelljen visszafizetnie az állami kampánytámogatást, ha a fél százalékot sem éri el, illetve azt írták volna elő, hogy ha egy párt nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, akkor az a legfőbb vezető testületének tagjait terhelje.

A törvényalkotási bizottság ülésén azonban - az MSZP-s Bárándy Gergely indítványára - szigorítást fogadtak el a javaslathoz annak érdekében, hogy egy százalékra emeljék a küszöböt. A testület szavazta meg azt a módosítást is, amely szerint a követelés bármely vezető tisztségviselőtől is behajtható.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Szigorították a Btk.-t a gyermekek védelmében

Az Országgyűlés szigorította a büntető törvénykönyvet (Btk.), így ezentúl véglegesen el kell tiltani a gyermekekkel való foglalkozástól azokat, akik 18 évnél fiatalabbak sérelmére követnek el a nemi élet szabadsága, a nemi erkölcs elleni bűncselekményt.

A Fidesz által javasolt Btk.-módosítást 182 - kormánypárti, MSZP-s, jobbikos és LMP-s - igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Az elfogadott Btk.-passzus úgy szól, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a tettét 18 évnél fiatalabb sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell tiltani minden olyan foglalkozástól vagy tevékenységtől, amelynek során 18 évnél fiatalabb nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll vele. A törvénykönyv jelenleg csak lehetőséget ad rá, de nem teszi kötelezővé a foglalkozástól eltiltást.

A kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt elkövetőket szintén el kell tiltani az ilyen foglalkozásoktól és tevékenységektől, de különös méltánylást érdemlő esetben az eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

A törvénymódosítás december 1-jén lép hatályba.

A parlament határozatban kér kárrendezést a kormánytól a Czeglédy-ügyben

Az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy gondoskodjon a Czeglédy-ügyben ki nem fizetett fiatalok és nyugdíjasok rendkívüli kárrendezéséről.

A parlament 148 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 3 nem ellenében fogadta el fideszes képviselők erről szóló indítványát.

A Ház döntése alapján a kabinetnek a lehető leggyorsabban ki kell fizetnie azokat, akiket Czeglédy Csaba, az MSZP, a DK és az Együtt szombathelyi képviselője és társai tudatosan megkárosítottak.

Az Országgyűlés emellett indokoltnak látja annak vizsgálatát, hogy a Human Operator Zrt. tevékenységének volt-e köze azon balliberális pártok finanszírozásához, amelyeknek Czeglédy Csaba a mai napig képviselője a szombathelyi közgyűlésben.

A parlamenti határozat a rendkívüli, méltányosságon alapuló (ex gratia) kárrendezést a legkiszolgáltatottabb fiatal és nyugdíjas munkavállalók védelmével, továbbá a jelen esettől eltekintve példaértékűen működő diákszövetkezeti szektorba vetett bizalom helyreállításával indokolja.

Az elfogadott határozati javaslat a közzétételét követő napon lép hatályba.

MSZP-s képviselők tévedése
Az úgynevezett Czeglédy-ügyről ma kétszer szavazott az országgyűlés, a szokásos eljárásnak megfelelően először az összegző módosítóról döntött a ház, majd ezt követte a zárószavazás az egész határozatról.
Az MSZP-frakció álláspontja az, hogy nem kíván bírói szerepben eljárni, ezért a szavazásokon egységesen nem vesz részt. A határozati javaslatról szóló zárószavazásnál a frakció így is tett. Azonban az azt megelőző összegző módosító javaslat szavazásánál hárman tévedésből nyomtunk gombot. Az összegző módosító indítvány egyébként arról szól, hogy a kárrendezést a fiatalok mellett kiterjeszti a nyugdíjasokra is. A tévedésért elnézést kérünk.
Kiss László, Molnár Zsolt, Tukacs István országgyűlési képviselők

Szerző
2017.11.14 11:18
Frissítve: 2017.11.14 13:55

Lukácsi Katalin, a keresztény véleményvezér

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:36

Fotó: /
Lukácsi Katalin Katolikus hitoktató, történész és zsidó közösségszervező, az ELTE doktori iskolájának hallgatója. A kormánypártok Ferenc pápával való konfrontációja, a Népszabadság- és a CEU-ügy miatt 2017-ben kilépett a KDNP-ből. Tavasszal a Viszlát, kétharmad kezdeményezést vezette, később ellenzéki tüntetések szónoka volt. Jelenleg közösségi médiamarketinggel ismerkedik, videoblogjának első posztját épp szombaton tette közzé a YouTube-on.
A Vasárnapi Hírek interjúja. A teljes cikket a lap eheti számában olvashatja.  – „Ne féljünk tévedni! Az én életem a tévedések láncolata” – ezt írta másfél éve, amikor a CEU-ügy betette a kaput, és kilépett a KDNP-ből. Nem tévedett ezzel is? Könnyebb boldogulni annak, aki barátságban van a kormánnyal. – Anyagilag rossz döntés volt, viszont a lelki szabadságom és az emberi jóllétem szempontjából mérhetetlenül jó. Egy percig nem bántam meg. Magyarországon ma valóban nehezebb kormánykritikusnak lenni, de attól tartok, eltúlozzuk a félelmet. Szavaztak annyian a pártállami felépítmény ellen, hogy ki tudjunk állni egymásért. – De az ellenzék fizetést nem tud adni… – Szerintem emiatt sem lett volna jó ötlet a parlamenti bojkott. Nem beszélünk róla, de a parlamenti vagy önkormányzati munka anyagilag is támogatja az ellenzéki programalkotást. – Nem lenne jobb makulátlannak maradni és várni, amíg a nemzet ezerforintonként kifizeti a rendszerváltás árát? – Ez nem a Fidesz-kormány pénze, hanem a magyar embereké. A politikához pénz is kell, ezt a demokrácia 29. évében meg kell tanulnunk. – Hajlok rá, hogy ne azonosítsam a Fidesz 2,8 milliós bázisát a korrupt, hibrid autoriter rezsimmel. De évente egy önhöz hasonló szavazó „kilépésével” sokára jutunk el a kormányváltásig…  – A kormányváltás mint célkitűzés kevés. Ha 51 százalékot kapott volna áprilisban egy ellenzéki erő, attól a NER fennmaradt volna. Bármennyire is irreálisnak tűnik, kétharmados többséget kell elérnie az ellenzéknek. – Ön egy keresztény mozgalomban gondolkodik. Ez lehet a jövő az érdemtelenül Fideszre szavazó okos, rendes konzervatívok számára?  – Fontos kérdés. Pápay Gyuri barátommal és a Viszlát, kétharmad! szervezőivel, Márki-Zay Péterrel egyre többen ismerjük föl, hogy a ma még fideszes szavazók nélkül kormányváltás sem képzelhető el, nemhogy rendszerváltás. Sokan közülük nem a jogállam lebontását vagy a korrupciót szeretik a Fideszben, hanem kereszténydemokrata konzervatívként nem látnak alternatívát, esetleg a családtámogatás előnyeit élvezik. Április tanulsága, hogy a romokban lévő ellenzékre is az ország fele szavazott, de a sikerhez reális alternatívát kell nyújtani. Olyan vezető ellenzéki erőnek kell kinőnie magát, amely meg tudja szólítani a ma még fideszes szavazókat. – Egy már létező pártról beszélünk vagy egy leendő szerveződésről? A választó szívesen olvas elméleteket, de leginkább arra kíváncsi: hogyan? – Erre még nincs válaszom, ahogy senkinek sincs. A hétköznapokban fog eldőlni, melyik pártok tudnak felépíteni maguknak olyan erős bázist majdhogynem a nulláról, amely magához tudja vonzani az útkeresőket. Ilyen kísérlet a 21. századi pártok összefogása, ők talán többet tudnának mondani azon túl, hogy „Orbán, takarodj!”. Valószínű, hogy egy mozgalom, ernyőszervezet is meg fog jelenni, amely az önkormányzati választásokra segít elfogadható jelölteket találni. Az új mozgalom, ha létrejön, politikusabb szervezet lesz a Közös Ország Mozgalomnál. – A 21. századi pártok között az LMP-re, a Jobbikra és a Momentumra gondoljunk?  – Az alapítása évét tekintve a DK is az, de tagságában és üzenetében az MSZP-hez áll közel. Szoktak támadni, mert a Jobbikért és a DK-ért is képes voltam kampányolni, kiálltam Bauer Tamás mint esélyes ellenzéki jelölt mellett. Nyitottabban gondolkodom, mint egy átlagos, Fideszből kiábrándult állampolgár. Baloldali családból jövök, eszembe sem jutna lehazaárulózni a Sargentini-jelentést megszavazókat. Nem nemzetellenesek, csak másként akarják szolgálni a hazát. Ha a különböző „ellenzékek” többet csatároznak egymással, mint amennyit a kormányt bírálják, azzal csak bebiztosítják a Fidesz hatalmát. De kávét rendelhet Orbán Viktor, amíg az első napirend előtti felszólaló Gyurcsány Ferenc. Amíg ő nem lép hátra, addig reménytelen a ma még kormánypárti szavazók megszólítása. Orbán és Gyurcsány sokak számára ugyanazt a stílust képviseli. Mérgezi a közéletünket, ahogy a kormánypártiak és a kormánykritikusok hazaárulózzák, birkázzák egymást. – Kérdeztem tíz éve én is Gyurcsány Ferenctől, nem akar-e pár évet pihenni, könyvet írni. De láthatóan nem akar.  – Nehéz elképzelni a DK-t nélküle, de nem lehetetlen. Sokat elmond a pártról, ha működésképtelen az aktuális vezetője nélkül… Az LMP is túlélte Schiffer András kilépését. – A parlamenti küszöbnél járnak, ha nem is emiatt.  – A ciklus elején vagyunk. Időben folytatják le önmaguk újragondolását. Szél Bernadett hátralépett, de ott van. Ahogy Vona Gábor visszalépésével a Jobbik is működőképes maradt, a legradikálisabb szélsőségesek kilépésével. – Sneider Tamás sem egy ultraliberális. – Nem mondom, hogy baloldalivá vagy emberi jogi élharcossá vált volna a Jobbik, de hitet tett a változás és a polgári Magyarország mellett, és keresztényként én hiszek a személyiségfejlődésben.

Lukácsi videóblogjának bejelentkező része:

Témák
interjú
2018.09.23 14:36

Kétmilliót ajánl egy Baranya megyei polgármester azoknak, akik a faluba költöznek

Publikálás dátuma
2018.09.23 11:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
„Nem szeretnénk megvárni, míg elnéptelenedik a település” – mondta Bechli Erzsébet.
Kétmillió forint vissza nem térítendő támogatással segíti a Kelet-Mecsek lábánál megbúvó Ófalu azokat, akik lakhelyül választanák a 300 fős, zömmel német nemzetiségiek lakta falucskát – írja a Pécsi STOP. A portálnak Bechli Erzsébet polgármester azt mondta:
„Nem szeretnénk megvárni, míg elnéptelenedik a település, ezért arra gondoltunk, hogy vissza nem térítendő támogatással és telekkel ösztönöznénk a fiatalokat a letelepedésre”.
Kitért arra is, hogy jelenleg nem sok az üresen álló ház, de több olyan van, ahol csupán egy idős ember él.
„Ófalu egy apró, sváb település, idén januárban 333 fő lakott itt a statisztikák szerint, 94 százalékuk német nemzetiségi. Külföldi részről nagy az érdeklődés a falu ingatlanjai iránt, így azok az átlagosnál magasabb áron keresnek gazdát”
–fogalmazott.
Az önkormányzat honlapján található rendelet szerint a helyi önkormányzati támogatásban azok a községbe beköltözők vagy helyben tartósan letelepedők részesíthetők, akik – házastársak, élettársak vagy gyermeket egyedül nevelő szülők, – munkahellyel, megélhetést biztosító jövedelemmel rendelkeznek, – és nincs lejárt határidejű tartozásuk a helyi önkormányzat felé. A portál azt írja, az egy alkalommal nyújtható, vissza nem térítendő támogatás mehet magántulajdonban álló telken lakóház építésére 2 millió forint összegben, valamint használt lakás vásárlásához szintén 2 millió forint összegben. Harmadik támogatási formaként az önkormányzat a Liszt Ferenc utcában közművesített építési telket biztosít lakóház építéséhez, emellett 200 ezer forintot is ad az ezt választóknak. A rendelet szerint a támogatás összege erejéig az érintett ingatlanra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be 10 éve az ófalui önkormányzat javára. Bechli Erzsébet azt mondta, a támogatás kiosztását megelőzi egy felmérés önkormányzati részről azzal kapcsolatban: látnak-e elegendő garanciát arra, hogy a támogatást igénylő be is tartja a szerződésben foglaltakat. 2001-től 2007-ig már futott ez a támogatási rendszer, de nem volt folyamatos, majd egy 10 éves szünet után tavaly indult be ismét – tette hozzá.
2018.09.23 11:11
Frissítve: 2018.09.23 11:11