Végük az egy százalék alatti pártoknak

Publikálás dátuma
2017.11.14 11:18
Ha nem kapnak elég szavazatot, ugrott a pénz. FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt - döntött a parlament kedden a kampányfinanszírozási törvény módosításával.

A fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert - kétharmados támogatást igénylő - előterjesztését 184 kormánypárti, szocialista és jobbikos igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Ha fennáll a visszafizetési kötelezettség, és azt a párt határidőben nem teljesíti, akkor a törvény értelmében a vezető tisztségviselői állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért.

A pártlistát állítóknak ezt még az állami támogatás folyósítása előtt nyilatkozatba kell foglalniuk, amelynek tartalmaznia kell a párt vezető tisztségviselőinek nevét és a vezető tisztségviselői jogviszony kezdő időpontját.

A pártlista nyilvántartásba vételének jogerőssé válása és a visszafizetési kötelezettség keletkezésének időpontja között a vezető tisztségviselők körében bekövetkezett változás az egyetemleges helytállási kötelezettséget nem érinti, a követelés ezen időtartamon belül bármely vezető tisztségviselőtől követelhető.

Ha a párt a befizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az államkincstár megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hajtja be.

Ha a párttól a pénz nem hajtható be, annak megfizetésére határozattal kötelezhetők a vezető tisztségviselők. Ha ők sem fizetik vissza időben, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselővel szemben a tartozás behajtása iránt.

A törvény arról is rendelkezik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az általános országgyűlési választást követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi a támogatás felhasználását azoknál a pártoknál, amelyek a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1 százalékát megszerezték.

A fideszes előterjesztők javaslatuk indoklásában azt írták: az ellenzéki pártok több alkalommal kritizálták, hogy a pártoknak járó támogatások esetén nincs olyan "komolysági küszöb", amelynek el nem érése esetén a párt köteles az állami támogatást visszafizetni. Az ÁSZ elnöke az elmúlt választás tapasztalatai alapján ezzel megegyező tartalmú módosítást kezdeményezett a házelnöknél - tették hozzá.

Gulyás Gergely és Répássy Róbert eredetileg azt kezdeményezte, hogy egy pártnak akkor kelljen visszafizetnie az állami kampánytámogatást, ha a fél százalékot sem éri el, illetve azt írták volna elő, hogy ha egy párt nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, akkor az a legfőbb vezető testületének tagjait terhelje.

A törvényalkotási bizottság ülésén azonban - az MSZP-s Bárándy Gergely indítványára - szigorítást fogadtak el a javaslathoz annak érdekében, hogy egy százalékra emeljék a küszöböt. A testület szavazta meg azt a módosítást is, amely szerint a követelés bármely vezető tisztségviselőtől is behajtható.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Szigorították a Btk.-t a gyermekek védelmében

Az Országgyűlés szigorította a büntető törvénykönyvet (Btk.), így ezentúl véglegesen el kell tiltani a gyermekekkel való foglalkozástól azokat, akik 18 évnél fiatalabbak sérelmére követnek el a nemi élet szabadsága, a nemi erkölcs elleni bűncselekményt.

A Fidesz által javasolt Btk.-módosítást 182 - kormánypárti, MSZP-s, jobbikos és LMP-s - igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Az elfogadott Btk.-passzus úgy szól, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a tettét 18 évnél fiatalabb sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell tiltani minden olyan foglalkozástól vagy tevékenységtől, amelynek során 18 évnél fiatalabb nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll vele. A törvénykönyv jelenleg csak lehetőséget ad rá, de nem teszi kötelezővé a foglalkozástól eltiltást.

A kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt elkövetőket szintén el kell tiltani az ilyen foglalkozásoktól és tevékenységektől, de különös méltánylást érdemlő esetben az eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

A törvénymódosítás december 1-jén lép hatályba.

A parlament határozatban kér kárrendezést a kormánytól a Czeglédy-ügyben

Az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy gondoskodjon a Czeglédy-ügyben ki nem fizetett fiatalok és nyugdíjasok rendkívüli kárrendezéséről.

A parlament 148 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 3 nem ellenében fogadta el fideszes képviselők erről szóló indítványát.

A Ház döntése alapján a kabinetnek a lehető leggyorsabban ki kell fizetnie azokat, akiket Czeglédy Csaba, az MSZP, a DK és az Együtt szombathelyi képviselője és társai tudatosan megkárosítottak.

Az Országgyűlés emellett indokoltnak látja annak vizsgálatát, hogy a Human Operator Zrt. tevékenységének volt-e köze azon balliberális pártok finanszírozásához, amelyeknek Czeglédy Csaba a mai napig képviselője a szombathelyi közgyűlésben.

A parlamenti határozat a rendkívüli, méltányosságon alapuló (ex gratia) kárrendezést a legkiszolgáltatottabb fiatal és nyugdíjas munkavállalók védelmével, továbbá a jelen esettől eltekintve példaértékűen működő diákszövetkezeti szektorba vetett bizalom helyreállításával indokolja.

Az elfogadott határozati javaslat a közzétételét követő napon lép hatályba.

MSZP-s képviselők tévedése
Az úgynevezett Czeglédy-ügyről ma kétszer szavazott az országgyűlés, a szokásos eljárásnak megfelelően először az összegző módosítóról döntött a ház, majd ezt követte a zárószavazás az egész határozatról.
Az MSZP-frakció álláspontja az, hogy nem kíván bírói szerepben eljárni, ezért a szavazásokon egységesen nem vesz részt. A határozati javaslatról szóló zárószavazásnál a frakció így is tett. Azonban az azt megelőző összegző módosító javaslat szavazásánál hárman tévedésből nyomtunk gombot. Az összegző módosító indítvány egyébként arról szól, hogy a kárrendezést a fiatalok mellett kiterjeszti a nyugdíjasokra is. A tévedésért elnézést kérünk.
Kiss László, Molnár Zsolt, Tukacs István országgyűlési képviselők

Szerző
2017.11.14 11:18
Frissítve: 2017.11.14 13:55

Elküldtek egy főorvost, megszűnhet egy korszerű eljárás a kardiológiai intézetben

Publikálás dátuma
2018.09.19 16:37
A kép illusztráció, nem cikkünk szereplőjét ábrázolja
Fotó: / Kállai Márton
Elbocsátották a ritka beavatkozást végző főorvost, mert fél éve kicserélt egy mellimplantátumot. Egy kollégája is felmondott, a többiek petíciót fogalmaztak mellette.
Információink szerint megszűnhetnek az országos kardiológiai intézetben az úgynevezett minimál invazív technikával végzett műtétek, miután a főigazgató ma reggel azonnali hatállyal felmondott a Székely László sebész főorvosnak. Úgy tudjuk: azt az ajánlatot kapta, hogy vagy aláírja a közös megegyezésről szóló megállapodást, vagy rendkívüli felmondással kell távoznia.   Az ok: egy félévvel korábban végzett beavatkozás, amikor a szívműtét alatt a beteg sérült mellimplantátumát is kicserélték a betegnek. Úgy tudjuk: az orvos humánumból végezte egy másik, plasztikai sebésszel a két beavatkozást egy altatással. Úgy tudjuk: az esetről a műtét előtt maga tájékoztatta az intézményt, mondván, ha megoldható, hogy benn maradjon a beteg mellkasában a sérült implantátum, nem nyúl hozzá, de ha szükséges az eltávolítása, hívja a plasztikai sebészt is.  A műtét közben végül is el kellett távolítani a beültetett eszközt, és hogy a betegnek ne kelljen fél évig várnia aszimetrikus mellkassal egy újabb műtétig, pótolták a sérült implantátumot. A minimál invazív eljárás azt jelenti, hogy a főorvos öt-hat centiméteres bordaközi metszéssel cserélte ki a szívbillentyűt, ültetett be műszívet. Ezzel a technikával a beteg gyorsabban és kevesebb szövődménnyel gyógyul, mint a hagyományos eljárással, amikor a szegycsont átvágásával nyitják meg a beteg mellkasát. Ezt az eljárás az intézetben egyedül Székely László, a ma elbocsátott sebész végezte. Azt, hogy pontosan miért mondtak fel a főorvosnak Andréka Péter, az intézet megbízott főigazgatója nem akarta lapunkkal megosztani, és egyebekben sem akarta kommentálni a kialakult helyzetet. Más forrásból úgy tudjuk: fél éve kicserélt implantátum-ügy mellett közrejátszhatott az is, hogy az orvos korábban indult a főigazgatói posztért, és a vezetői pályázatot hamarosan kiírják. Úgy tudjuk: a felmondás után egyenként lehívták a főigazgatóságra Székely László munkatársait, közülük egy, aki elfogadhatatlanak tartotta az eljárást, szóban felmondott. A többiek petíciót fogalmaznak a főorvos mellett, amit a napokban át is adnak a megbízott főigazgatónak. 
Szerző
2018.09.19 16:37

Még pár napig marad a nyárias, meleg idő

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Hétvégén erős hidegfront mögött zúdul ránk a hideg levegő, majd – második hullámban – a jövő hét elején újabb hidegbetörés jöhet.
Péntekig folytatódik a nyárias idő, majd hidegfrontok hoznak egyre hűvösebb, igazi őszi időt – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az előrejelzés szerint csütörtökön általában csak némi fátyol-, illetve gomolyfelhőzet zavarhatja a napsütést, illetve reggel néhol vékony inverziós felhőzet is kialakulhat. Csapadék nem valószínű, és mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban 6 és 16 fok között alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között valószínű. Pénteken általában derült idő lesz, északkeleten lehet kevés gomolyfelhő, de csapadék ott sem alakul ki. A déli, délnyugati szél többfelé megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 8 és 15, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 30 fok között várható. Szombaton északnyugat felől fokozatosan megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, de az Alföldön és a Dunántúl délkeleti részén néhány órára még kisüt a nap. Reggeltől északon, északnyugaton több helyen, késő délutántól délebbre is szórványosan valószínű eső, zápor. Az északnyugatira, északira forduló szél megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11 és 18 fok között várható. A hőmérséklet északnyugaton a reggeli órák után csökken, délben már 15 fok alatt valószínű, míg délkelet felé haladva egyre melegebb lesz, az Alföld déli és keleti részén 26, 28 fokos csúcsérték ígérkezik. A fővárosra és Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki, az érintett területeken a várt legerősebb széllökések meghaladhatják az óránkénti 70 km/órát.
Vasárnap éjszaka észak felől jelentősen csökken a felhőzet, és reggeltől gomolyfelhős, napos időre számíthatunk. Napközben már csak legfeljebb néhol fordulhat elő futó zápor, az északnyugati szelet élénk vagy erős lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 6 és 12, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 22 fok között várható.
2018.09.19 15:25
Frissítve: 2018.09.19 15:25