Ahmed H. pere - Folytatódik az eljárás

Publikálás dátuma
2017.11.14 12:47
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fotó: /
Törvénysértő volt, hogy a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény miatt elmarasztalt Ahmed H. ítéletét és új elsőfokú eljárást rendelt el - mondta ki a Kúria kedden kihirdetett határozatában.

A döntés az ügy érdemét nem érinti, a már tartó megismételt elsőfokú eljárás folytatódik, a Kúria elsősorban elvi, eljárásjogi kérdésekben foglalt állást a jövőre nézve.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz ember gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarta dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozó rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, a rendőrök megtámadásával fenyegetőzött. Többször is megafonon beszélt a tömeghez, háromszor ő is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitása után illegálisan magyar területre lépett. Röviddel később visszatért a szerb oldalra, de három nappal később Magyarországon őrizetbe vették.
A Szegedi Törvényszék első fokon a szíriai állampolgárságú vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért 10 év fegyházra ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról. Fellebbezés után a döntést a Szegedi Ítélőtábla arra hivatkozva nem bírálta felül, hogy szerinte a törvényszék nem értékelt olyan bizonyítékokat, amelyek a tényállásra, a bűncselekmény jogi minősítésére, valamint a büntetés kiszabására lényeges hatással lehettek volna.

A most 41 éves férfit a határzár tiltott - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett - átlépése és állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével vádolja az ügyészség, a megismételt elsőfokú eljárás jelenleg is tart a Szegedi Törvényszéken.

A legfőbb ügyész nyáron fordult a Kúriához, mert úgy ítélte meg, hogy a tábla törvénysértő döntést hozott, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, megítélése szerint ugyanis az indokként megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban, azaz az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálni. Polt Péter szerint ellentmondásos az is, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást hiánytalannak nevezte, a jogi érvelés indokolásával kapcsolatos aggályait hangsúlyozta, mégis a tényállás bizonyításával kapcsolatos kisebb hiányosságokat jelölte meg a hatályon kívül helyezés okaként.

A keddi budapesti tárgyaláson a Legfőbb Ügyészség képviselője megismételte az indítványukban foglaltakat. Bárándy Péter, Ahmed H. ügyvédje úgy vélekedett, a fő kérdésben megalapozatlan volt az elsőfokú ítélet, amelyben iratellenes megállapítások szerepeltek, és hiányos volt a tényállás is. Fenntartotta, hogy az elsőfokú ítélet iratellenessége olyan mértékű felülmérlegelést igényelt volna a másodfokon eljárt bíróságtól, amelyre az nem jogosult, még akkor sem, ha rendelkezésre álltak a helyes tényállás megállapításához szükséges iratok.

A Kúria az ügyészségi indítvánnyal egybehangzóan megállapította, hogy az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése törvénysértő volt, a táblabíróság a rendelkezésére álló eszközökkel a megjelölt hiányosságokat pótolhatta volna, azaz az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálnia.

A Kúria szerint a másodfokú bíróság többi között kifogásolta, hogy nem voltak felderítve a dobálás külső-belső körülményei, például az, hogy a terhelt indulatai, sértettsége hogyan függött össze cselekményével. A Kúria szerint a terrorcselekmény megállapítása - azaz az állami szerv kényszerítése - szempontjából nem releváns, hogy az elkövető milyen indulati állapotban van, vagyis a táblabíróság rendelkezésére álltak a szükséges adatok a terrorcselekmény elkövetésének megítéléséhez.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az ítélethirdetés után azt mondta újságíróknak: 2015 szeptembere óta a legfőbb ügyész tíz alkalommal fordult a Kúriához, hogy a bíróság mondja ki, törvénysértő és indokolatlan volt a hatályon kívül helyezés, bizonyítékok felvételével orvosolhatók lettek volna a hiányosságok. A Kúria eddig kilencszer meg is állapította a törvénysértést.

A szóvivő jelezte: "nem önmagáért való" volt, hogy a legfőbb ügyész a bírósághoz fordult, mivel a Kúria határozatai elvi iránymutatásként segítik a bírságokat abban, hogy helyesen értelmezzék a hatályon kívül helyezés körét és csak indokolt esetben éljenek vele. Ezzel a bíróságok megakadályozhatják az eljárások indokolatlan elhúzódását is - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy az ügyészség következetes fellépése nyomán az elmúlt évben 20 százalékkal csökkent a hatályon kívül helyezések száma, azaz több ügyet fejeztek be érdemben másodfokon a bíróságok. Jelezte: több ügyben, így a tescós rablás és a Biszku Béla volt állampárti politikus elleni büntetőügyben is kimondta a Kúria, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyezés. Utóbbival kapcsolatban utalt rá, az indokolatlan hatályon kívül helyezés miatt a terhelt már nem élhette meg az ügy jogerős elbírálását.

Szerző
2017.11.14 12:47
Frissítve: 2017.11.14 15:17

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00