Új exportcikk: a magyar akác

Publikálás dátuma
2017.11.14. 14:25
FOTÓ: Vajda József
A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak enyhítésében és az elsivatagosodás elleni küzdelemben segít Távol-Keleten a magyar akác, amely jó talajmegkötési képessége mellett a magas fűtőértéke, a bútor- és faipari hasznosítása, és a méhészetben betöltött szerepe miatt is kelendő Dél-Koreában és Kínában - közölte a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN).

A közlemény szerint az akác értékes felhasználási lehetőségeire a dél-koreai és kelet-kínai szakemberek is felfigyeltek, akik a magyar szakértők segítségével törekszenek a fafaj termesztési technológiájának korszerűsítésére. Novemberben zárul le a második szakasza a távol-keleti kutatási együttműködésnek, amelyben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) akácszakértője is részt vett.

A közlemény idézi Rédei Károlyt, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorát, az MKSZN tudományos tanácsadóját, aki kiemelte, hogy már hat éve dolgoznak a Koreai Erdészeti Tudományos Intézettel az akác sokoldalú dél-koreai hasznosításán. Az együttműködésben elsősorban innovatív eredményeikkel vesznek részt, de kísérleti célra is juttatnak ki szaporítóanyagot, csemetetermesztési technológiák bevezetését segítik, és közreműködnek a referencia erdősítések létrehozásában is - tette hozzá.

Az MKSZN ismertette: az Észak-Amerikában őshonos akác Nyugat-Európán keresztül az 1700-as évek elején került Magyarországra, a magyar erdők több mint 23 százalékát alkotja, faanyagának körülbelül 50 százalékát tűzifaként hasznosítják, de sokrétű ipari célú hasznosítása mellett méhészeti jelentősége is van.

Ezzel szemben Ázsiában az akácot talajmegkötő tulajdonsága miatt honosították meg, az erózió elleni védekezésben töltött be jelentős szerepet, illetve méhészeti és a faipari jelentőségén túl nagylevelű változatát takarmányozásra is használták - közölték.

Szerző

Fóka bénította meg a repteret Alaszkában

Publikálás dátuma
2017.11.13. 06:16

A tengeri emlős Utqiaġvik repülőterén tévedt a betonra. A reptéri alkalmazottak nem tudtak mit kezdeni vele, a szabályzatuk nem rendelkezett hasonló esetről és felkészülve sem voltak rá. Leállították hát a forgalmat és az állatvédelmi szolgálatot hívták - végül az szállította el a kifutóról a 200 kilogrammos napozó fókát.

Szerző
Témák
Alaszka fóka

Nem védik meg az embereket - Inkább a veszélyeket feltárókat akadályozzák

Publikálás dátuma
2017.11.10. 06:15
Elhagyott gyártelep - A Budapesti Vegyiművek volt Kén utcai lerakata Forrás: Greenpeace
Csak pénzért, vagy egyáltalán nem akart kiadni közérdekű adatokat több kormányhivatal a környezetszennyezéseket feltáró civileknek.

A környezetvédelemért is felelős kormányhivatalok több esetben nem adtak ki, vagy csak indokolatlanul magas összegért bocsátottak volna a Greenpeace Magyarország rendelkezésére olyan adatokat, amelyekkel segíthették volna a hazai környezetszennyezéseket feltáró civilek munkáját. Erről Simon Gergely, a zöldszervezet vegyianyag szakértője számolt be a Greenpeace "Mérgezett örökségünk" című jelentésének második kötetét bemutató rendezvényen.

Noha a kormányhivatalok többsége együttműködőnek bizonyult (a jelentésben 30 súlyosan szennyezett terület kaphatott helyet), a budapesti Csepel Művek és a Metal-Art Zrt., illetve a volt Budapesti Vegyi Művek (BVM) garéi és hidasi telephelyén lévő szennyezést nem sikerült megvizsgálni. A Pest Megyei Kormányhivatal a Csepel Művek esetén mintegy 100 ezer forint, a Metal-Art Zrt. szennyezettségével kapcsolatban 35 ezer forintért adta volna meg a kért információkat (a szigetszentmiklósi Bucka-tó ügyében is majdnem 100 ezer forintot kért a kormányhivatal, ám az adatokat végül az önkormányzat ingyen a civilek rendelkezésére bocsátotta).

Simon Gergely elmondta: az összeget indokolatlanul magasnak tartják, különösen, hogy a hatósági tájékoztatás szerint a kiszámlázott munka nagy részét (adatbeszerzés, digitalizálás) már korábban elvégezték, így önmagában az adatkiadás folyamata nem indokolhatna ekkora összeget. A Metal-Art Zrt. esetében a civilek - kifogásaikat fenntartva - ugyan kifizették a költségeket, ám további kérdéseikkel kapcsolatban csak részleges tájékoztatást kaptak, így a szennyezést végül nem sikerült átfogóan feltérképezni.

A BVM garéi és hidasi telephelyével kapcsolatban pénzért sem volt hajlandó adatokat kiadni a Baranya Megyei Kormányhivatal, ezért a Greenpeace az adatvédelmi hatósághoz fordult. A hatóság igazat adott a civileknek, a kormányhivatal az információk visszatartásával több pontban is megsértette az Infotörvényt. A környezetvédőknek mégis bírósághoz kellett fordulniuk, mert a kormányhivatal ezek után sem tett eleget törvényi kötelezettségének.

A Greenpeace tavaly év végén publikált első kiadványát így 15 új helyszínnel egészíthették ki. Ezek között szerepel Abasár és Szentendre, ahol a már bezárt létesítmények által okozott szennyezések máig veszélyeztetik az ivóvízbázist. Szentendrén a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat (ma Hungaropen Író- és Írószergyártó Kft.) területén, a felszín alatti vizekben a határérték ötszázszorosát mérték rákkeltő vinil-kloridból. A szennyezés már ivóvízkutakat is elért, amiket le kellett zárni. Abasáron a vezetékes vízhálózat több pontján mértek magas koncentrációban rákkeltő kockázatú halogénezett oldószereket. A településre most máshonnan hozzák az ivóvizet.

A jelentésbe bekerültek olyan közismert hazai cégek, ipari létesítmények is, ahol a mai napig folyik a termelés - anélkül hogy a múltbeli szennyezések teljes kármentesítése befejeződött volna. Ilyen például a Borsodchem, a Dunaferr vagy az Alkaloida tiszavasvári üzeme. A Borsodchem területe alatt nagyjából félezer tonna higany található a talajban, a Dunaferr környékén a rákkeltő benzol a "D" kármentesítési szennyezettségi határértéket meghaladó mennyiségben már 30 hektáron van jelen. Az Alkaloida körüli szennyezések legfőbb szennyezőanyaga ugyancsak a benzol, konventrációja meghaladja a határérték százszorosát. Egyes források szerint a szennyezés Tiszavasvári ivóvízellátását biztosító rétegvízkészletet is elérte.

- Sürgősen el kellene kezdeni veszélyes szennyezések megtisztítását és kármentesítését, állami program keretében - mondta Simon Gergely. A Greenpeace szakértője szerint a "szennyező fizet" elvének alkalmazásával a költségeket utólag is érvényesíteni kell ott, ahol még elérhetőek a felelősök. A zöldszervezet nemrég petíciót is indított, amit már több ezren írtak alá.

Zöldombudsman: érdemi lépések kellenek
A Greenpeace jelentését a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett "Fizessen a jövő nemzedék?" konferencia keretében mutatták be. Bándi Gyula zöldombudsman hangsúlyozta: noha a jogszabályi feltételek látszólag adottak, nincs érdemi lépés a károk felszámolása terén. - Több jogszabályi és jogszabály-alkalmazási hiányosság is előfordul, ezeket orvosolni kell. A költséget igénylő azonnali beavatkozásokra nincs fedezet, ezzel kapcsolatban teljesen új eljárásrendet kell kidolgozni - mondta. Bándi Gyula ígéretet tett arra: olyan jogszabály-módosítási javaslatcsomagot dolgoz ki, amely előírja a környezetvédelmi biztosítékadást és gördülékenyebbé teszi az akadozó kármentesítési ügyek megoldását. - Az államnak, amelynek Alaptörvényből fakadó kötelezettsége a környezet és a polgárok védelme, nem lehet érdeke a környezeti kockázatok, károk eszkalálódása - tette hozzá.

Szerző