A Jobbikban nem téma Simicska Lajos

Publikálás dátuma
2017.11.15 06:02

Fotó: /
Simicska Lajos fia már nem a Magyar Nemzet kiadójának ügyvezetője, de a Jobbik szóvivője szerint szóba sem kerül, hogy a párt jelöltjeként induljon a választáson.

A jobbikosok nagyon rosszul fogadják, hogy Simicska Lajos beállt a párt mögé – állította Bertha Szilvia, a Jobbik volt parlamenti képviselője. Ennek a pártnak szerinte a tagság és a szimpatizánsok adták az erejét. A helyi szervezetek jelentős része mára passzivitásba vonult. Sokan úgy érzik, hogy a Jobbik feladta függetlenségét, amelynek megőrzése akkor is fontos lett volna, ha Bertha Szilvia kérdésünkre elismerte: a párt részéről akadtak „közönséges megnyilvánulások”.

Tisztára piaci alapon
Simicska Lajos és a Jobbik szívélyes viszonyára lehet példa, hogy Simicska plakátcégei méltányos áron biztosítottak hirdetési felületet a Jobbiknak, közreműködtek a béruniós kampányban, majd minden valószínűség szerint abban is, hogy a Jobbik reklámeszközöket vásárolhasson. Mirkóczki Ádám erre így reagált: a Fidesznek voltak korábban ingyenes, le nem számlázott óriásplakát-felületei, tehát a Fidesz valósította meg a választási csalást és a tiltott pártfinanszírozást, nem a Jobbik. Közlése szerint „mi piaci szerződést kötöttünk, tisztességes módon megvásároltuk a felületeket”.

Simicska feltűnése a Jobbik környékén elsősorban morális kérdéseket vet fel, de kérdés az is, milyen befolyással lesz a párt politikájára. Láthatjuk, hogy „pénzuralmi vezetése” idején mivé vált a Fidesz – tette hozzá.

Bertha Szilvia 2014-ben már nem került be az Országgyűlésbe, új pártot alapított: könnyen ráfogható, hogy a sértettség beszél belőle. Azok a jobbikos politikusok azonban, akik jelenleg is a parlamentben ülnek, nem bizonyultak túl közlékenynek, amikor szerettük volna megtudni, miként élik meg, hogy az egykori „fideszes oligarchát”, Simicska Lajost ma már a Jobbik szövetségeseként tartják számon.

Volner János frakcióvezető először nem látta akadályát annak, hogy nyilatkozzon, aztán mégsem reagált megkeresésünkre. Szávay István, a párt országgyűlési képviselője annyi mondott, hogy mivel Simicska nem jut szerephez a Jobbikban, nem is foglalkoztatja a téma. Pusztán annyi történik, hogy a Fidesz külföldön Soros Györgyben találta meg az aktuális ellenséget, belföldön pedig Simicska Lajosban, akit „próbálnak ráhúzni a Jobbikra”. Ráadásul két olyan emberről van szó, aki – jegyezte meg Szávay – a legtöbbet tette azért, hogy a Fidesz létrejöhetett, megerősödhetett és Orbán Viktorból egyáltalán miniszterelnök válhatott.

Közben kívülről az látszik, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó médiabirodalom nemcsak nagy teret szán a Jobbiknak, kifejezetten barátságosan viszonyul a párthoz. Schlecht Csaba, a Magyar Nemzet új főszerkesztője a 24.hu-nak azt mondta: „sokkal jobban szeretném, ha 2018 után nem Orbán Viktornak, hanem Vona Gábornak hívnák az ország miniszterelnökét”. (A portál kitért arra is, hogy Schlecht az 1990-es években a Fidesz és Orbán Viktor bizalmi embere volt, ő intézte el több, jelentős köztartozást begyűjtő Fidesz-cég eltüntetését Josip Tot és Kaya Ibrahim iratai segítségével. Schlecht Csaba így válaszolt: "Ha ennek a történetnek a valós hátterére kíváncsi, akkor ne engem kérdezzen, hanem forduljon Orbán Viktorhoz. Hajrá, Magyarország!" A simicskás sajtócégeknél kedden bejelentett személycserékről lásd: 

Továbbra sincs más a háttérben, mint az, hogy a kormánypárti politikusok totális bojkottal viseltetnek a Simicska tulajdonában álló sajtóorgánumokkal szemben – indokolta Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a Népszavának, hogy pártja egy idő óta miért kap több lehetőséget. Ugyanakkor – folytatta – ezek a sajtóorgánumok szemernyivel sem kedvesebbek velük, mint a többi ellenzéki politikussal, és még csak többet sem szerepelnek a jobbikosok, mint a baloldaliak.

– Ezek tények, statisztikai adatok, tehát alaptalan az a sugalmazás, hogy a szóban forgó orgánumok „jobbikossá” váltak volna – közölte Mirkóczki. Szerinte sokkal fontosabb és izgalmasabb kérdés, hogyan létezik az, hogy a közpénzből fenntartott közszolgálati médiumokban lassan évek óta nem tehette be a lábát a „legnagyobb ellenzéki párt” szinte egyetlen politikusa sem: „ezek is tények”.

Bertha Szilvia szerint felmerül például az is, hogy Novák Előd eltávolítására az elnökségből és a frakcióból, valamint felesége, Dúró Dóra háttérbe szorítására nem pont azért volt-e szükség, mert Simicska Lajos így látja garantáltnak elszámoltatása elmaradását. Annyi biztos: nem érződik, hogy Simicska vehemens támadásoknak lenne kitéve a Jobbik részéről.

A Jobbikban nem téma Simicska Lajos – ismételte meg Mirkóczki Ádám, amit Szávay István is mondott. Ugyanez kicsit bővebben: „Nem vele kelünk, nem vele fekszünk, és egyáltalán nincs semmiféle befolyása a Jobbik politikájára. Az egyik legfontosabb programpontunk az elszámoltatás, ami alól senkinek sem lesz kivétel, ha vétett a törvények ellen”.

Mirkóczki úgy vélte, nem kell különösebben magyarázni azt sem, hogy a Jobbik elsősorban a kormány ellen és az Orbán-kormányt „gátlástalanul kiszolgálók” ellen folytat politikai küzdelmet. Szerinte nehéz ennél racionálisabban megmagyarázni a lényeget, de azt is hozzátette, hogy „egy Jobbik-kormány alatt a törvények alól senkinek nem lehet és nem is lesz felmentés, ha bármilyen bűncselekményt elkövetett”.

Simicska Lajos fia, Simicska Ádám – aki egészen mostanáig a Magyar Nemzet kiadójának ügyvezetője volt – nyáron azt nyilatkozta, a parlamenti választáson csak az a kérdés, hogy a Jobbiknak kétharmada lesz-e a parlamentben. A fideszes sajtóban híresztelni kezdték, hogy Simicska Ádám felkerül a Jobbik listájára, méghozzá előkelő, befutó helyen.

Simicska Ádámnak nemhogy befutó helye lenne, de még a képviselő-jelöltsége sem kerül szóba – utasította vissza a feltevést a Jobbik szóvivője. „Tudtommal a Fidelitas tagja volt, és nem a Jobbiké. Mindez csak a Habony-művek által generált ugyanolyan hazugság, mint szinte minden, amit velünk kapcsolatban állítanak” – Mirkóczki Ádám. Nem tartja véletlennek, hogy a Jobbik eddig már több mint hetven pert nyert meg jogerősen „velük és hazugságaikkal” szemben.

Személycserék, tisztáldozatok
Faragó Csaba, az ÁPV Zrt. és az MVM Zrt. korábbi vezetője, Magyarország volt rendkívüli és meghatalmazott szingapúri nagykövete váltotta Simicska Ádámot a Magyar Nemzet napilapot kiadó és az MNO.hu hírportált üzemeltető Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. társügyvezetői posztján – áll a kedden kiadott közleményben.
A Magyar Nemzet főszerkesztői tisztét a Lánchíd Rádió ügyvezető főszerkesztője, Schlecht Csaba tölti be. A kiadó köszönetet mondott az eddigi főszerkesztő, D. Horváth Gábor „áldozatos munkájáért”. A Hír TV Zrt. igazgatósága egyidejűleg Faragó Csabával bővült, aki a jövőben a Hír TV vezérigazgatói tisztségét is ellátja. Pauwlik László, a Hír TV Zrt. korábbi vezérigazgatója – Tarr Péter műsorokért felelős vezérigazgató-helyettes mellett – a társaság vezérigazgató-helyetteseként folytatja munkáját.
A közlemény szerint a személyi változások azt a célt szolgálják, hogy az olvasók, a nézők és a hallgatók számára is „egyértelműbbé és érezhetően egységesebbé váljon a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió felelős politikai-közéleti szerepvállalása.

2017.11.15 06:02

Kósa Lajos kezdeményezi Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatát

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke Debrecenben azt mondta, szerdán levélben kéri Kövér László házelnöktől a felülvizsgálat megindítását.
Hozzátette: a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként biztosítania kell a testület törvényes működését, ezért kötelessége ezt a lépést megtenni, miután szerinte Demeter Márta harminc évig nem nyilvános katonai adatokat tett közzé - tájékoztat az MTI.

"Természetesen nagy örömmel állok elébe"

Természetesen nagy örömmel állok elébe az újabb, 5 év alatt immár harmadik, nemzetbiztonsági átvilágításomnak - reagált Kósa Lajos bejelentésére Demeter Márta. Ha már Kósa Lajos, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke amúgy is Kövér László házelnökhöz fordul, elvárom, hogy kezdeményezze Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági átvilágítását, melyet folyamatosan elkerült az elmúlt 28 évben. Kérem a bizottsági elnököt arra is, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság vegye napirendre a következő ülésen a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat beszámolóját arról, hogy mit keresett Zaid Naffa, a nemzetbiztonsági ellenőrzésen kétszer megbukott jordán tiszteletbeli konzul a Magyar Honvédség honvédtisztjeinek avatásán - zárul a közlemény. 

Demeter Márta, az LMP tegnap megválasztott társelnöke korábban azt állította, hogy a honvédség egyik új Airbusa a miniszterelnök egyik rokonát szállította, de a kormány szerint ez rágalom, mert egy katona azonos nevű hozzátartozója ült a gépen. A Fidesz az ügyészséghez is fordult az ügyben. Szombaton pedig Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára állította azt, hogy szerinte Demeter egy másik ügyben is információkat hamisított meg, így távoznia kellene a parlament honvédelmi bizottságából. Az LMP új társelnöke a párt tegnapi kongresszusa után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem hibázott, amikor több ügyben kérdéseket tett fel a honvédelmi tárcának, az általa nyilvánosságra hozott adatok pedig nem titkosak. Az elmúlt napok történéseit lejáratási kísérletnek nevezte. 
2018.10.21 10:49
Frissítve: 2018.10.21 11:48

Mindenki hiszi, hogy lopják az uniós pénzt

Publikálás dátuma
2018.10.21 10:20

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Hiába a kormány EU-ellenessége, az erről szóló kampányok, a magyarok még mindig az Európai Unióban képzelik el a jövőjüket. Még a Fidesz-szavazók 29 százaléka is úgy véli, hogy a Magyarországra érkező EU-s fejlesztési pénzek jelentős része magánzsebekbe vándorol- írja a Vasárnapi Hírek.
A Publicus Intézet felmérése szerint még a Fidesz- és a Jobbik-szavazók meggyőző többsége sem akarja azt, hogy kilépjünk az unióból, és a válaszadók jelentős problémának tartják az uniós források elherdálását. Az EU tehát – legalábbis a magyarok gondolkodásában – erősebb a Fidesznél. Miközben a magyar kormány az elmúlt években több 10 milliárd forintot költött olyan kampányokra, amelyeknek Brüsszel, maga az unió vagy az EU-t – a propaganda szerint – kívülről „mozgató” Soros György voltak a célpontjai, a magyar választók soha nem akartak annyira az EU-hoz tartozni, mint most. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Vasárnapi Hírek megbízásából.

Kétharmad az EU mellett

Arra a kérdésre, „Ha most vasárnap népszavazást tartanánk arról, hogy Magyarország belépjen-e az EU-ba?”, a válaszadók 68 százaléka mondott határozott igent és csak 16 százalékuk nemet, a távol maradók aránya pedig 11 százalék lenne (a maradék 5 százalék nem válaszolt). Ez azért is figyelemre méltó, mert tavaly áprilisban a támogatók aránya még csak 59 százalék volt (32 százaléknyi elutasító mellett), 2016 augusztusában pedig 58 százalék. Érdekesség, hogy 5 évvel az uniós csatlakozásunk után, 2009-ben – köszönhetően a többi között valószínűleg a Fidesz akkori folyamatos kormányellenes kampányának – a választók mindössze 48 százaléka mondott volna igent a belépésre, és nagyon magas volt a távol maradók aránya is. Ami mégis meglepő ebben az adatsorban, hogy annak ellenére nőtt az EU iránt elkötelezettek száma, hogy a kormány az utóbbi években szinte folyamatosan Brüsszel ellen próbálja hangolni az embereket – a jelek szerint azonban a máshol oly hatékony kormánypropaganda itt nem járt sikerrel. Sőt a Fidesz „rombolása” kontraproduktív volt, hiszen a közösséghez kötődést erősítette. Egy másik, bár az előzőtől aligha független megközelítésben is EU-pártibb lett a társadalom. Amikor arra kérdeztek rá, hogy előnyös volt-e Magyarország számára az uniós tagság, a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy nagyon előnyös volt, további 50 százalék pedig inkább előnyösnek minősítette. Vagyis a felmérés szerint az emberek 80 százaléka, tízből nyolc válaszoló 2018 októberében úgy véli: összességében jól járt Magyarország a csatlakozással. Összehasonlításképpen: 2016-ban 70, 2015-ben pedig mindössze 57 százalék tartotta előnyösnek a tagságot.

Közeli tapasztalat

Az emberek érzik, hogy az uniós pénzek egy része különböző gyanús, kormány közeli zsebekben landol (erről később részletesebben is), de a válaszokból kiderül, hogy a 2014–20- as fejlesztési ciklusból „ránk eső” több mint 8000 milliárd forint nem tűnt el nyomtalanul. Arra a kérdésre, hogy „A lakóhelyén és környékén körülbelül hány olyan fejlesztést látott, ami uniós pénzből valósult meg?”. 33 százalék 3–6 fejlesztést említett, míg 22 százalék több mint 10-et. A megkérdezetteknek mindössze 8 százaléka állította, hogy nem látott uniós fejlesztést a lakóhelyén és környékén. Tehát az emberek többsége testközelből érzi a tagság bőséges előnyeit. Szintén kétharmadnyian (65 százalék) gondolják úgy, hogy Magyarországot nagyon komolyan érintené, ha elvennék az uniós támogatás egy részét. Sőt további 28 százalék gondolja, hogy ennek „lenne némi hatása”, miközben csupán 4 százalék állítja, hogy „egyáltalán nem lenne hatással az országra a pénzmegvonás”. A válaszadók 18 százaléka szerint semmiféle hátrányunk nincsen az uniós tagságunkból, és 42 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Mindössze 13-13 százalék említette negatívumként, hogy „azt akarják, hogy Magyarország fogadjon be menekülteket”, illetve, hogy „beleszólnak Magyarország ügyeibe”. A hátrányok között 6 százalék azt rótta fel, hogy a külföldi termékek kiszorítják a piacról a magyar árukat, és mindössze 1 százalék említette a támogatások ellopását, a túlzott bürokráciát, illetve azt, hogy Magyarországnak „sokba kerül a tagság”.

Mindenki látja a lopást

A felmérés egyik legmeglepőbb pontja az, hogy még a Fidesz-szavazók szerint is szigorúbban kellene ellenőriznie az EU-nak az uniós pénzek falhasználását (76 százalékuk gondolja ezt). Érthető módon a szocialista érzelmű válaszadók között volt a legtöbb igennel szavazó erre a kérdésre (98 százalék), de alig 1 százalékkal maradt el mögöttük a Jobbik-tábor. Az átlag 86 százalékra jött ki ennél a kérdésnél. A szigorúbb ellenőrzésre már csak azért is szükség volna, mondja a válaszadók 58 százaléka, mert „nagyon sok EU-pénz kerül magánzsebekbe”, további 31 százalékuk véli úgy, hogy „biztos volt ilyen, de nem jelentős mértékben”. Tehát szinte tízből kilenc ember tisztában van a magánzsebekig vezető korrupciós csatornákkal, miközben csak 6 százalék állítja: minden a legnagyobb rendben van a fejlesztési pénzek hasznosítása körül. A Fideszre voksolóknak is a háromnegyede gondolja úgy, hogy lehettek visszaélések, de esetükben „csupán” 29 százalékuk biztos abban, hogy ez sokszor előfordult. (A megkérdezettek, de még a Fidesz-szavazók többsége is fontosnak tartja, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez a korrupciógyanús esetek kivizsgálása miatt. 
2018.10.21 10:20