Magyar szórvány napja - Semjén: felelősséget viselni minden magyarért

A miniszterelnök-helyettes szerint brutális támadás érte az ukrán nacionalista hatalom részéről Kárpátalján a magyarok által felépített intézményrendszert az ukrán oktatási törvénnyel.

Semjén Zsolt a magyar szórvány napja alkalmából az állami médiának adott interjúban azt mondta, míg a korábbi szemlélet az volt, hogy a magyar állam minden magyarért felelősséget érez, a jelenlegi alkotmány feketén-fehéren kimondja, hogy felelősséget visel. Hangsúlyozta: ez fontos változtatás, sokkal erősebb elkötelezettség.

A kormány minden szempontból eleget tesz a vállalásnak, például az állampolgárság megadásával - jelentette ki. Kárpátalján gyakorlatilag a magyar állam tartja fenn az intézményrendszert, kiegészíti például az orvosok, tanárok fizetését, hozzájárul a kisgyermekek étkeztetéséhez, oltóanyagokat szállít - sorolta. "Saját nemzettestvéreinken" segíteni "természetes alkotmányos kötelességünk", a struktúrát azonban brutálisan megtámadták - hangoztatta.

Felidézte, hogy Magyarország mindenben támogatta az ukránokat, zászlóvivője volt annak, hogy vízummentességet kapjanak. Ezek után inkorrekten cselekedtek, és amíg nem vonják vissza a nyelvtörvényt, a magyar kormány mindent megakadályoz, ami fontos nekik - nyomatékosította. Azt mondta, Ukrajna már a másik fő támogatójával, Lengyelországgal is "összerúgta a port".

Úgy fogalmazott, hálát ad "a történelem urának", amiért az egymilliomodik új magyar állampolgár is letette az esküt, és így megvalósult, amit kormányzásuk kezdetén ígért. A Kárpát-medencében 870 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével, míg a diaszpórában 132 ezer állampolgárságot állapítottak meg.

Semjén Zsolt kijelentette: "a magyar társadalomban és a magyar parlamenti politikában teljes konszenzus van" arról, hogy a külhoni magyaroknak jár az autonómia, az állampolgárság, és az utóbbitól elválaszthatatlan a szavazati jog. A szavazati jog a garancia a kezükben, hogy ki tudják kényszeríteni a szempontjaik komolyan vételét a mindenkori kormánnyal szemben, ez az érdekérvényesítés erős eszköze - vélekedett.

A kárpátaljaiaknak az állampolgárság nemcsak érzelmi kérdés, hanem egzisztenciálisan is fontos, hiszen ez teszi lehetővé, hogy szabadon mozogjanak a világban. A kormány arra törekszik, hogy a Trianont követő százéves elnyomás után előnyt jelentsen, hogy valaki magyar állampolgár.

Közölte, hogy az egész Kárpát-medencében óriási óvodaépítési programot kezdtek két ütemben, negyvenmilliárd forintból. Több mint százötven új intézményt építettek, további mintegy négyszázharmincat tataroztak, a férőhelyek száma tízezerrel nőtt.

Úgy vélekedett, hogy "össznemzeti paradigmában" kell gondolkodni, ennek jegyében a családtámogatásokat is elkezdték kiterjeszteni minden magyarra. Elsőként az anyasági támogatás és a babakötvény jár lakóhelytől függetlenül - jegyezte meg.
Gazdaságfejlesztésbe fogtak, komoly vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújtanak, ami mind az ottani magyarságnak, mind a többségi társadalomnak, mind a magyar gazdaságnak jót tesz - mondta.

KDNP: a figyelem középpontjába kell állítani a kisebbségi nyelvhez való jogot

A KDNP szerint fontos ráirányítani a figyelmet a kisebbségi nyelvek védelmére, mert ez elősegíthetné, hogy békésebb, nyugodtabb Európában éljünk - mondta Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi napokban több olyan esemény is történt, amely felhívja a közvélemény figyelmét az európai országok kisebbségben élő népeinek helyzetére és a nyelvhasználati jogaikra. Hétfőn volt a magyar nyelv napja, ma a magyar szórvány napja van, kedden pedig az Európa Tanács szervezésében tartottak konferenciát Budapesten annak alkalmából, hogy 25 éve alkotta meg az EU a kisebbségi és regionális nyelvek chartáját.

Hozzátette: azért is aktuális ez a téma, mert azzal kell szembesülni, hogy a volt miniszterelnök a 2005-ös kettős állampolgárságról szóló népszavazás után most ismét a magyarság ellen agitál, valamint Ukrajnában egy olyan oktatási törvényt fogadtak el idén szeptemberben, amely súlyosan sérti az ott élő kisebbségek anyanyelvhasználathoz való jogát.

Hangsúlyozta: EU kisebbségi és regionális nyelvek chartáját a 47 tagállamból mindössze 25 ratifikálta, amin jó lenne változtatni, hiszen ha a figyelem jobban ráirányul a kisebbségi nyelvek és az ezeket beszélő emberek védelmére, akkor ez elősegítené, hogy békésebb, nyugodtabb Európában éljünk.

Mint mondta, az Európai Unió fél milliárdos lakosságából 70 millióan tartoznak valamilyen nyelvi kisebbséghez, vagyis ez nem tipikusan magyar kérdés, de saját történelmünk ismeretében nekünk ez a legfontosabb.

Hoffmann Rózsa, aki az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjaként jelentést is készített az európai kisebbségi és regionális nyelvek helyzetéről, hangsúlyozta: tapasztalatai szerint sok európai ország még nem teremtette meg a lehetőséget az anyanyelven történő oktatásra, sok helyen a lakosságarányhoz kötött nyelvi küszöb van érvényben, ami a szórványban élő kisebbségeket sújtja, valamint súlyos hiányosságok vannak az anyanyelvi pedagógusképzésben is.

A kisebbségi nyelvek helyzetében kulcskérdésnek tartotta a közoktatást. Hozzátette: az a legjobb, ha a gyerekek anyanyelvükön szerezhetik meg az alapismereteket, egy másik megoldás, ha kétnyelvű oktatásban részesülnek, a legkevésbé hatékony pedig az, ha csak nyelvórákon tanulják az anyanyelvüket.

LMP: ne legyen különbség magyar és magyar között!

Az LMP a nemzetpolitika lényegének azt tartja, hogy magyar és magyar között ne lehessen különbséget tenni.

Ungár Péter, az ellenzéki párt elnökségi tagja a magyar szórvány napján tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: nem vehetők el a határon túli magyarok szerzett jogai - köztük szavazati joguk sem -, így elítélik a Demokratikus Koalíció ezen kezdeményezését.

A határon túli magyaroknak részt kell venniük a magyarországi választáson, mert mind a kormány által képviselt külpolitika mind a nemzetpolitika hatással van mindennapi életükre - fejtette ki. De mivel nem lehet magyar és magyar között különbséget tenni, a levélben szavazás lehetőségét azoknak is biztosítani kell, akik az Orbán- és Gyurcsány-kormányok miatt, gazdasági kényszerből vándoroltak külföldre. Megjegyezte: pártja ezt ismét kezdeményezi a parlamentben.

A szórvány magyarságnak a tömbmagyarsághoz hasonlóan minden anyagi és kulturális segítséget meg kell adni ahhoz, hogy anyanyelvén és saját kultúrája szerint élhessen.

Kijelentette azt is: álláspontjuk szerint a határon túl élőknek maguknak kell kiválasztaniuk képviselőiket. "Ne Kövér László egy irodában mondja meg, hogy melyik határon túli pártot támogatja a magyar állam, mely határon túli pártot tekinti az ott élők képviselőjének" - fogalmazott.

Kifogásolta, hogy a kormányban nem egy ember felel a nemzetpolitikáért, hanem hárman-négyen, akik szerinte össze-vissza beszélnek, és egyetlen ügyet sem tudnak rendesen képviselni.