Tagadják a puccsot - Házi őrizetben az elnök

Publikálás dátuma
2017.11.15. 15:44
Páncélozott harci járművel zárják el a Robert Mugabe zimbabwei elnök irodájához vezető főutat katonák Hararében 2017. november 1

Házi őrizetbe helyezte a hadsereg Robert Mugabét, Zimbabwe 1987 óta hivatalban lévő elnökét. A katonai vezetés szerint azonban nem puccs történt, hanem csak azokkal szemben léptek fel, akik káoszba sodorták az országot és a súlyos gazdasági és politikai válságért felelnek. Azt közölték, az elnök és családja biztonságban van. Nehéz azonban nem katonai hatalomátvételről beszélni egy olyan országban, amelyet Mugabe évtizedek óta vaskézzel irányított. Jacob Zuma dél-afrikai elnök megerősítette Mugabe házi őrizetét, felesége, Grace ugyanakkor hírek szerint a szomszédos Namíbiába menekült. Szerdán páncélosok sorakoztak fel a fővárosban, Hararéban a legfőbb csomópontoknál, a parlamentnél, továbbá a ZANU-PF kormánypárt főhadiszállásánál. Hírek szerint a hadsereg őrizetbe vette Ignatius Chombo pénzügyminisztert. Hétfőn Constantino Chiwega vezérkari főnök nyíltan katonai hatalomátvétellel fenyegetett, néhány nappal azután, hogy a 93 éves Mugabe menesztette alelnökét, egykori harcostársát, Emmerson Mnangagwát, aki a hadsereg vezetőjének bizalmasa.

Az 1924-ben született politikus igazi ikon volt hazájában, hiszen fontos szerepet játszott az ország 1980 áprilisában kikiáltott függetlenségében. Önkényes diktátor lett, a 2000-es évek elején kisajátította a fehérek földjét, s olyanok vették át az irányítást ezek felett, akiknek korábban közük nem volt a földműveléshez. Ez is hozzájárult az ország súlyos gazdasági válságához, a hiperinflációhoz. Mugabe leszámolt politikai ellenfeleivel, a ZANU-PF kormánypárt azon tagjaival is, akik vele együtt harcoltak a függetlenségért, azt azonban már a hadsereg sem hagyta szó nélkül, hogy feleségét, Grace-t akarta megtenni utódának.

Uniós szóvivő: fenn kell tartani Zimbabwe alkotmányos rendjét
Catherine Ray elmondta, a Zimbabwében zajló események aggodalommal töltik el az Európai Uniót (EU), és a bizottság közelről figyeli az események alakulását.    
Az EU arra szólítja fel a feleket, hogy tartózkodjanak mindenfajta szembenállástól, az erőszak minden formájától és törekedjenek a párbeszédre egy békés megoldás megtalálása érdekében - tette hozzá.

Szerző
Témák
Zimbabwe Mugabe
Frissítve: 2017.11.15. 16:20

Döntött az EP - Bevetik a 7. cikkelyt Lengyelországgal szemben

Publikálás dátuma
2017.11.15. 15:28
AZ EP egy korábi ülése. FOTÓ: FREDERICK FLORIN / AFP
A jelenlegi lengyelországi helyzet az alapvető uniós értékek súlyos megsértésének a kockázatát hordozza. Ezért az Európai Parlament utasítja az illetékes szakbizottságát, hogy készítsen különjelentést, amelyben felszólítja a kormányok döntéshozó fórumát az EU szerződés 7. cikkének megfelelő eljárás megindítására — ezt tartalmazza az EP nagy többségének véleményét tükröző állásfoglalás, amelyet szerdán szavazott meg a képviselőtestület.     

Magyarország után Lengyelország már a második uniós tagállam, amely ellen a legszigorúbb szankciókkal fenyegető procedúrát kezdeményezi az Európai Parlament. Idén májusban elfogadott határozatában Magyarországgal szemben kezdeményezte az uniós zsargonban “nukleáris opciónak” nevezett 7. cikk szerinti eljárás beélesítését.

Az EP szerint Lengyelországban az utóbbi két évben olyan jogalkotási fejleményekre került sor, amelyek ellehetetleníthetik a jogállamiságot, valamint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. A képviselők ezek közé sorolják — egyebek mellett — a bírói függetlenséget csorbító igazságszolgáltatási reformot, az állami médiára és az NGO-kra vonatkozó jogszabályokat, a rendőrségi törvényt, a közszolgálati törvényt, a menedékjog, a gyülekezés szabadsága és a nők jogai terén bekövetkezett változásokat. Az EP határozata felszólítja a lengyelországi hatóságokat, hogy működjenek együtt az Európai Bizottsággal és vegyék figyelembe az ajánlásait.

A szavazást megelőző, olykor meglehetősen forró hangulatú és személyeskedésektől sem mentes plenáris vitában Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke megerősítette, hogy Varsó nem hajlandó a párbeszédre Brüsszellel. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője azt mondta: Lengyelország ahelyett, hogy Európa vezető országa lenne, “lefokozta magát Orbán bandájának és az illiberális társadalmaknak a szintjére”. Ryszard Legutko, a lengyel kormánypárt EP-képviselője hétperces hozzászólásában megsemmisítő kritikával illette az EU intézményeit és döntéshozóit, akik szerinte nem ismerik a lengyel helyzetet, ultimátumokat intéznek Varsóhoz és kettős mércét használnak. Felszólalása után a politikus azonnal elhagyta az üléstermet, így nem hallotta azokat a felszólalókat, akik válaszoltak a vádjaira, és élesen bírálták a varsói kormányt, amiért nem ítélte el a november 11-ikén lezajlott idegengyűlölő és fasiszta felvonulást.

Halmai Katalin (Brüsszel)

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja leszögezte: nem támogatták a határozatot, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy "Brüsszel nyomást gyakoroljon szuverén tagállamokra", és demokratikusan megválasztott kormányokat büntessenek.
"Elfogadhatatlan, hogy számos, a valóságtól elrugaszkodott képviselő abban leli örömét, hogy a szubszidiaritás elvét semmibe véve nemzeti belügyekbe avatkozik" - írták közleményükben, miszerint "a lengyel kormány egyértelmű bevándorlásellenes álláspontot képvisel, Brüsszel pedig bünteti ezért".
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság az EU legfontosabb alapelve, és ha ez veszélybe kerül, akkor veszélybe kerülnek az emberi jogok és a demokrácia is. "Ma mindez veszélyben van Lengyelországban és Magyarországon is" - közölte.
Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa pedig kiemelte, egyre nő azon országok száma, amelyek kapcsán vitát kell folytatni a jogállamiságról. Aláhúzta: Magyarországon és Lengyelországban például "kormányzatilag monopolizálják a médiapiacot, szimpla propagandaeszközzé degradálva a sajtó meghatározó részét".

Szerző
Frissítve: 2017.11.15. 23:38

Lengyelország - Az EP beveti az "uniós atombombát"?

Publikálás dátuma
2017.11.15. 13:26
Ryszard Legutko FOTÓ: WIKTOR DABKOWSKI / DPA
Ismét a lengyel jogállamiság helyzetéről vitatkoztak szerdán a képviselők az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén: a felszólalók nagy többsége komoly bírálatokat fogalmazott meg a varsói fejleményekkel kapcsolatban, mások viszont a demokratikusan megválasztott kormány döntéseinek tiszteletben tartására szólítottak fel.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke mindenekelőtt leszögezte, a jogállamisági kérdések soha nem csak egy adott országot érintenek, hanem a közösség egészét. Kiemelte: a brüsszeli testület "valódi konstruktív párbeszédet" szeretne folytatni Varsóval.

Elmondta, súlyos aggályokat vetnek fel az elmúlt időszak történései, a bizottság pedig a továbbiakban is "alaposan és objektíven" értékelni fogja a lengyel fejleményeket, miközben azt várja Varsótól, hogy az uniós sztenderdek mentén szervezzék a bírósági rendszert. Rámutatott: nem működhet úgy az Európai Unió, hogy a tagállamok szabadon eldönthetik, mely szabályok érvényesek rájuk azok közül, melyeket a csatlakozáskor egyébként önként elfogadtak, a parlamenti többség pedig még nem jogosít fel arra, hogy egy kormány bármit megtehessen. "Nagyon keskeny az ösvény a büszke hazafiság és a szörnyű nacionalizmus között" - hangoztatta.

Matti Maasikas, az EU soros elnökségét betöltő Észtország uniós ügyekben illetékes miniszterhelyettese figyelmeztetett, hogy a közös értékeket minden egyes tagállamnak tiszteletben kell tartania. "A tény, hogy a lengyel helyzetről újra meg újra beszélni kell, jelzi, hogy valamilyen gond van" - fogalmazott. Hozzátette, nem helyénvalók a Moszkva és Brüsszel közötti összehasonlítások, akik párhuzamot vonnak a Szovjetunió és az Európai Unió között, azok nincsenek tisztában a helyzettel.

Az Európai Néppárt részéről elsőként Janusz Lewandowski képviselő szólalt fel, s példátlannak nevezte, hogy valamely ország politikai imázsát ilyen gyorsan lerombolja egy kormány. A lengyel ellenzéki képviselő mások mellett "az alkotmány lábbal tiprását, az utolsó erdőség kiirtását és az idegengyűlölet megerősödését" is felrótta Varsónak.

Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető aláhúzta: az EU értékközösség, nem egy "á la carte menü", amelyből mindenki kiválaszthatja a számára hasznos részeket. "Nem a lengyel nép, hanem a jogállamiság lebontása ellen vagyunk" - közölte.

Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció társelnöke kijelentette: "nem párbeszéd, hanem hatalmi harc folyik" az EU és Lengyelország között, "nem a jogállamiságról van szó, hanem arról, hogy kinek az érdekei érvényesülnek". "Nem fogunk mindenért elnézést kérni, nem fogunk mindenre engedélyt kérni" - emelte ki a lengyel kormánypárti képviselő, aki szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz, és figyelmen kívül hagyja, amit Varsó mond. Nem igaz, hogy párbeszédre hívtak minket, csak ultimátumokat küldözgetnek, ami a hivatallal való visszaélés tipikus példája - mondta Legutko, majd pártjának más képviselőivel együtt eltávozott az ülésteremből.

Az EP liberális képviselőcsoportját vezető Guy Verhofstadt úgy vélekedett, hogy a lengyel kormány "elvesztette a józan eszét", majd emlékeztetett rá, hogy szombaton "60 ezer fasiszta masírozott Varsó utcáin", és közölte, soha nem gondolta volna, hogy ez még megtörténhet Európában. Elmondta, a lengyel kormánypárt Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlóan "illiberális államot" akar kiépíteni, de ez ellentétes a lakosság érdekeivel. Mint mondta, olyan szankciókat kell hozni Varsó ellen, hogy azokkal ne a lengyel állampolgárokat büntessék a kormány intézkedései miatt.

Robert Jaroslaw Iwaszkiewicz euroszkeptikus képviselő az EP-t "egyfajta európai tréfának" nevezte, amellyel szemben a több mint ezer éves lengyel állam áll, és álszentséggel vádolta meg az Európai Uniót. Hozzátette, Lengyelországban pusztán annyi történik, hogy a szabadon megválasztott kormány beváltja a választási ígéreteit.

Az EP délután nagy valószínűséggel olyan határozatot fogad el a lengyelországi helyzetről, amellyel kezdeményezi az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindításának előkészítését.

Szerző