Előfizetés

Siratják az Etele úti fákat

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.11.16. 06:15
Fotó: Tóth Gergő
A tét 175 fa és egy középső zöldsáv vagy 220 parkoló megtartása volt. Az "értékválasztás" ez utóbbira esett. A környékbeli lakókat megviselte az Etele úti fasor kivágása.

"Borzalmas érzés volt, amikor észrevettem, hogy pusztítják a fákat. A veszteség érzése, különösen az idősebbeket viselte meg. Mintha elvesztenénk valakit, akit ötven éve ismertünk. A fákkal együtt a lelkünkből is kivágtak egy darabot" - mondta lapunknak Lély Angéla helyi lakos, nem sokkal azután, hogy az 1-es villamos Kelenföldig tartó meghosszabbítása miatt 175 fát eltüntettek az Etele útról.

A fapusztításra számítani lehetett egy ideje, ám Lély Angéla szerint a hétfői akció mégis meglepetésként érte a környékbelieket. Különösen a munka gyorsasága: a Fehérvári út-Tétényi út közötti szakaszon 2-3 óra alatt eltüntették a fákat, más nem maradt belőlük, csak nagyobb csonkok és fűrészpor. Lély szerint a munkások azért is dolgozhattak ilyen gyorsan, hogy a 40-50 éves fák megmaradása iránt elkötelezett lakóknak és környezetvédőknek ne legyen idejük a tiltakozásra.

Korábban ugyanis helyi szinten egész nagy összefogás jött létre a fák védelmében, amelyhez szakemberek (kertészmérnökök, tájépítészek) is csatlakoztak. A Levegő Munkacsoport, a Védegylet, valamint a Magyar Közlekedési Klub korábban levélben fordult a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetéséhez, szerintük ugyanis el lehetett volna kerülni a famészárlást, és a villamospályát is meg lehetett volna építeni úgy, hogy a villamosok az Etele út két szélén haladjanak.

Bardóczi Sándor tájépítész Facebook oldalán jól látható, milyen lehetőségek közül választhatott a BKK. Megtették. Forrás: www.bkk.hu

Bardóczi Sándor tájépítész Facebook oldalán jól látható, milyen lehetőségek közül választhatott a BKK. Megtették. Forrás: www.bkk.hu

A BKK ezt az elképzelést lesöpörte az asztalról, mondván, ha a villamosok az út két szélén haladnának, túl közel kerülnének a lakóépületekhez, ráadásul mintegy 200 parkolóhely szűnne meg. A központ továbbra is állítja, a mostani volt a lehető legkisebb környezeti kárral járó megoldás, ígéreteik szerint a jövőben többszörösen pótolják a faveszteséget. Érdekesség: korábban az Etele úti fasor védett zöldfelületnek minősült, ám miután a villamosprojekt "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé" vált, a fák védettsége megszűnt.

A BKK hosszú közleményben próbálta nyugtatni a kedélyeket. Mint írták, a kivágott fákat nem darabszám, hanem törzsátmérő alapján pótolják majd. Az Etele út mentén telepítendő fa- és cserjeátmérő az engedélynek megfelelően el fogja érni az eltávolított mennyiség másfélszeresét: a majdnem 500 darab újonnan telepítendő fa és a 11 ezer cserje fenntartásáról a felújítás kivitelezője gondoskodik majd három évig. Az új pályaszakasz várhatóan 2019 elejére készül el.

Fejlesztés eredménye
A villamos meghosszabbításával megteremtik az összeköttetést az Etele téri végállomás térségében a MÁV Kelenföldi pályaudvar, a Volán pályaudvar, a 4-es metró végállomás, a BKV-buszpályaudvar, valamint a 19-es (fonódó) és a 49-es villamosok végállomása és az 1-es villamos között.

"Amíg Paks működik, nem kell félni"

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.11.16. 06:09
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

Miközben az erőműbővítés politikai, pénzügyi és energetika szempontból is háborús övezet, addig "lentről nézve", Pakson és a városhoz közeli településeken nehéz találni olyan embert, aki ellenezné beruházást.

Több tucatnyi helybélit szólítottunk meg a városban és a szomszédos falvakban, s közülük, vagy a rokonaik közül sokan dolgoztak, dolgoznak az erőműben, a létesítményt kiszolgáló vállalkozásoknál. Valamennyien dicsérték az erőműben kapott fizetést, ami különösen kedvező ahhoz képest, hogy a megyében milyen béreket fizetnek a cégek. (Tolna a jövedelmek alapján a megyék középmezőnyében foglal helyet, ám ha nem lenne az erőmű, akkor a lista végén kullogna.) Vagyis Paks és környéke számára az évtizedek óta működő négy blokk roppant fontos megélhetési forrást, a megépülő kettő pedig további 90-100 évre biztosíthat munkát és egzisztenciát közvetlenül és közvetve több ezer itt élőnek.

– Nekem több rokonom is az erőműben dolgozik, mindannyian szeretik a munkájukat és örülnek, hogy épülnek az új blokkok – mondta Flaiszné Molnár Mariann, aki állóbüfét visz Paks belvárosában. Az asszonynak három általános iskolás lánya van, s úgy véli, az ő jövőjük szempontjából is fontos ez a beruházás.

Bende Antal, nyugdíjas szobafestő azon kevesek egyike, aki sosem dolgozott az erőműben, s akinek – bár négy gyermeke és 13 unokája van – egyetlen rokona sem volt ott eddig alkalmazott. Ennek ellenére a 68 esztendős férfi feltétel nélkül támogatja a beruházást. – Az unokáim unokáinak is lehet majd ott állása – vélte Bende Antal, majd hozzátette: – Nem szeretném, ha Paksból Ózd lenne. Amíg az erőmű működik, addig ettől nem kell félni.

A 18 hónapos kislányát babakocsiban toló Nyáriné Botlik Brigitta is hasonlóan gondolkodik. Az asszony kilencgyermekes családban nőtt fel, és négy fivére egy építőipari cégnél dolgozik, ami alapvetően az erőműtől kap megrendelést. Brigittának négy gyermeke van, s abban bízik, hogy ha felnőnek, az erőmű révén nekik is jut munka.

– Pakson nincs, aki ellenezné a bővítést – állította a 28 éves ács, Farkas Csaba. – Nekem sose volt munkám az erőműtől, ennek ellenére azt mondom, jó ez a városnak, így jó nekem is.

Az ács egyik kollégája elégedetlen:

– Az erőműtől csak a csókosok kapnak munkát – legyintett a szavaihoz nevét nem adó, erős felépítésű férfi. Hogy véleményében mennyi a valóság és mennyi az irigység, azt nem tudni, de egyértelmű, hogy az erőműnél a lehetségesnél többen szeretnének dolgozni.

A tervezett beruházást pártoló helybélieket arról is kérdeztem, nem félnek-e egy esetleges reaktorbalesettől, s egyáltalán attól, hogy az erőműben dolgozó szeretteiket sugárzás éri. A feleletekből az derült ki, hogy a paksiak túlnyomó része nem tart ettől. Ez a meggyőződés az erőmű alkalmazottaiban a legerősebb. Ám ők – munkaadójuk engedélye híján – csak név nélkül nyilatkoztak.

– Mindig történhet hiba, esendőek vagyunk – kezdte egy 52 éves gépésztechnikus. De hatalmas a fegyelem, ezért csaknem kizárható, hogy itt komoly baleset történjen. Az erőmű technikája kiforrott, az újabb blokkokra ez még inkább igaz. Tudom, hogy az oroszok műszaki tudását gyakran kétségbe vonják, pedig szerintem felesleges, mert az atomiparban ők a legjobbak.

Péter Gyuláné negyedszázadon át, a nyugdíjazásáig az erőműben volt titkárnő:

– A csernobili tragédia idején az erőműben dolgoztam, s a nálunk dolgozók akkor is azt mondták, hogy ez Pakson elképzelhetetlen. Nálunk mindig a biztonság volt a legelső. Naponta tapasztaltam, hogy a főnökeim bármiről döntöttek, ez volt számukra a legfontosabb.

Az is tény, hogy a szóra bírt paksiak közül néhányan aggódnak az orosz technika miatt. A 64 éves Magyar Józsefnek és családjának sosem volt kapcsolata az erőművel, a férfi 40 éven át a vízműnél dolgozott.

– Látom, hogy a paksiak akarják és várják a beruházást, és nem félnek tőle. Nekem mindegy, se nem támogatom, se nem ellenzem. Ha megépül, nem fogok tőle félni, de azért jobban örültem volna, ha nem az oroszok építik meg, hanem a nyugatiak. Bennük jobban bízom.

Az erőművet akaró paksiak, egyöntetűen azt prognosztizálják, hogy a 4 ezer milliárdos beruházást körbelengi majd a korrupció. A beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János – ő 31 évet lehúzott az erőműben, s 2014-től ez év májusáig polgármestere volt Paksnak – lapunknak korábban azt mondta: megérti, hogy a paksiak – látva, mi folyik nálunk - tartanak a lenyúlásoktól. A 61 esztendős villamosmérnök megígérte, hogy mindent megtesz a korrupció ellen. A 20 ezer lelkes város lakói ebben drukkerek a polgármesterséget miniszteri bársonyszékre cserélő Sülinek.

A paksiak egyébként az erőmű-bővítés kapcsán leginkább attól tartanak, hogy a város nyugalmát feldúlják az építkezésre több ezer számra érkező külföldiek. Botlik Brigitta és húga, Szabina félve gondol a behurcolt betegségekre, ezért szeretnék, ha alapos orvosi vizsgálaton esne át minden vendégmunkás. Farkas Csaba és ácstársai a közbiztonság romlásától félnek, szerintük a munkák kezdetére meg kell erősíteni a városi rendőrséget. Molnár Mariann más miatt aggódott:

- Mi lesz azokkal az épületekkel, amikben a vendégmunkások laknak? Most „dönget” az ingatlanpiac, mindenre van vevő, de ha elmennek az építők, ez halott városrész lesz. Jó lenne már most gondolni a későbbi hasznosításra.

Kiakadtak a kis pártok a szigoron

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.11.16. 06:07
FOTÓ: NÉPSZAVA

A „komolysági küszöböt” abban a pillanatban, 2013-ban be kellett volna vezetni, amikor a központi kampánytámogatás a kampányfinanszírozás részévé vált – kommentálta László Róbert, a Political Capital választási szakértője a hírt: köteles lesz visszafizetni az állami kampánytámogatást az a párt, amelyik a választáson nem éri el az egyszázalékos eredményt. Ha máshogy nem megy, a párt vezetőin hajtják be a pénzt. László Róbert szerint a „kamupártok” visszaszorításának a küszöb bevezetése a legfontosabb feltétele, kérdés, hogy elégséges-e. Az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is kincstári kártyán kellene megkapniuk a támogatást, a beszámolási kötelezettségnek is pontosan olyan szigorúnak kellene lennie. A két részletszabályt talán épp azért nem módosították, mert ezzel a Fidesznek is szűkítenék a mozgásterét.

Böcskei Balázs politikai elemző sem érti, miért kellett ennyit várni a módosításra. A javaslattal a „közélet megtisztítójának” képe éppúgy motiválhatta a Fideszt, mint belső kutatásaik szerinti egyéb szempontok. Ezekről azonban csak véleményes tudásunk lehet.

Kisebb, parlamenten kívüli pártokat arról kérdeztünk, hogy ilyen feltételek mellett elindulnak-e választáson, ha igen, igénybe vesznek-e az állami támogatást.

Helyes szándék megakadályozni, hogy egyesek lenyúlják az állami pénzeket, de nem helyes korlátozni a demokráciát – kezdte Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Pártja önállóan elindul a választáson, de az még nem dőlt el, igénybe veszi-e a támogatást. Thürmer szerint a 106 választókerület túlnyomó többségében lesz jelöltjük. 2014-ben 33 jelöltjük kapott 0,56 százalékot, „háromszor ennyi jelölttel várhatóan többet kapunk”. Garancia azonban nincs: a párt vezető szervei időben döntenek arról, vállalják-e a kockázatot. Ha úgy alakul, a Munkáspárt saját erőből fedezni fogja a jelöltállítás költségeit, és ami marad, azt a kampányra fordítja.

Mindenképpen elindulunk a választáson, igénybe vesszük az állami kampánytámogatást – jelentette ki Bertha Szilvia volt jobbikos parlamenti képviselő, aki tavaly hozta létre az Értünk Értetek – A hiteles párt nevű szervezetet. Biztosra veszi, hogy átlépik az egyszázalékos küszöböt. A szigorítás azonban sok más pártot elrettent majd – vélekedett. Szerinte „nevetséges félelemreakció” szülte a törvénymódosítást, az a szándék, hogy a parlamenti pártok kiiktassák a konkurenciát. A visszaéléseket kellene megakadályozni – mondta Bertha Szilvia –, nem azokat büntetni, akik szabályosan, de nem eredményesen működnek.