A jövő tavaszra elkészülő felújított Hagyományok Háza után a fővárosban található másik népi kultúrával foglalkozó intézmény, a magánalapítású és piaci alapon működő Fonó Budai Zeneház is megújulhat. A feltételes mód az esélyt jelzi, ami egyelőre jónak tűnik, mert a kormány 50 millió forintot biztosít a Fonó felújításának előkészítésére - jelentette be Hoppál Péter kulturális államtitkár.
Omló vakolattal - Sokak koncertigényeit nem tudják kiszolgálni
A Fonó Budai Zeneházat Lukács József mérnök, üzletember, zenész, népzenegyűjtő, mecénás alapította, és 1995-ben kezdte meg működését. Sosem tartozott az államilag kistafírozott intézmények közé, nagykorúvá kellett válnia ahhoz, hogy állami támogatáshoz jusson. Ez most 20 millió forint, éves költségvetésük 3-4 százaléka. A fennmaradó részt az évente 10-15 CD kiadásából, jegybevételből teremtik elő, a hiányt az alapító és cége, a 77 Elektronika pótolta, amikor szükség volt rá. Az Utolsó Óra programmal, táncházakkal és zenei programokkal, és eddig 250 album kiadásával járultak hozzá ahhoz, hogy a népi kultúra ne archív, befejezett történelem legyen, hanem dinamikusan fejlődő, élő művészet. Ezt bizonyítja az is, hogy a Fonó a világ 20 legjobb világzenei kiadója közé került.
„A Fonó megelőzte a korát és a főváros azóta kultikussá vált intézményeit: a Millenárist, az Akváriumot, az A38-ot, a Müpát és a BMC-t. Itt voltak Palya Bea és Szalóki Ági első koncertjei, ma pedig már nemigen tudnak hozzánk visszajönni, mert a Fonó terei és technikája nem tudja őket kiszolgálni. Lelaktuk az épületet. Nyáron azért nem vagyunk nyitva, mert nem tudjuk hűteni, télen alig tudunk fűteni, nem tudunk öltözőket biztosítani. Kénytelenek vagyunk nagyot lépni ahhoz, hogy a Sztregova utcai tömbön belül valóban egy korszerű intézmény működhessen, klimatizált és a kor elvárásainak megfelelő stúdiókkal, kis és nagy termekkel, próbatermekkel.” - indokolja a felújítás szükségességét Horváth László igazgató.
„Lehet, hogy nem is kell bezárnunk, mert a Sztregova utcai tömbön belül sok olyan egység van, amelyre felépíthető az új Fonó. Az is lehet, hogy csak átköltözünk és a búcsúbuli után 20 perccel kezdődhet a nyitóbuli.” - mesél a reménybeli felújítás részleteiről Horváth László. A most megkapott 50 millió forintból tavaszig készülhetnek el a rekonstrukció tervei, ha pedig a kormány által ígért milliárdos tétel rendelkezésre áll, 12-15 hónap alatt készülhet el az új Fonó. „Most még az egyeztetési szakasz elején tartunk, a terület osztatlan közös tulajdon, meg kell felelni a kerület építési szabályzatának, energetikai és közlekedési szempontoknak, csak, hogy néhány példát említsek. A PLANT - Atelier Peter Kis irodával dolgozunk ezen a nem kis munkán. A kormány szakaszonként ad támogatást, előre nem határozza meg a felújításra szánt összeget, mert folyamatosan változnak az építési költségek, és nő az infláció” - utal az esélyekre Horváth László, aki Hoppál Péter bejelentése után megenged magának némi optimizmust.
A program célja a hazai magyar és nemzetiségi és a határon túli magyar néptánc- és népzenei együttesek szakmai munkájának támogatása. Az idén 2,5 jövőre 5 milliárd forintos programban jogi személyiségi háttérrel rendelkező nem hivatalos csoportok vehetnek részt. Idén 1376 szervezet kap támogatást a nyolcfős testület döntése alapján. Jövőre nyílt pályázati formában juthatnak támogatáshoz a jelentkezők, akik Hoppál Péter államtitkár ígérete szerint már az idei év végén megtalálhatják az ezzel kapcsolatos kiírást az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) honlapján.
„A Hagyományok Háza az ész, a Fonó a szív” - írta le a két intézmény alapvető különbségét Kovács Mihály, a Fonó volt művészeti vezetője – feleli Horváth László lapunk kérdésére. „A Hagyományok Háza feladata a kutatás, a dokumentáció és a nagy állami produkció, a Magyar Állami Népi Együttes menedzselése, míg a mi vállalásunk a kisebb léptékű zenekarok és kisebb tájolások szervezése. Az előbbi intézmény nagy létszámmal működik, mi tíz fő alatti munkatársi gárdával dolgozunk. Előbbiben az állami fenntartás miatt több a papírmunka, engedélyeztetések, jogi számonkérés, stb., nálunk nagyobb a rugalmasság és a művészi szabadság is. Az együttműködés azonban szoros közöttünk, székháza, a Budai Vigadó felújítása idején például a Hagyományok Háza hozzánk hozza egyes programjait, és ha mi megszorulunk valamiben, ők azonnal a segítségünkre sietnek. Leginkább a nagy testvér-kis testvér viszonnyal lehet leírni a kapcsolatunkat” - részletezi Horváth László.
A Fonó 40 millió forintos kiemelt támogatást kap az amatőr együttesek számára létrehozott idén 2,5, jövőre 5 milliárd forintos Csoóri Sándor Programból is. „8-10 szervezet kapott a szakmai programjaira támogatást rajtunk keresztül” - válaszolja az amatőröknek szánt pénz profi intézményi felhasználásával kapcsolatos kérdésre Horváth László. „Ez az összesen 38,5 millió forint arra jó, hogy CD-k kiadását finanszírozunk belőle, ennek az összegnek köszönhetően az adatközlők nem kéthavonta, hanem kéthetente jönnek a Fonóba, részesül belőle a szegedi klubunk és a Héttorony fesztivál egyes részei is. A támogatásnak köszönhetően a határon túli művészeket is jobban be tudjuk építeni a programsorozatunkba.”
