Már Pristinában is többen hajlanak arra, hogy a szerb-koszovói feszültség egyetlen megoldása a területcsere lehet, közölte a szerb Danas napilap névtelen külügyi forrásokra hivatkozva. A lap úgy tudja, a kérdésben két hónapja a legmagasabb szintű egyeztetések is megkezdődtek, amikor Aleksandar Vucic szerb államfő Edi Rama albán kormányfővel ült tárgyalóasztalhoz.
Hogy miért nem Hashim Thaci elnök vagy Rasmus Haradinaj koszovói kormányfő a tárgyalópartner egy őket érintő kérdésben? Mindenekelőtt azért, mert Albánia Koszovó legfőbb politikai támogatója és a pristinai vezetés talán egyet sem lép anélkül, hogy Tirana rábólintana. Arról egyelőre nincs nyilvános információ, hogy mi az albán álláspont a területcsere kérdésében.
Szerbia ugyan nem mondott le Koszovóról, de lapinformációk szerint a kisebbik rossz elve alapján vezető politikai körökben már korábban is felmerült a területcsere gondolata. Nyilvánosan azonban ez tabutémának számított, először az idén júliusban Ivica Dacic külügyminiszter vetette fel. A szerb diplomácia vezetője a Blic, majd a Vecernje novosti napilapban is közölt egy-egy írást, amelyekben azt fejtegette, hogy a szerb-koszovói konfliktus a két etnikum elkülönítésével oldható meg. Dacic nem először beszélt a területcseréről, arról, hogy elfogadhatónak tartja, hogy Szerbia lemondjon a túlnyomó többségében albánok lakta dél-szerbiai településekről a szerb kisebbség lakta koszovói területekért cserében. 2012-2014 közötti miniszterelnöksége idején azonban nem kezdeményezett lépéseket ebbe az irányba.
Az utóbbi időkben a belgrádi vezetés mindent az uniós integrációnak rendel alá, így tett a Dacic- és a Vucic-kormány egyaránt. Ennek érdekében Brüsszel közvetítésével született rendezési megállapodás Szerbia és Koszovó között, bár az nem terjed ki minden kérdésre és nem kötelezi Szerbiát Koszovó elismerésére. Dacic területcsere javaslata, illetve Aleksandar Vucic államfő „nemzeti konzultáció”-ja azt sugallja, Belgrád kész „nagyobb áldozatot” is meghozni az EU-tagságért, s olyan, a szerb lakosság körében érzelmi kérdésben is engedményt tenni, mint Koszovó. Vucic személyesen kezdeményezett nemzeti konzultációt Koszovó helyzetéről, a szerb-koszovói kapcsolat rendezéséről. Annak szükségességéről az elnök is a Blicben adta közzé érveit. Azt fejtegette, Szerbiának tovább kell lépnie, ehhez viszont rendeznie kell viszonyát Koszovóval, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük. Úgy tűnik, Szerbia két vezető politikusa egyértelműen „puhítja” a népet, s hajlik arra, hogy az EU-tagságért akár Koszovót is elismerje – területcserével vagy anélkül. Brüsszel egyelőre nem nyilvánított véleményt a Dacic-javaslatról, de aligha képzelhető el, hogy támogassa a területcsere gondolatát, amely az etnikailag oly vegyes, oly sok több nép által magáénak vallott területtel rendelkező Európában Pandora szelencéjét nyithatja meg.
