Lőrinczy György: Show must go on

Publikálás dátuma
2017.11.18 06:46
FOTÓK: Szalmás Péter
Fotó: /
Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója a zaklatási botrány utáni újrarendeződésről, az évadbéli változásokról és a művészi munkáról.

- Elcsitulni látszik az ügy első nagy hulláma. Vissza tudott már térni a normális kerékvágásba?

- Pályám során eddig személyesen nem találkoztam a zaklatás fogalmával. Nem tudtam, milyen ez, és most mégis begyűrűzött az életembe. Az elején sok mindent másként láttam, mint ahogyan most látok. Nagyon nehéz volt például néznem a csodálatos A Notre Dame-i toronyőrnek az ügy kirobbanása utáni első szériáját. Minden gesztus és szó más értelmet kapott. Érzelmileg nehéz volt, de az én feladatom most, hogy hideg fejjel, racionálisan vezessem az intézményt.

Névjegy
Kulturális menedzser, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, az NKA alelnöke; a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára, emellett a Postakürt Alapítvány kuratóriumi elnöke.Tizennyolc éven át vezette a Pentaton koncertügynökséget.

- Mi történik most?

- Folytatjuk a belső vizsgálatot, amelynek a teljes kommunikációját és jogi részét kiszerveztük egy ügyvédi irodának. Pszichológusokat kértünk fel, hogy a társulat tagjai szükség esetén hozzájuk is fordulhassanak, azok a dolgozók pedig, akik úgy érzik, hogy sérelem érte őket, ha szeretnék, az ügyvédnél letétbe tehetik a vallomásaikat, így megőrizve az anonimitásukat. Ily módon csak az esetleges elkövető fogja megismerni a nevüket, az iroda pedig el tudja látni sértetti képviseletüket az esetleges bírósági eljárásokban. Nekünk az ügyvéd annyit mond ilyen esetben, hogy van X ügy, és javaslatot tesz a további lépésekre. Ha lesz is ilyen, én akkor sem fogom ismerni a részleteket. A konkrétumok nélküli pletykákat le kell zárnunk. Lényegileg: az Operettszínház igazgatósága szeretne a jövőben a művészi munkára, az újratervezésre koncentrálni. Mi ezentúl nem nyilatkozunk erről az ügyről, a továbbiakban ez az ügyvédi iroda dolga lesz.

- Lesz új etikai kódex?

- Kaptam külföldi partnerszínházaktól mintákat, pszichológusok és több jogászcsapat dolgozik az ügyön. A korábban megkeresett Helsinki Bizottság jogászai a szakmai ernyőszervezetünkkel, a Színházi Társasággal közösen folytatják a munkát egy, az egész színházi szakmára irányuló protokoll kidolgozására. Az Igazságügyi Minisztérium egyébként 2017 júniusa óta biztosít bejelentési lehetőséget az áldozatsegítő program keretében, és mivel mi állami intézmény vagyunk, ezt a lehetőséget is felajánljuk a dolgozóknak. Marad az együttműködés az Előadóművészi Jogvédő Irodával, és természetesen a belső vizsgálat vezetőihez is fordulhat bárki segítségért.

- Feltételezem, nem könnyű a történtek után kitalálni, pontosan mi is szerepeljen abban a kódexben.

- Rengeteg nagy kérdést felszínre hozott az utóbbi három hét. Például tényleg szükséges-e, hogy az emberségből, emberi létből adódó, eleve létező, eddig evidenciaként kezelt normákat lefektessük. Hol kell kezdődnie az etikai kódexnek? Honnan kezdjük? Azt is le kell írnunk, hogy nem szúrok le senkit konyhakéssel? Óriási dilemmák kötődnek ehhez a folyamathoz. Kinek, mi fér bele? Megmondhatja-e valaki a másiknak, hogy az szexuális zaklatásnak, támadásnak tekintsen-e valamit, amit magától amúgy nem tekintene annak?

- Mi történik a művészeti vezetői poszttal, amelyet eddig Kerényi Miklós Gábor töltött be?

- Jövőre lejár a megbízatásom, ősszel pályáznom kell, ezért úgy döntöttem, a következő pályázat beadásáig nem lesz betöltve ez a poszt. Jelenleg Makláry László főzeneigazgató, Bodor Johanna balettigazgató, Dinyés Dániel első karmester és Lőrinczy Attila vezető dramaturg végzi a művészeti vezetési feladatokat a színházban. Ehhez a csapathoz meghívtunk egy tanácsadói testületet – ez lett a főigazgatói tanácsadói testület –, amelynek tagjai külsősök, tehát megbízási szerződéssel dolgoznak. Ők Székely Kriszta és Béres Attila rendezők, Silló István, Bolba Tamás karmesterek és Galambos Attila dramaturg. Ennek a csapatnak a feladata segíteni abban, hogy megmaradjon az eddigi művészeti színvonal, emellett pedig közösen új dolgokat találjunk ki.

- Mi történik Kerényi Miklós Gábor rendezéseivel?

- Természetesen azokat a már elkészült, sikeres műveket, amelyeket Kerényi Mikós Gábor rendezett, játszani fogjuk, amíg a közönség kíváncsi rájuk. Rengeteg ember kemény munkája van bennük, és nem szeretnénk megtagadni azt, amit művészileg az utóbbi tizenöt évben felépítettünk. A sevillai borbély előadásait megtartjuk, éppúgy, mint Szegeden, hiszen az egy Szentendrén bemutatott előadás, kész produkcióként tekintünk rá. Fischl Mónika hónapok óta készül, hogy csodálatos Rosina legyen, és az Operettszínház színpadán is bemutatkozhasson operaszerepben.

- Mi lesz a készülő, de még nem bemutatott rendezéseivel?

- A Levi Strauss életét feldolgozó Jávori Ferenc Fegya-darab, A farmerkirály bemutatója most elmarad. A rendezővel nagyon nagy utolsó munka várt volna a stábra a következő hónapokban. Próbálkozhattunk volna rendezőcserével, de egyelőre így láttuk helyesnek. Bérleteinket három előadással oldjuk meg. Részben külföldi meghívásra készül a Mindhalálig musical gála, amit november végén mutatunk be, ez kerül be a Premier bérletekbe. Emellett több Rebecca-előadást játszunk majd. Ez Béres Attila legendás rendezése volt az Operettben, nagyon készülünk a felújítására. Ezenkívül felújítjuk az Én és a kisöcsémet is – e három produkció pótolja a kieső bemutatót.

- Mennyiben alakul át a Kálmán Imre Teátrum programja?

- Hogy a klezmer-rajongók ne maradjanak program nélkül, tavasszal bemutatunk egy Mohácstól Los Angeles-ig című Jávori Ferenc-Fegya szerzői estet, amelyben a szerző több darabjából hallhatunk részleteket mindig változó fellépőkkel. Lesz új bemutató is, méghozzá márciusban: Bella Máté és Karafiáth Orsolya Macskadémon című darabja Hegedűs D. Géza rendezésében, címszerepben Szemenyei Jánossal, és olyan művészekkel, mint Peller Anna és Oszvald Marika. Ami még újdonság: Felföldi Anikó közelgő kerek születésnapja alkalmából új díszlettel újítjuk fel az Amerikai komédiát.

- Mit gondol, a közelgő bemutatókra hatással lesznek művészileg a történtek?

- A sors iróniája, hogy két új előadásunk is vonatkozó témákat feszeget: a Kékszakáll című Offenbach-operett – amelyben a szenátort Szacsvay László alakítja majd – a hatalom és szexualitás kérdéskörét, a Dorian Gray-musical pedig azt, hogy mit áldoz be az ember a hírnévért, az örökkévalóságért.

- Mit tudhatunk a korábbi művészeti vezető családtagjainak jövőjéről?

- Maximális tiszteletemet szeretném kifejezni mind a Frankó Tündének, mind Kerényi Miklós Máténak. Mindkettőjükkel tisztáztuk, hogy az ügy és a művészi munka egymástól független. Igazságtalannak tartottam azokat a megjegyzéseket, amelyek a szakmai kvalitásaikat kérdőjelezték meg az utóbbi hetekben. Tünde ismert és elismert énekesnőként, a Pavarotti Énekverseny döntőseként lett KERO felesége, Máté pedig Kerényi Imre, Szirtes Tamás és Léner Péter osztályában végzett a Színművészetin, édesapjától teljesen függetlenül. Tünde egészen fantasztikus premiert csinált november elején a Luxemburg grófjában, most A sevillai borbélyban Berta lesz, közben vendégszerepelt Egerben, a Kreatív kapcsolatokban. Lenyűgöző, hogy milyen magas művészi színvonalon teljesíti az előadásait. Ugyanez érvényes Mátéra is. Ők mindketten a színház elismert és a közönség által szeretett művészei, amíg nekik való feladatunk lesz, és ők úgy érzik, hogy tudják és szeretnék vállalni azokat – márpedig mindketten ezt jelezték –, addig a társulat boldog, hogy itt vannak. Én személyesen is.

- Milyen a hangulat a romeltakarítás közben-után a házban?

- Nagyon érdekes, a művészeknél mennyire működik a show must go on. A társulatnak azt mondtam: másfajta színházat fogunk csinálni, mert olyat, mint eddig volt, nélküle úgysem tudnánk.

Pro Urbe-díj Lőrinczynek
Budapest Főváros Közgyűlése november 17-én Pro Urbe Budapest-díjat adományozott Lőrinczy Györgynek Budapest kulturális életében betöltött több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért, a Kálmán Imre Teátrum létrehozásáért, valamint a főváros kulturális értékeinek nemzetközi megismertetéséért.



2017.11.18 06:46

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43

Öngyilkos lett Jill Janus

Publikálás dátuma
2018.08.17 16:49

Fotó: AFP/ HERBERT P. OCZERET / APA-PictureDesk / APA
A Huntress frontembere negyvenhárom éves volt.
Negyvenhárom éves korában elhunyt Jill Janus, a Huntress nevű metálzenekar énekese – írta az AP hírügynökség az énekesnő családja és a zenekar közlése alapján. Jill Janus már régóta mentális betegséggel küzdött. Kedden az Oregon állambeli Portlandben vetett véget önkezével életének. Az énekesnő a 2009-ben alapított zenekar frontembere volt, három albumot készítettek. 2012-ben Budapesten is felléptek.   Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot!  
2018.08.17 16:49
Frissítve: 2018.08.17 16:49